Aki nem kapott, internetes bolt
Mi a teendő akkor, ha egy aktív zenekar évek óta tagja az Artisjusnak, ám még sosem kapott jogdíjat a szervezettől?
Konkrét ügyekben, konkrét panaszokban mindig csak konkrétan tudunk eljárni. Ezért kérem ezt a zenekart, hogy vegye fel a kapcsolatot Szerzői Ügyfélszolgálatunkkal.
Néha arról van szó, hogy a szerző nem adott meg bankszámlaszámot (tényleg van ilyen...), néha pedig a felhasználó nem hajlandó jogdíjat fizetni, és olykor évekig elhúzódik a jogérvényesítés.
A szerzők mindig megküldhetik koncertlistájukat, rádiós vagy egyéb elhangzási listájukat az Artisjusnak, ami alapján mindig ellenőrizzük, hogy minden rendben van-e a jogdíjak beszedésével és felosztásával. A felhasználók ellenőrzése természetesen a mi feladatunk, de ezek a szerzőktől származó információk sokszor jelentenek segítséget.
Ha rendszeresen koncertező zenekarról van szó, az új online koncertbejelentő oldalunkon is regisztrálhat, így automatikusan kapcsolatba kerül a szervezővel és az Artisjusszal, kezelheti koncertadatait.
Abban az esetben, ha a szerző interneten teszi hozzáférhetővé a műveit, egy külföldi oldalon, hogyan juthat hozzá a jogdíj ráeső részéhez?
Előrebocsátom, hogy az internetes zenepiac még igencsak kialakulatlan, mégpedig két okból:
- a meglévő üzleti modellek nem elég vonzóak a széles tömegek számára
- az illegális források rendkívül elterjedtek.
Ezért az online jogdíjbeszedés mindenütt gyerekcipőben jár, az Artisjusnál és a nyugati jogkezelő társaságoknál sem haladja meg az 1%-ot annak részaránya.
A külföldi oldalak után a külföldi jogkezelő társaságok szednek jogdíjat. Minden Artisjushoz bejelentett mű automatikusan ISWC-kódot kap, ami egy ISO által jóváhagyott szabvány. Ez az adat a jogkezelők közötti nemzetközi adatbázisok útján a szerző legfontosabb adataival együtt ismertté válik a jogdíjbeszedő társaság számára is. Így a pontos beazonosítást követően az Artisjus útján kerülnek kifizetésre ezek a jogdíjak.
A mai napig az a leghatékonyabb, ha az ilyen zeneszerző, szövegíró előre jelzi az Artisjus felé, hogy hol várható művének felhasználása. Ilyenkor az automatizált IT-adatközlés mellett egy külön felhívást is intézünk az érintett társaságnak.
Legális-e az internetes zeneboltom akkor, ha a streamelés és a letöltés után tisztességgel befizetem az Artisjusnak a jogdíjat, de az eredeti jogtulajdonossal nincs semmiféle megállapodásom vagy szerződésem? Amennyiben nem, és egyenként a jogtulajdonosokkal szerződést kell kötnöm, engedélyt kell tőlük kérnem, aminek részeként közvetlenül fizetek nekik a felhasználásért, miért, milyen jogcímen kell még az Artisjusnak is fizetnem?
Egy zenés hangfelvételen három szereplőnek vannak jogai:
- a zeneszerzőnek és szövegírónak („szerzői jog”)
- az énekeseknek és zenészeknek („szerzői joggal szomszédos jog”)
- a hangfelvétel előállítójának („szerzői joggal szomszédos jog”)
A fenti háromból a második és harmadik típusú jogot a leggyakrabban a lemezkiadók szerzik/szerezték meg szerződések útján, ezért az ő engedélyükre külön szükség van. Az első típusú jogot kezeli az Artisjus és a hasonló szervezetek világszerte.
Mi a helyzet az országhatárokkal? Ha például az online zeneboltot magyar cégként szlovák szerverről üzemeltetem, és Magyarországra értékesítek magyar tartalmat, akkor melyik ország jogkezelési törvényei az érvényesek? És ha ugyanezt a tevékenységet szlovák cégként szlovák szerverről végzem?
A szerver helye önmagában nem határozza meg azt, hogy melyik ország jogát kell alkalmazni. Ugyanakkor nyilván befolyásolhatja például az esetleges rendőri fellépések hatékonyságát.
A jogdíjaknál elterjedt az a gyakorlat, hogy a letöltések/megtekintések országának jogdíjait kell alkalmazni. Tehát a magyarországi letöltések után akkor is a magyar jogdíjmértéket kell megfizetni, ha egyébként a szolgáltató Németországban működik, és ott fizeti meg a jogdíjat.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
