Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • AssAssynn

    őstag

    válasz pocokxx #15389 üzenetére

    Eddig nem akartam beleszólni ebbe a társalgásba, mert már a vitaindító hozzászólások, pontosabban DrGonzo22 hozzászólásai, arról tettek tanúbizonyságot, hogy mennyire nem ért ahhoz, amit elkezdett támadni. Ez persze önmagában még nem volna a világ vége, hiszen azért is vagyok itt, hogy ezekre reagáljak. Most azonban főleg az időm hiánya, de részben a felvetések nevetségessége is azt eredményezte, hogy eddig nem írtam.
    Ellenben a te hozzászólásodat pontosítanám, mivel az eddigiek alapján az jött le, hogy nálad ennek van értelme. Ez utóbbi mondatrészt pedig csak "halkan" írom, mivel nem szeretném, ha valaki azt hinné, hogy személyválogató vagyok, mivelhogy a "senkit nem hagyunk ott" elvét vallom.

    Úgy tehát: a mennyet is meg kellett teremteni, sőt a Bibliában olvassuk is a világ teremtéséről szóló történetben, hogy: "Így készült el a menny és a föld és minden seregük. A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után. Ez a menny és föld teremtésének a története." (1Móz 2,1-4)
    Azután:
    "Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn." (Kol 1,16-17)
    És:
    "Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett." (Jel 4,11)

    A második idézetből kiderül az is, hogy a teremtés nem az emberről szól, hanem Krisztusról, aki által, s akire nézve teremtetett minden.
    A fellázadt angyalokról pedig ennyit tudunk:
    "Azokat az angyalokat is, akik nem becsülték meg a maguk fejedelemségét, hanem elhagyták saját lakóhelyüket, örökkévaló bilincsekben és sötétségben tartja fogva annak a nagy napnak az ítéletére." (Júd 6)

    A pokolt egyébként nem annyira az Isten nélküli életnek kell elképzelni, hiszen most is sokan élnek istentelenül, mégsem mondjuk azt rájuk, hogy "a pokolban vannak".
    A pokolt inkább úgy kell felfogni, mint Isten haragját, akiről tudjuk, hogy "mi Istenünk emésztő tűz." (Zsid 12,29), továbbá a pokolról van megírva: "...ahol férgük nem pusztul el és a tűz nem alszik el." (Mk 9,48)
    Isten haragját természetesen nehéz felfognunk, hiszen mi most a kegyelem időszakában élünk.

    Végül meg kell valljam, hogy igazságtalan vagyok veled szemben, hiszen csak az általad leírtakat vettem górcső alá. Ezzel természetesen nem akarok utat engedni azoknak a véleményeknek, amikre válaszoltál, hiszen nem olvastam el most mindent, s így nem is ezeket a látatlan megjegyzéseket védem.

    "Igen nagy hiábavalóság – mondja a Prédikátor –, minden hiábavalóság!" (Préd 12,8)

Új hozzászólás Aktív témák