Új hozzászólás Aktív témák
-
ngabor2
nagyúr
Én is csatlakozok azokhoz, akik szerint ez egy jó topik.
Akkor indítok egy kis kérdéssort.
fénysebesség, és elérése: Az a képletből (sebesség-tömeg összefüggés) akár belátható is lenne, hogy fénysebességre gyorsulni nem igazán egészséges dolog. DE mi van, ha valami _eleve_ gyorsabban megy, mint a fény? Rendben, a gyökjel alatt negatív szám lesz (jól emlékszem a képletre? Valaki beírhatná, régen tanultam...), de mint tudjuk, ''vannak'' imaginárius számok. Tehát ennek is van értelme, bár nem ugyan abban a dimenzióban. (A húrelméletekről valaki bedobhatna egy konkrét linket, modem mögött ülök, nem igazán tudok keresgetni.) Egyetlen egy pont van, ahol nem értelmezhető a dolog, és ez épp a(z aktuális) fénysebesség. Minden más esetben értelmezhető (ha nem is a valós számok halmazán... de eggyel több dimenzió már meg se kottyan nekünk )
Másik ilyen gumicsont a 0K. A fizkém szerint nem lehet az anyagot az abszolút 0 alá hűteni. De mi van akkor, ha már _eleve_ valami -0.00...001 K hőmérsékletű, vagy még hidegebb?
Ezek kb. olyanok, mintha az 1/x függvény egyik feléből folyamatosan át akarnánk menni a másik felébe. Mindkettő létezik, de szakadás van közöttük, sőt, lehet, hogy az egyik felét nem is tudjuk tapasztalni. De attól még ott lehet, és csak technika kérdése...
Egyébként a www.csillagkapu.hu oldalán is van egy tudomány fejezet, érdekes dolgokkal (féregjárat-elmélet, negatív energia). -
ngabor2
nagyúr
válasz newman2000 #147 üzenetére
Most már mindössze azt kell tudni, hogy mi történik abban a pillanatban, mikor pontosan eléri a c-t a sebesség. Mivel ekkor a képletben (feltéve, hogy még érvényes akkor (!!)) a nevező 0 lesz... végigfutunk az y tengelyen és kibukkanunk a másik végén
-
ngabor2
nagyúr
-
ngabor2
nagyúr
válasz jakobkacsa #203 üzenetére
semmi
Na erre voltam kiváncsi.
de a ''nincs anyag''-nal nem ismerunk ''jobbat''
Csak közöködésképp: antianyag? Esetleg valami, ami antienergiából ''épül fel''? Vagy valami, amiben részecske-antirészecske-párok se pattanhatnak ki (a nagyképüség kedvéért nevezzük el szupervákuumnak Ilyenről még nem hallottam, de Newton se hallott még a kvarkokról )
- rovid megfontolas utan sztem meg az energiamegmaradas elvet is sertene, ha lenne ilyen (most nem vagyok hajlando utanagondolni)
Ezt a rövid megfontolást le tudnád írni? Jelenleg nem látom át, hogy hol sértené az elvet.
viszont a tapasztalat nagy ur (bar ketsegtelenul nem bizonyitek)
Úgyvan, nem bizonyíték. Ha be van támadhatatlanul bizonyítva, hogy valami nem lehet, azt el lehet fogadni. Emiatt szoktam pl. úgy fogalmazni, hogy ''a gyémántnál keményebb természetes anyagot még nem találtak''. Mások erre úgy fordítanak: ''a legkeményebb anyag a gyémánt''. Nem ugyan az... -
ngabor2
nagyúr
akkor elmondható, hogy nem létezik olyan közeg, amelyben azonos elektromos térerősség kisebb töltéssűrűséget hozna létre, mint vákuumban. A vákuum ugyanis az a közeg, amely a legkevésbé polarizálható, hiszen nem tartalmaz anyagi részecskéket, így dipólusokat sem, amelyek a villamos tér irányának megfelelően tudnának rendeződni.
Csak a balhé kedvéért ismét: mi van, ha mégis van? Én a ''nem létezik'' kitétellel nem dobálóznék, volt már, hogy elvi alapon kimondott ''nem létezik''-ről kiderült, hogy kicsit változtatva a bizonyítás elvén mégiscsak létezik...
De bizonyítani nem tudom -
ngabor2
nagyúr
válasz neduddgi #208 üzenetére
az elemek száma a periódusos rendszerben véges, ( 92 )
Már a 111.-et is megtalálták, igaz, mesterségesen állították elő, és instabil, de megvan. És nincs olyan elv, ami szerint ne lehetne még magasabb rendszámú atomot előállítani, és lehet, hogy egy határon túl ismét stabil lesz (tanultam egyszer valamiféle ''stabil szigetről''). Tehát ismét mondom, hogy ne dobálózzunk a ''nem létezik, nem lehet megcsinálni'', stb szabakkal.
nem csupán arról van szó, hogy a gyémántnál keményebb anyagot eddig nem találtak, hanem, hogy nem is fognak.
Találni a természetben valószínűleg nem. DE előállítani? Tudjuk, hogy miért kemény a gyémánt. a C-atomok 4 rövid, erős szigma-kötéssel kapcsolódnak gyémántrácsba. Csak hipotézisszinten tegyük fel, hogy más atomok között is lehet ilyet, vagy még erősebbet csinálni. Mivel még nem ismerünk minden atomot, különösen a ''stabil szigetet'' nem, ezért talán...
Sőt, akkor még nem beszéltünk a Bose-Einstein kondenzátumról... (hátha nem írtam el a nevét )
(ha nem derült volna ki, szkeptikus természettudományos beállítottságú vagyok )
[Szerkesztve] -
ngabor2
nagyúr
Viszont a tanár sem úgy magyaráz - már ahol - a diákoknak, hogy ha egy kondenzátor fegyverzetei közé vákuum helyett anyagi dielektrikumot teszünk, akkor úgy tudjuk, hogy a kapacitás növekedni fog.
Nem is ezt mondtam. Itt ki is mondod, dielektrikumot, tehát az általunk eddig ismert anyagot tesszük.
Hogy mire gondoltam: ugyebár E=m*c*c.
De azt az esetet eddig nem lehetett vizsgálni. Én mindössze azt mondtam, hogy amit nem ismerünk, de könnyen lehetséges, hogy teljesen máshogy viselkedik.
''(ha nem derült volna ki, szkeptikus természettudományos beállítottságú vagyok )''
Csak a balhé kedvéért: nem lehet, hogy mégis inkább ügyvéd?
Há' majjól beperellek, oszt maj' meglátod -
ngabor2
nagyúr
válasz neduddgi #217 üzenetére
Ugyanis a háttérsugárzás oly annyira egyenletesnek mutatkozik, hogy arra a hőkiegyenlítődésre elvileg az eltelt 10 - 20 Milliárd év nem lehetett elegendő.
Erre is válaszolok... Szóval mostanában küldtek/fognak felküldeni egy szondát, aminek sokkal nagyobb a felbontása. Ezalapján azt várják, hogy kiderül, mégse olyan egyenletes az eloszlás.
A leírásod igen érdekes, szerintem is megfontolandó. -
ngabor2
nagyúr
válasz newman2000 #230 üzenetére
És akkor a többi AG-s smile-t még nem is láttad...
No, megyek...
[Szerkesztve] -
ngabor2
nagyúr
válasz neduddgi #563 üzenetére
szerző nélkül: valaki levezette, hogy azért nem sikerült még a gravitronokat kimutatni, mert nem léteznek... a gravitációt a tér torzulása hozza létre, ami "benyomja" a teret, mint egy súly a gumilapot. ha emellett a súly mellett elgurítunk egy másik golyót, akkor annak a pályája megváltozik, hisz a hajlott gumilap miatt a nagy súly felé fog húzni. és eszerint nincs szükség semmiféle, a gravitációt szállító elemi részecskére.
-
ngabor2
nagyúr
az atomi méretek alatt "más fizika" lép pletbe. pontosabban az atomi méretek felett az atomi alattinak egy spéci, statisztikai változata él. ráadásul az ismert körülményektől nagyon eltérő körülmények között az itt elhanyagolható dolgok meghatározóvá válnak. pl. ha haladsz 25, vagy 250 km/h sebességgel, az időmúlás különbségét nem érzékeled. ha viszont a fénysebesség közelében haladnál, már éreznéd. hasonlóan, ha 1-2-5-8 g gyorsulás hat rád, abból sokmindent megérzel, de a relativisztikus hatásokat (megintcsak idő) nem. ha viszont néhány nagyságrenddel nagyobb, akkor amellett, hogy már rég nem élsz, még azt is észrevennéd, hogy az idő máshogy tellik. sőt, az extrém nagy tömegvonzásoknál már szinte az anyagnak, térnek, időnek sincs a hagyományos értelemben vett értelme. ott már nincs előtte/utána.
úgy is mondhatnám, hogy a nagy pukk előtt egy végtelen hosszú pillanat volt. hogy előtte mi volt, ha volt... senki nem tudja.
[ Szerkesztve ]
-
ngabor2
nagyúr
válasz kicsitomi88 #570 üzenetére
az idő kvantáltságára nincs bizonyíték, pontosabban a folytonosságára alapszik jópár (működő) alaptétel. ha az időt is kvantáltnak tekintjük, akkor ezek, és még elég sokminden megdőlne, és elég érdekes dolgok jönnének ki.
amúgy nem kevered a planck-idővel és hosszúsággal? azokkal a legkisebb részekkel, ami alatt a kvantumfizika is érvényét veszti, és semmilyen ismert módszerrel nem lehet vizsgálódni?
itt egy [link]
[ Szerkesztve ]