Hirdetés

Így költözzünk Linuxra!

Csomagolás előtt

A költözködés mindig macerás, néhány dolog összetörik, párat soha többé nem találunk meg és akadnak olyan dobozok, melyeket fél év múlva sem, vagy soha nem nyitunk ki többé. A legfontosabb, hogy előtte jól átgondoljuk, mi az, amit magunkkal kell vinnünk és minél jobban megismerjük leendő új „otthonunkat”. Cikkünkben most kezdő Linux felhasználóknak adunk némi betekintést, hogy amikor rászánják magukat az áttérésre – vagy a kétlakiságra –, akkor ne kelljen belefutniuk a legnyilvánvalóbb hibákba. Közben részletesen bemutatjuk az áttérés leglényegesebb mozzanatait, már azokat, melyekről nem gondoskodik helyettünk egyik operációs rendszer sem.

Hogy válasszunk (másik) disztribúciót?

Cikkünkben most az Ubuntu-ra koncentrálunk. Nem azért, mert ez a „legjobb Linux disztribúció”, hanem azért, mert igen elterjedt, erős közösségi támogatással bír, ráadásul valamelyest előremutató is, hogy a kiadást gondozó Canonical okostévére, mobilra és kiszolgálóra szabva is elkészítette operációs rendszerét – ezt mások nem mondhatják el magukról. Persze nem kell mindenestül szeretni az Ubuntut, szerencsére számos leágazása létezik (Lubuntu, Xubuntu, Kubuntu stb.), ezek mind nélkülözik a sokat kritizált Unity-t és az Amazon keresője sincs bennük. Pusztán egy másik ablakkezelő (Unity, KDE, GNOME, Cinnamon, XFCE, LXDE, stb.) kedvéért nem kell áttérni, a legtöbb disztribúcióban válthatunk ablakkezelőt. Ha esetleg a rendszer végképp nem nyerte el a tetszésünket, akkor kereshetünk egy hozzá közel állót a pingvinek családfáján. A családfa segít abban, hogy közös csomagkezelőt, csomagformátumot használó Linux alváltozatot találjunk. (Erre szükség lehet, ha egy bevált applikáció, videokártya vagy Wi-Fi driver nem áll minden lerakatban rendelkezésre.) Fontos, hogy ugyan megoldható, hogy más disztribúciók által használatos szoftveráruházakból, csomagformátumokból telepítsünk, de ez egy kezdő felhasználónak nehézkes lehet és hosszú távon gondokat okozhat, ezért a kezdetekben nem javasolt. Ne telepítsünk egyedi forrásból programokat, ha kényelmes életet szeretnénk, akkor maradjunk az amúgy igen bőséges beépített választéknál vagy adjunk hozzá a szoftverforrásokhoz közösség által elismert lerakatokat (repository).

Ne csak virtuális gépen!

A számunkra legkedvesebbnek tűnő Linux kiválasztásában segíthetnek eddig megjelent cikkeink, de természetesen semmi sem pótolhatja a próbát. A legkisebb erőfeszítéssel egy virtuális környezetben (VMware, VirtualBox) nézhetjük meg a kiválasztott disztrót, a letöltött ISO lemezképre mindegyik rá tud indítani. Ne feledjük, hogy ugyan ez a leggyorsabb és legveszélytelenebb módszer, de ezzel csak a megjelenést, a kezelés módját és az elérhető szoftvereket tudjuk feltérképezni, a valós teljesítményről nem fogunk valós képet kapni. Azt sem tudjuk meg, hogy a mi konfigurációnkon futna-e a rendszer, képes-e minden drivert biztosítani, így célszerű az ISO állományt újraírható CD vagy DVD lemezre vagy USB kulcsra írva élesben (Live Linuxként) tesztelni és ellenőrizni, hogy megy-e a vezeték nélküli hálózat, a Bluetooth, megfelelő-e a megjelenítés. A rendszert hordozd, ne a gépet! című írásunkban részletes útmutatót adunk az USB-ről bootolható Live Linux USB pendrive elkészítéséhez. Az ott ismertetett – természetesen ingyenes – LiLi alkalmazás még a letöltés „terhét” is leveszi a felhasználó válláról.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

  • Hamarosan itt az első napelemes Linux laptop

    A SOL jól bírja a napot, sőt, napelem tölti, és Ubuntut telepítenek rá.

  • Nem jött össze a pénz az Ubuntu Edge-re

    Az első néhány nap alatt még úgy tűnt, összejöhet a példátlanul magas összeg az ubuntus szupertelefon gyártásának beindításához, de aztán lecsillapodtak a kedélyek. Az eszköz, vagy a koncepció volt hibás?

Előzmények