A Nokia víziója

2020-ra napi egy gigabájt mobiladattal számol fejenként a vállalat, ráadásul úgy, hogy ez perszonalizált, válogatott, szűrt adat és mindezen nyereség is van.
Ehhez nem látszik más út, mint a felhő és az úgynevezett big data, ahol a szuperszámítógépeken futkosó mesterséges intelligenciák (ugye Watson már 2011-ben, internet nélkül bucira vert két játékost az amerikai Jeopardy! vetélkedőben) válogatják és rendszerezik az információkat, bekészítik a következő adag olvasnivalót és pontosan tudják, mire és mikor van szüksége a felhasználónak. A Nokia víziója szerint 2020-ra annyi adat és információ vesz majd körül bennünket, hogy ha nem használunk rendszerező intelligenciákat és nem élünk a gépi szelektálással, akkor pillanatok alatt belefulladhatunk az adathalomba.

Ebben lehet valami, mert minden cég aki a telekommunikációs szektorhoz ért valamit ebbe az irányba kutat és fejleszt, hogy a Big Data és annak feldolgozása értelmet nyerjen, és a hétköznapok részévé váljon.

A 3G hálózatok sem rosszak, de a hálózati késés miatt hosszú másodpercek telnek el, miután az ember megnyomta a hívás gombot a mobilján és mielőtt a kimenő hívás hangját meghallanánk. Ha 3G és LTE hálózatokra kapcsolódott telefonokkal végezzük el a tesztet, jól látszik, hogy az LTE kapcsolattal rendelkező készülék töredékidő alatt képes tárcsázni, de az LTE késése is legalább 50 ms. Ezzel szemben az 5G 1 ms körüli latency-t ígér.

Ez persze nem tűnik fontosnak amikor az ember a párját hívja a boltból, vagy mikor a gyerek nem ért haza a megbeszélt időre, külön jól is jön, hogy van néhány másodpercnyi ideje higgadni az embernek. Nem, ennek a fejlesztésnek akkor lesz majd értelme, amikor már megfizethető áron lehet önjáró autót kapni, amikor a 3D videók és 4K tartalmak a mobileszközök alapvető fogyasztási médiatartalma lesz, illetve akkor, amikor a virtuális valóság nem csak a kiváltságosok mulatsága, hanem a hétköznapok része lesz.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!