Netbookokra szánt könnyűsúlyú operációs rendszer
A tegnapi esti, igencsak szűk körű bemutatón a nagyközönség elé tárt operációs rendszer, a Chrome OS akár nagy durranás is lehet, de csak akkor, ha az a két trend, melyre a Google alapozza a koncepciót, tartós és meghatározó lesz: egyrészt a netbookok diadalútja folytatódik, illetve a számítógépes felhő, a cloud a tömeges felhasználás területén uralkodóvá válik, pontosabban folytatódik az a tendencia, hogy az okos és kicsi, de jelentős háttértárral nem rendelkező mobil számítógépek sikere töretlen lesz.
A Chrome OS-nek ugyanis a fentebb említett fogyasztási szokások között van csak értelme és haszna – igaz, hogy e területen viszont ideális megoldásnak tűnik. A hagyományos operációs rendszerekétől gyökeresen eltérő koncepciója és célterülete miatt nem nevezhető ezek versenytársának, hiszen nem csak hogy nem veszélyezteti az asztali gépek piacán jelen lévő rendszerek gyártóinak pozícióit, hanem be sem lép erre a területre, ugyanis a Chrome OS a régi számítógépeken nem is futtatható, s azok az új netbookok pedig, melyekre szánják, még el sem készültek.
A koncepció
A Chrome OS nem meglepő módon a Chrome böngészőre, annak koncepciójára épül, s az sem meglepetés, hogy az internetes cég ezzel a megoldással visszatért a PC előtti korszakban elfogadott számítástechnikai modellhez: nagy szerverek, hálózat, terminálok. A Chrome OS-t nem a nagy tudású, speciális programok futtatására, helyi adattárolásra alkalmas asztali gépek számára tervezték, hanem az átlagfelhasználó által legtöbbször igénybe vett szolgáltatások menedzselésére, melyek mindegyike futtatható az internetről. A hagyományos operációs rendszerekhez képest ezért a Chrome OS méretét és komponenseit tekintve „könnyűsúlyú”, csak azokat a funkciókat építették bele, melyek minimálisan szükségesek a gyors és biztonságos működéshez. Az alkalmazások a böngészőben futnak, az adatokat a Google szerverei tárolják, a frissítéseket automatikusan a Google végzi, a helyi háttértároló ezekben a gépekben SSD lesz, melyet csak gyorsítótárként használ a rendszer. A lecsupaszított OS miatt bátran ígérheti a cég, hogy ezek a gépek néhány másodperc alatt felállnak, a bootolás az ígéretek szerint 5–7 másodperc lesz – természetesen előkerült a televíziós hasonlat is: bekapcsolom, és már működik is.
A Chrome OS-t futtató gépekre nem kell programokat telepíteni, sőt nem is lehet, mivel a rendszerterület védett lesz. A bemutatón Sundar Pichai, a Google termékmenedzsment-osztályának alelnöke azt az érvet hozta fel mint komoly előnyt, hogy a felhasználó a Chrome OS használatával teljesen gépfüggetlen lesz, ha például elveszíti a netbookját, akkor sem történik semmi baj, mivel a gépen nem találhatóak adatok, a személyes információkat (bejelentkezési adatok stb.) pedig titkosítják, így a felhasználó egy másik gép elé ülve folytathatja a munkáját adatvesztés nélkül.
A Chrome OS a gépekkel együtt jön 2010 karácsonyán
Felület és használhatóság
A felhasználói felület még nem végleges, hangzott el az előadáson, bár a legfontosabb elemein már nemigen fognak változtatni. A böngészőre emlékeztető GUI híven tükrözi az alapkoncepciót: minden alkalmazás külön fülben fut, melyek között a szokásos módon lehet navigálni, s több olyan megoldás is kész már, melyek a munkát könnyíthetik (mozgatás, átméretezés stb.). A leggyakoribb alkalmazások (e-mail, chat stb.) kiemelhetőek, de a felület legfontosabb része az „alkalmazásfül”, itt találhatóak az elindítható programok, melyek vagy egy új fülön vagy egy külön kis ablakban indulnak el. (A bemutató egyik legszórakoztatóbb pontja az volt, amikor illusztrációként egy Excel-dokumentumot indítottak el a Chrome OS-t futtató Eee PC-n.)
Gyorsaság, egyszerűség, biztonság
A tervezők a fenti három alaptulajdonságra koncentráltak a fejlesztés során. Olyan rendszerről van szó melyhez elengedhetetlen az internetkapcsolat, s elsősorban a második, harmadik, mobil számítógépre szánják. Pichai kifejtette azt is, hogy a felhasználók érdekében választottak üzleti koncepciót is: a Chrome OS nem lesz bolti termék, nem lehet letölteni, csak eszközzel együtt megvenni; a cég gyártókkal fog megállapodni (a specifikációk már ott vannak náluk), s komoly hardveres feltételeket támasztanak, hogy az operációs rendszer tökéletesen működjön, illetve az adott számítógép maximálisan ki tudja használni a szoftver adta lehetőségeket. Az árakról egyelőre nem ejtettek szót, az előadók csak arra utaltak, hogy a gépek ára hasonló lesz a maiakéhoz – valószínűleg azért, mert amit az operációs rendszeren spórolnak a gyártók, azt feltehetően rá kell költeniük a gép egyéb alkatrészeire, hogy megfeleljenek a Google elvárásainak.
A biztonságot elsőrendű szempontként kezelték, ezért egy olyan rendszert dolgoztak ki, mely a lehető legnagyobb védelmet nyújtja: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az online rendszerellenőrzésnek, szinkronizálásnak és az automatikus frissítésnek köszönhetően központilag védik a felhasználót, illetve a felhasználói tudatlanságból, felelőtlenségből adódó gondok számát is mérsékelni tudják, ugyanis rendszerszempontból az alkalmazások mindegyike „gyanúsnak számít”, vagyis folyamatos a kontroll, az alkalmazások sandboxban futnak.
A rendszer forráskódja tegnap óta elérhető, a Google számít a közösség munkájára, ötleteire, s úgy vélik, a nyílt forrásnak köszönhetően komoly lehetőségek állnak a fejlesztők előtt. A fejlesztési folyamat gőzerővel zajlik a cégnél is, de az első Chrome OS-t futtató számítógépek a tervek szerint leghamarabb jövő karácsonykor kerülhetnek a boltokba.
