Új hozzászólás Aktív témák

• #781 Gh0sT addikt

  Új Válasz 2008-11-24 13:10:31 #781

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Gh0sT

  addikt

  Bemásolom, hátha ebből valaki okosabb lesz:

  "A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) 67. § (1) bekezdésének értelmében árfolyamnyereségbol származó jövedelem az értékpapír átruházására (ide nem értve a kölcsönbe adást) tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minosül árfolyamnyereségbol származó jövedelemnek az említett különbözetbol az a rész, amelyet a törvény eloírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.
  Az elozoek szerint más jövedelemként adóköteles a tozsdei ügyletbol származó jövedelemnek minosülo árfolyamnyereség.
  A törvény az értékpapír átruházása ellenében kapott bevételt nem határozza meg különös rendelkezéssel, ezért azt az általános szabályok szerint kell figyelembe venni, azaz a kapott (elszámolt) pénzösszeget vagy más vagyoni értéket kell bevételnek tekinteni. Ugyanakkor az értékpapírok sokféleségéhez igazodóan részletes felsorolás adja meg az egyes értékpapírok szerzési értékét és a hozzájuk kapcsolódó járulékos költségeket.
  Az értékpapír szerzési értékét a következok szerint kell meghatározni:
  - Ha az értékpapírt a magánszemély a tozsdén vette, akkor az errol kapott igazolás (bizonylat) szerinti árfolyamérték (kötési ár) a szerzési érték (a járulékos költségek nélkül, mert azokat külön kell figyelembe venni).
  - Ha az értékpapír megszerzése nem tozsdei ügyletnek minosülo visszterhes szerzodés révén történt, akkor az ellenértéknek az a része minosül szerzési értéknek, amelyet a magánszemély az átruházásig igazoltan teljesített.
  Az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek a következok:
  - az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,
  - az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggo, a magánszemélyt terhelo igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a tokepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészíto befektetési szolgáltatási tevékenység vagy árutozsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),
  - az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelo, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg,
  Az árfolyamnyereségbol származó jövedelem esetében az adó mértéke 25 százalék.
  A kifizeto által kifizetett árfolyamnyereség adókötelezettségét (vagy ha a megállapított jövedelem más jogcímen adóköteles, akkor annak megfelelo adókötelezettséget) a kifizetés napján kell megállapítani, a levont adót pedig az adózás rendjérol szóló törvény eloírása szerint kell a kifizetonek megfizetnie. Ha az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek van olyan része, amelyet a kifizeto a jövedelem megállapításakor nem vett figyelembe, azt a magánszemély év végén az adóbevallásában érvényesítheti. A kifizetonek az adót, adóeloleget a kifizetés idopontjában kell megállapítania, és az adózás rendjérol szóló törvényben meghatározottak szerint kell bevallania és megfizetnie. Ha a jövedelem nem kifizetotol származik, az adót a magánszemélynek kell az adót adóbevallásában megállapítania, és a bevallás benyújtására eloírt határidoig megfizetnie (Szja törvény 67. § (5), (6) bekezdés).
  A kifizeto által kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetoleg a magánszemély bizonylatain a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a jövedelemszerzés idopontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. A kifizeto által kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetoleg a magánszemély bizonylatain a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a jövedelemszerzés idopontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az elozoeknek a forintra történo átszámításához figyelembe venni. A magánszemély az összes adóévi árfolyamnyereségbol származó jövedelme megállapításánál e tekintetben is érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizeto a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe. Vagyis nincs akadálya, hogy az értékpapírnak a törvény általános átváltási szabályai szerint átszámított értéke alapján mutatkozó különbözetet az adóbevallásában érvényesítse (Szja törvény 5. § (3)-(5) bekezdés).

  A tozsdei ügyletekre vonatkozó, 2008. január 1-jétol hatályos szabályozás (figyelembe véve, hogy idehaza és külföldön egyaránt sokfajta tozsdei ügylet létezik) a korábbi szabályozáshoz képest jóval általánosabb módon (ezért rugalmasabban) határozza meg a tozsdei ügyletet, amikor az adott (akár külföldi) tozsde szabályzata által lehetové tett körben és módon kötött ügyletet ismeri el tozsdei ügyletként, és ennek megfeleloen a jövedelmet sem ügyletenként nevesíti. A tozsdei ügyletek alapján a magánszemély által az adóévben elért, pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (az összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelo, pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (az összes ügyleti veszteség) meghaladó része minosül tozsdei ügyletbol származó jövedelemnek. Az összes ügyleti veszteség összes ügyleti nyereséget meghaladó összege tozsdei ügyletbol származó veszteségnek minosül (Szja törvény 67/A. § (1) bekezdés).
  A tozsdei ügyletbol származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.
  A tozsdei ügyletek vesztesége két éven belül göngyölítve elszámolható a nyereséggel szemben. A beszámítás ún. adókiegyenlítéssel történik.
  Az adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelozo két évben bevallott, tozsdei ügyletbol származó veszteségnek és a tozsdei ügyletbol származó jövedelem utáni 20 százalékos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelozo két év bármelyikérol szóló adóbevallásban tozsdei ügyletbol származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel. Ez azonban nem lehet több, mint az adóévben és/vagy az azt megelozo két évben bevallott, tozsdei ügyletbol származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelozo két év bármelyikérol szóló adóbevallásban tozsdei ügyletbol származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel. Az elozoek szerinti összeget (az adókiegyenlítést) az adott évi adóbevallásban megfizetett adóként lehet figyelembe venni. Így az visszaigényelheto, vagy csökkenti a fizetendo adót (Szja tv. 67/A. § (6)-(8) bekezdés).
  A tozsdei ügyletbol származó jövedelmet és annak adóját, a jövedelmet szerzo magánszemély az adóév végén köteles megállapítani a tozsdei ügylet(ek)rol a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok, igazolások, illetoleg a magánszemély által a tozsdei ügyletekrol vezetett nyilvántartás alapján (az adómegállapítás felelossége tehát a magánszemélyt terheli). A jövedelmet és a jövedelem utáni adót az adóévrol benyújtandó személyi jövedelemadó-bevallásában kell bevallani, és az adót a bevallás benyújtására eloírt határidoig kell megfizetni (Szja tv. 67/A. § (5) bekezdés).
  A magánszemély a tozsdei ügyletekrol nyilvántartást köteles vezetni, értelemszeruen figyelembe véve az Szja törvénynek az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, járulékos költségekre eloírt rendelkezéseit is. A nyilvántartásnak ügyletenként tartalmaznia kell különösen:
  - az ügyletekben megszerzett pénzbevételeket,
  - a pénzbevételt eredményezo ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségeket,
  - tozsdei termék átruházása esetén a megszerzésre fordított kiadást,
  - ügyletenként a nyereséget, illetve veszteséget (értékpapír átruházása esetén árfolyamnyereséget/árfolyamveszteséget).
  Egyéb kérdésekben a tozsde muködési rendjét meghatározó szabályozások az irányadók (Szja tv. 67/A. § (3) bekezdés).
  A tozsdei ügyletrol a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylaton és igazoláson, a befektetési szolgáltató adatszolgáltatásában, illetoleg a magánszemély nyilvántartásában, a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés idopontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az elozoeknek a forintra történo átszámításához figyelembe venni (Szja tv. 67/A. § (4) bekezdés).

  Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (39 bekezdése szerint a magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó árfolyamnyereségbol származó jövedelem (Szja törvény 67. §) után 14 százalékos mértéku egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerusített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. Törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (hozzájárulás-fizetési felso határ)."

  Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna.

Új hozzászólás Aktív témák