Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • hexagon

    csendes tag

    válasz ngabor2 #569 üzenetére

    "az atomi méretek alatt "más fizika" lép pletbe. pontosabban az atomi méretek felett az atomi alattinak egy spéci, "
    Nem, a közönséges hullámoknál megismert fizika tökéletesen leírja a mikrovilágot.
    És most sem kötöszködök. Csak leírom a véleményem.

    ". pl. ha haladsz 25, vagy 250 km/h sebességgel, az időmúlás különbségét nem érzékeled. ha viszont a fénysebesség közelében haladnál, már éreznéd. hasonlóan,"

    Nem. Einstein elméletének egyik legfontosabb pillére, hogy semmilyen körülmény közt nem tudod kimutatni, hogy mozogsz.
    A másik, hogy a fény sebessége minden mérésnél ugyan olyan értékű. Ennek oka ismét a rács. A dolgot bonyolítja, hogy akarva akaratlanul az időt is a fény futási idejével mérjük. Igy ha valamely oknál fogva az lassabban menne, a mi óránk is lasabban fog járni. Igy természetesen mindig állandónak mérjük a fény sebességét.
    Van még egy két csavar, amitől bárki fejreállna, de a lényeg ez.

    Ha egy vonaton ülünk, akkor az összes referencia(viszonyítási) pont mozog velünk együtt. Ha nem tudjuk kimutatni, hogy mozgunk, akkor mi mindig ezzel a mozgó távolsággal fogunk számolni. Pedig két esemény közt idő telhet el. Ekkor az első esemény után az össze viszonyítási pont el fog mozdulni, ami miatt a vonaton utazó és az állomásról szemlélődő különböző távolságot fog a két esemény közt felvenni, és máshogy számolnak .
    A kocsi közepéről indítsunk két fényjelet a kocsi végeiben levő tükrökre. Az állomásról egyértelműen látszik, hogy a hátrafele indított jel hamarabb érkezik a kocsi végébe, mert az közben elmozdul a kocsi közepe felé. A vége lefut a jel elöl, az később ér oda. Az állomás szerint a két fényjel nem ugyanakkor pattan vissza.

    De amikor visszapattannak, akkor minden fordítva történik. A hamar hátraérkezett jel elöl most a kocsi közepe, ahova visszavárjuk a jelet, elfut a jel elöl.
    A kocsi elejéről késésben levő jelre pedig ráfut a kocsi közepe. Számolás nélkül is könnyű belátni, hogy a két jel pontosan egyszerre fog visszaérkezni.

    Mit tud ebből a kocsin középen utazó? Ő ismeri a Michelson Morley kisétlet eredményét, amiből azt hiszi, hogy helyesen számol, ha hozzá képest mindkét irányba 300000km/sec-nek veszi a fény sebességét. Ehhez hozzá adódik, hogy szerinte a kocsi vége és az eleje is ugyanolyan messze van, és nem tudja hogy mozog, ami miatt minden eseményre ami közte és a vonat végeinél történik ezzel a távolsággal fog számolni.
    A két jel egyszerre ér vissza, ami végleg megerősíti igazában. Ami ismerve az állomás álláspontját, egy relatív igazság.
    A problémának vannak még érdekes részletei, a megadott linken megtalálhatóak azokra is a magyarázat. Akinek nincs gyakorlata a gondolkozásban, az előbb edzen kicsit rá, vagy most adja fel örökre a relativitás megértését. A legfontosabb a türelem. Nekem ez rengeteg évembe került. Aki azt állítja, hogy a relativitás egy könnyed vasárnap délelőtt megérthető, az szimplán hazudik. A relativitás megértése nem azt jelenti, hogy tudunk a képletekkel számolni, és elfogadjuk az alap definicióit.
    Mielőtt valaki azt halucinálná, hogy én most cáfoltam a relativitást, tisztáznom kell, nem cáfolok semmit. A relativitás tökéletes és hibátlan. Megcáfolhatatlan.
    Nincs is erre szükség, mert igaz. A probléma az, hogy Lorentz étermodellje teljesen megegyezik ezzel a téridős leírással. A két elmélet matematikailag megkülönböztethetetlen.
    Ennyit akartam mondani,

Új hozzászólás Aktív témák