Melyik Linuxot elsőre?

Linuxot, de melyiket?

Jócskán vannak olyanok, akik megnéznék, milyen a Windows nélküli élet, de ha rá is szánják magukat valamilyen Linux telepítésére, a rengeteg kiadás közül nem tudnak választani. Egy rossz döntés pedig hosszú időre elveheti az ember kedvét az ismerkedéstől. Szerencsére vannak olyan Linux disztribúciók, melyek direkt az abszolút kezdő felhasználók számára készültek, és ha ezek közül választunk, viszonylag fájdalommentesen próbálhatunk átszokni az új operációs rendszerre. Különösen úgy, hogy anélkül próbálhatjuk ki élőben a kívánt rendszert, hogy fel kellene égetnünk magunk mögött a hidat: a legtöbb Linux telepítő működik Live USB rendszerként is, ennek egyszerű elkészítési módját A rendszert hordozd, ne a gépet! című cikkünkben ismertettük. Az alábbiakban néhány, a teljesen kezdők számára általunk javasolt kiadást mutatunk be.

Egyetemes Linux előnyök

Hadd tetszelegjünk kicsit a kerítő kisördög szerepében és beszéljünk a Linux néhány előnyéről a Windowshoz képest. Egyértelmű pluszpont a pingvines operációs rendszerek mellett, hogy ingyenesek. Mi több, túlnyomó részük nyílt forráskódú, azaz nem csak a kész szoftver használható, hanem annak forrása is bárki által módosítható, ha érez erre magában indíttatást. Új, komplett számítógép vásárlása esetén ugyan sok esetben jár a konfigurációhoz a Windows aktuális kiadása is (főleg, ha márkás gépről van szó), de ha külön szeretnénk megvenni a Microsoft operációs rendszerét, néhány tízezresnek bizony búcsút kell mondanunk.

Ma már létezik a Windows 8 pendrive-ról futtatható kiadása, a Windows to Go, mely ugyan csak viszonylag drága, minősített USB 3.0-ás flash meghajtókon használható, viszont legalább már van – azelőtt csak Live Linux létezett, „Live Windows” nem. (Ez természetesen a hivatalosan kiadott verziókra értendő, különböző hordozható Windowsok eddig is voltak, pusztán nem a Microsoft adta ki őket, hanem ügyes programozók munkájának volt köszönhető a létezésük).

Egy átlagos, olcsóbb laptopon vagy régebbi asztali számítógépen az erőforrások érzékelhető hányadát emészti fel a háttérben állandóan futó vírusvédelem. Erre egyelőre Linux alatt nem igazán van szükség, nem azért, mert sérthetetlen, hanem mert a kártevők, vírusok fejlesztőinek elsődleges célpontja a nagyságrendekkel nagyobb bázisú és sérülékenyebb Windows. Ehhez járul a nyílt forráskód egyik nagy előnye, hogy az igen aktív fejlesztői közösség tagjai hamar kiszúrják a beépített turpisságokat, így – legalábbis saját gépünkön – adatainkat nagyobb biztonságban tudhatjuk. A legtöbb Linux kiadás amúgy is beéri gyengébb konfigurációval, mint az éppen aktuális Windows(ok).

Régebben sokakat tartott vissza a Linux kipróbálásától a hiányos driverellátottság, ma már azonban lényegesen jobb a helyzet, és a legnépszerűbb asztali disztribúcióknál igen széles az alapból támogatott hardverek spektruma. Ezért általában már nem kell vesződnünk a driverek utólagos keresésével és telepítésével (amikor még azt sem tudjuk, az új rendszerben ezt pontosan hogyan kell elvégezni), és az operációs rendszerben alapból is egy jól használható szoftverkészlet vár minket. A legtöbb Linuxban már régóta van szoftverbolt, és egy kattintással frissíthetünk minden alkalmazást. Azért persze hátrányok is akadnak, Windows alatt még mindig több hardver támogatott (főleg a legújabbakkal lehetnek gondok), és sok ismert Windowsos programnak nincs Linuxos verziója, bár alternatívákból általában nincs hiány.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények