Mi a VoIP és mi kell hozzá?
Tudta, hogy ha ma felemeli a telefonját és külföldre telefonál, a hívása mindenképpen az interneten keresztül bonyolódik, anélkül, hogy Ön ezt észrevenné? A havi telefonszámlában persze sosem fog olyasmit találni, hogy egy távolsági beszélgetést olcsóbban vagy egyáltalán nem számláznak ki, pusztán azért, mert a szolgáltatónak az szinte egy fillérjébe sem került. Ezért, ha az új technológia alkalmazásából nyerhető tetemes profitot szeretné inkább magának megtartani, ahelyett, hogy befizeti a telefontársaságoknak, a leghelyesebb, ha máris elkezdi kiépíteni saját IP-telefonrendszerét.
Az internetes telefonálás – vagy ahogy még nevezik, az IP-telefónia, vagy VoIP (Voice Over Internet Protocol) – azért olyan olcsó, mert szemben a hagyományos telefonokkal, amelyeknek egy hívás lebonyolításához a vonal teljes lefoglalására volt szüksége, ami így gazdaságtalanul használta ki a sávszélességet, az IP-telefonok a beszédhangot kis adatcsomagokra bontva utaztatják a hálón, ugyanazt a kommunikációs csatornát használva, amit a széles sávú internetelérésünk amúgy is folyamatos adatforgalommal terhel.
Az IP-telefóniát használók száma a világon a tavalyi évben megduplázódott, az addigi becsült 5 millió felhasználóról 11 millióra. És ez a szám csak azokat takarja, akik valamilyen VoIP-szolgáltató telefonját használják, a PC-alapú úgynevezett „softphone”-megoldásokat – jelen cikkünk fő tárgyát – használók még ehhez adódnak hozzá. A jelenlegi legnépszerűbb PC-s VoIP-kliens, a Skype körülbelül 6 millió rendszeres felhasználójával az internetes telefonálást naponta használók száma tehát 17 millióra emelkedik. A szolgáltatói VoIP-megoldások Japánban a legelterjedtebbek, itt 7,2 millióan tárcsáznak interneten keresztül, majd az Egyesült Államok következik 2,1 millió felhasználóval. Európában a legnagyobb piaccal Franciaország rendelkezik, a maga másfél millió IP-telefon-előfizetőjével.
Cikkünk főszereplői békésen megférnek egymás mellett a systray-en.
A résztvevők balról jobbra: Gizmo Projekt, NeoPhoneX, VoipBuster és Skype.
Mire van szükségünk?
Elsősorban természetesen számítógépre és széles sávú internetkapcsolatra. Az IP-telefonálás előnyeinek méltatásakor – különösen, amikor egyes szolgáltatásokat ingyenesnek nevezünk – erről a két nélkülözhetetlen és nem olcsó feltételről rendre elfeledkezünk, de talán egy online szaklap újságírója megengedheti magának, hogy az olvasók oldalán mindkét technikai feltétel meglétét eleve feltételezze. Ezek hiányában magánszemélynek – ha csak az olcsóbb telefonálás miatt ruházna be – jelenleg még nem éri meg az IP-telefóniára való átállás, a magas kezdeti bekerülési költségek miatt. Ha viszont a számítógépünk már megvan, akkor egy ADSL-szerződés havi díját vidáman be lehet hozni az alacsonyabb telefonszámlán, főleg, ha rendszeresen bonyolítunk külföldi hívásokat.
A tárgyi feltételek sorába tartoznak még maguk a készülékek, amelyek a mikrofon-fejhallgató párosítástól kezdve egészen az integrált rendszert biztosító IP-telefon alközpontokig terjedhetnek. Mivel az elérhető hangminőség drámaian javulhat egy jó minőségű headset rendszerbe állításával, már a hobbitelefonálóknak is érdemes elgondolkodni egy ilyen eszköz beszerzésén. Akik azonban valóban a vezetékes telefon alternatívájaként gondolnak az IP-telefóniára, azok mindenképpen egy analóg telefonadaptert (ATA) vagy egy IP-telefonboxot válasszanak. Ezekhez az eszközökhöz már akár meglévő hagyományos telefonunkat is csatlakoztathatjuk, és a számítógép bekapcsolása nélkül is bonyolíthatunk hívásokat az interneten keresztül.
Végül szükségünk lesz egy internettelefon-szolgáltatóra (ITSP). Ez lehet például egy internetszolgáltató, amely a meglévő infrastruktúráján többletszolgáltatásként – nulla forintos saját költséggel – VoIP-szolgáltatást is kínál nekünk. Számos példát láthattunk erre a közelmúltban, és még többet fogunk a jövőben – ilyen a UPC vezetékes telefonszolgáltatása, a GTS-Datanet, a T-Kábel, és a Bács-Kiskun megyében terjeszkedő FiberNet szolgáltatása is, hogy csak néhány nemrégiben bejelentett projektet említsünk. Azonban ez az írás nem róluk szól. Lehet ugyanis a mi internettelefon-szolgáltatónk egy független társaság is, amellyel nem kell szerződést kötnünk, nincs havi előfizetési díj, a VoIP-szolgáltatás független az internetszolgáltatástól, a beszélgetések költségét pedig előre feltölthető egyenlegünkön keresztül fizethetjük ki. Ezeknél a szolgáltatóknál már valóban szinte ingyenességről beszélhetünk, hiszen amíg „a nagyok” árképzése csupán arra törekszik, hogy egy szimbolikus összeggel épp az aktuális vonalas beszélgetések árai alá pozicionálja magát, addig a független szolgáltatók piacán valódi, éles árverseny van.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
