Ingyenes alternatívák
Kicsit kevesebb újat kell tanulniuk azoknak a felhasználóknak, akik eddig is a nyílt forráskódú szoftvereket részesítették előnyben. Ezek közül nem egy Windows alatt is nagyon sikeres szoftver és pontosan ugyanúgy működik Linux alatt is.
Nagyon sokat fejlődött a LibreOffice kompatibilitásban – persze professzionális banki feladatokhoz ott a Wine és a Microsoft Office
Legismertebb talán közülük a Mozilla Firefox, mely nem is olyan rég még a böngésző toplisták élén trónolt, ugyanazokkal a kiegészítőkkel elérhető az x86-os processzorokra fordított Linuxokon. Nagyon kedvelt médialejátszó a VLC Media Player Windows-ra készült kiadása, mely szintén adott Linuxra is. Az Audacity soksávos hangrögzítő és szerkesztő program is elég népszerű a fizetős platformon is. Nem hagyhatjuk ki a LibreOffice-t vagy az OpenOffice-t sem, ezek (főleg a szélesebb fejlesztői támogatással bíró LibreOffice) sok esetben teljes mértékben kiváltja a fizetős Microsoft Office alkalmazásokat. A 4-es kiadással egy további nagy lépést tett előre a csomag kompatibilitás terén, főleg ami az Excel táblákat illeti. Ha ez kevés lenne, akkor még mindig nyitva áll a lehetőség, hogy feltelepítsük a Wine Installerrel a Microsoft Office-t – a Wine erre a feladatra kiváló – és élvezhessük a száz százalékos kompatibilitást.
Igen precíz formatervek dolgozhatók ki a Blenderrel
Számos Open Source alkalmazás akad, mely nem olyan elterjedt Windows alatt, ám kiváló linuxos alternatívaként szolgál. A windowsos képszerkesztők helyett remek alternatíva a Gimp, mindaddig, míg nincs szó CMYK képekről és színre bontásról. Az Inkscape nyílt forrású vektorgrafikus szoftver, mely az Adobe Illustratorral állítható szembe – professzionális eszköznek egyelőre nem nevezhetjük, de alapvető feladatokra használható alternatíva. Ha könyvet vagy magazint szeretnénk előállítani, akkor az InDesign helyett előránthatjuk a Scribust. A KompoZer és más HTML és CSS szerkesztők segíthetnek a webszerkesztési feladatokban – igaz, itt az alternatíva koránt sem olyan kidolgozott. Ha diagramkészítésre van szükség, akkor a Visio a bevett kereskedelmi eszköz, amit elég jó pótol Linux alatt (is) a Dia vagy a Calligra Flow. Még CAD megoldások is akadnak, főleg a 2D tervezés terén, de akár a 3D nyomtatás szintjéig is, ilyen fejlesztések a QCAD vagy a FreeCAD és a kevésbé mérnöki, de modellezésben kiváló Blender. Utóbbi akár kereskedelmi minőségű kompozíciós munkákhoz is alkalmas eszköz. Aki videoszerkesztésre adná a fejét Linux alatt, az alapszinten az igen egyszerűen kezelhető OpenShottal is beérheti, de ha többet akar – sok sáv, fejlettebb effektezési és kompozíciós lehetőségek, az válassza inkább a Cinelerra alkalmazást. A Legtöbb Linux már natívan támogatja a közösségi szolgáltatások összefogott használatát, ilyen az Ubuntu is, mely többféle fiókot (pl. Twitter, Facebook) is egységesen kezel. Ha nem jönne be az alap megoldás, áttérhetünk Pidginre és a Skype is elérhető a Szoftverközpontban.
Jelenleg a legfeljettebb linuxos videoszerkesztő a Cinelerra
Rengeteg szoftverből válogathatunk Linux alatt, nagy eséllyel megtalálhatjuk azt, amire igazán szükségünk van. Több-kevesebb vesződséggel és hiányossággal számos Windows szoftver is működésre bírható a Wine és más emulációs megoldások segítségével, de ez már akár egy újabb cikk témája is lehetne.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
