Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    félisten

    válasz schawo #1 üzenetére

    1.: A Falcon 9 turbó-pumpáihoz eddig 0 baleset vagy hajtóműleállás köthető. Ez így picit furcsa, hogy emiatt áttervezésre utasítanák a hajtóművet... (a két eddigi Falcon 9 baleset mindegyike a második fokozat LOX-tartályához köthető). Persze nem bizalomgerjesztőek a repedések, de a SpaceX saját verziója szerint ettől még üzembiztosak.

    2.: Ugyan a cikkben nincs említve, de egy másik téma is felmerült e mellett, mégpedig hogy a tavaly szeptemberi baleset után a SpaceX tankolási terve dugába dőlhet. A NASA eddig mindig az először feltankoljuk a rakétát, aztán szállunk be elvet követte. Furcsa picit, hogy ez a taktika van "biztonságosnak" tekintve miközben ugyebár ekkor a felszálláskor segédkezők és a személyzet is egy feltankolt rakétára másznak fel. Ha a beszállás után tankolják fel a rakétát (a szovjetek / oroszok ezt az eljárást követik), akkor a személyzetet egy baleset esetén a mentőrendszer elvben ki tudja menteni (a Szojuz T-10(a) esetében ez működött is, egy jókora adag szerencsével). Hozzá kell tenni, hogy a SpaceX-nek a közvetlenül az indítás előtti tankolásra a mélyhűtött üzemanyag és oxidálószer miatt van szükség, mert a rakéta tartályainak nincs jelentős hőszigetelése. A mélyhűtött üzemanyag pedig nagyobb teljesítményt jelent, ami többek között felhasználható az első fokozat visszatérésekor. Erre két megoldás lehet, visszatérnek a "normál" hőmérsékletű üzemanyaghoz, és vagy letesznek az első fokozat újrafelhasználásáról a CCtCap küldetéseknél, vagy pedig hosszabb Falcon 9-est építenek, több üzemanyaggal (nem valószínű).

    3.: A SpaceX eleve késlekedik amiatt, mert a NASA tavaly kijelentette, hogy márpedig mind a CST-100-nak, mind a Dragon v2-nek vízre kell szállnia az első pár útnál. A CST-100 esetében ez nem para, mivel eleve úgy tervezték, hogy mind szárazföldre, mind tengerre leszállhat (ejtőernyő plusz felfújható légzsákokra érkezik). A Dragon v2 viszont a hajtóművekkel való leszállásra lett tervezve, miatt csak szárazföldi leszállásra alkalmas. Eleve ezért csinálták meg a v2-őt, mert a (nem embert szállító) v1 ugyebár tengerre száll most is... Szóval ezen döntés miatt mehettek vissza a tervezőasztalhoz...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • schawo

    titán

    válasz Cifu #2 üzenetére

    :R

    Igen, a 2. teljesen abszurd ötlet a nasától. Alapjaiban teszi alkalmatlanná emberes küldetésre a falcont.

    evDirect villanyautós töltőhálózat

  • emre33

    addikt

    válasz Cifu #2 üzenetére

    Emberes utazás más
    Nasa nem vállal fel semmilyen kockázatot!

    Ha 0.1% esély van a hibára, akkor cserélni, javítani, áttervezni kell.

    Spacex pl ilyenek miatt olcsóbb.

    De nézd az üzemanyag és a hőszigetelés kérdését. Nem lehet sporolni. Ez egy illuzió.

    És sajnos ennek csak akkor lesz vége, ha az első űrhajósok meghalllnak Spacex zsugorisága és felelőtlensége miatt.

    ASUS B650E-E, AMD Ryzen 9 7900, CORSAIR 64GB DDR5 6000MHz CL30 KIT CMK64GX5M2B6000Z30, ARCTIC COOLING Liquid Freezer II 360

  • emre33

    addikt

    válasz schawo #3 üzenetére

    Üzemanyag felöltés alatt sokkal nagyobb a hiba lehetősége, mint kész feltamkolt állapotban.
    Ha robban, édmes mindegy hogy melyik módszernél robban,

    Elvárás nem abszurd. Spacex is tudta, de kevesebb pénzből nem lehet csodát tenni.
    Beprobálkozott, hátha Ő fogja a szabalyokat alkotni. Nem fogja, szabályokat az alkossa, aki a pénzt adja. Az pedig a Nasa.

    ASUS B650E-E, AMD Ryzen 9 7900, CORSAIR 64GB DDR5 6000MHz CL30 KIT CMK64GX5M2B6000Z30, ARCTIC COOLING Liquid Freezer II 360

  • schawo

    titán

    válasz emre33 #5 üzenetére

    Akkor maradnak a ruszkik. Két kardinális problémával.
    1. Ők is utólag tankolnak.
    2. Nemzetbiztonsági szempontból egy ideje le vannak húzva a listáról.

    evDirect villanyautós töltőhálózat

  • Cifu

    félisten

    válasz emre33 #4 üzenetére

    Emberes utazás más
    Nasa nem vállal fel semmilyen kockázatot!

    Ehem. Az a NASA, amely az űrsiklónál mindenféle mentőrendszer nélkül repült a Challenger-katasztrófáig az első négy utat leszámítva (akkor is csak két katapultülés volt, és a személyzetnek túlnyomásos ruha - az ötödik úttól mindkettőt száműzték).
    Az a NASA, amely eredetileg szilárd hajtóanyagú első fokozattal szerelt Ares-I rakétával akarta az Orion-t indítani?

    Már elnézést, de szerintem mi akkor nem ugyan arról a NASA-ról beszélünk... :U

    Ha 0.1% esély van a hibára, akkor cserélni, javítani, áttervezni kell.

    Ez nagyon nem így volt az űrsikló esetében, hővédő pajzs problémái, mentőrendszendszer hiánya, az ET külső hővédő borításának nem megfelelő szilárdsága, stb..
    Picit pofátlanság, hogy ezek után ilyenekbe beleszól. Mint említettem, ezek a turbó-szivattyúk teljesen jól működnek, és a repedések előfordulása nem volt olyan szintű, amely valóban drasztikus volt.

    De nézd az üzemanyag és a hőszigetelés kérdését. Nem lehet sporolni. Ez egy illuzió.

    Nem lehet spórolni, de a valaha volt legdrágább emberes űrhajó, az Űrsikló esetében konkrétan nem volt mentőrendszer az emelkedés fázisában, konkrétan végig olyan hővédő pajzssal repült, amelynek a rögzítése a kezdetektől a leállásig problémás volt, és így tovább. De a SpaceX nem spórolhat?

    A Falcon 9 hővédő borítás hiánya roppant egyszerű helyzet: ha az indítás előtt tankolják fel, akkor nem probléma ez az eljárás, sőt, a hővédő pajzs hiánya miatt súlyt spórol meg.

    Innen kezdve majdhogynem szematikai kérdésekről beszélünk.

    Tegyük továbbá hozzá, hogy a NASA most már több, mint 80 millió dollárt fizet egyetlen Szojuz-ülésért. Miközben folyamatosan az alulfinanszírozottságára panaszkodik, pont, hogy keresni kellene a lehetőségeket a spórolásra...

    És sajnos ennek csak akkor lesz vége, ha az első űrhajósok meghalllnak Spacex zsugorisága és felelőtlensége miatt.

    Két űrsikló veszett oda, mindkettő olyan probléma miatt, amely tökéletesen ismert volt a NASA döntéshozói előtt. Szóval némileg okafogyottnak tartom ezt a fajta érvelési rendszert.

    Üzemanyag felöltés alatt sokkal nagyobb a hiba lehetősége, mint kész feltamkolt állapotban.
    Ha robban, édmes mindegy hogy melyik módszernél robban,

    Leírtam: a feltankoláskor a személyzet egy olyan űrhajóban ül, amelynek eleve képesnek kell lennie nem csak az indítóálláson álló rakétáról, de akár a teljes sebességgel emelkedő rakéta orráról is kimentenie a kapszulát. Vagyis egy éles mentőrendszerrel rendelkező űrhajóban ülnek.

    Miért lenne biztonságosabb a NASA azon elvárása, hogy a már feltankolt rakétába szálljon be a személyzet? A beszállás közben semmiféle mentőrendszer nem áll senki rendelkezésére...

    Elvárás nem abszurd. Spacex is tudta, de kevesebb pénzből nem lehet csodát tenni.

    Őőő... A SpaceX megépítette a Dragon v1-et, amely teljesen jól szerepelt eddig. Egy darab balesete volt, ott a Falcon 9 második fokozatának LOX tartályában egy selejtes merevítő akadt - a hibát kiszűrték. Adott esetben a Dragon v2-nek ki kellett volna tudnia menekítenie magát abból a helyzetből, és mindenki túlélte volna. A Challengernek nem volt ilyen megoldása, mégis az Űrsikló 2011-ig így repült...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • MaUser

    addikt

    válasz Cifu #7 üzenetére

    Miért lenne biztonságosabb a NASA azon elvárása, hogy a már feltankolt rakétába szálljon be a személyzet? A beszállás közben semmiféle mentőrendszer nem áll senki rendelkezésére...

    Józan paraszti ésszel gondolkozva, mert akkor még vállalod a tankolás során esetlegesen bekövetkező események plusz kockázatát. Btw, nem tudom ilyen mentőrendszerben ülnek benn, de kétlem, hogy ha nagy baj lenne (berobban minden tankolás során), akkor az ott bármi is segíteni. Autósportban is volt pár halál ember tankolás miatt, mire rájöttek, hogy ez nem nyerő.

    Nyilván lehet ezt is biztonságosan megoldani, csak kérdés, mennyibe kerül.

    NASA meg nyilván azért kötekedik, mert megteheti. Valaki előjött azzal, hogy ők csinálják sokkal olcsóbba, legalább olyan jól, aztán ilyenkor vagy kiderül, hogy mégsem, vagy csak simán savanyú a szőlő vagy ezek kombinációja. Ezt mi sohasem fogjuk megtudni...

    ''A file-cserélés öli meg a filmipart? Inkább a filmipar öli meg a file-cserélést. 2 hónapja nincsen semmi értelmes film, amit érdemes lenne letölteni...''

  • schawo

    titán

    válasz MaUser #8 üzenetére

    A mentés baromi egyszerű és hatékony. Begyújt a második fokozat és otthagyja a felrobbanó első fokozatot. Szinte 100%-os bizonyossággal sikeres egy ilyen mentés. Az oroszoknál eddig 100%-os a sikeresség (1/1), pedig az még az "őskorban" volt.

    evDirect villanyautós töltőhálózat

  • emre33

    addikt

    válasz schawo #9 üzenetére

    Nem. Indegy hogy egy robbanás esetén ez milyen gyorsan történik meg.

    Apollo-orion érában használt és bevállt szilárd mentőakéta a rakéta tetejen bevállt opció.

    Raketa testén vévighuzodó pár vezetek, áramellátás megszakad, szilárd hajtóanyagú rakéta beindul, elég gyorsan és máris leemelte a kapszulát a rakétáról.

    Ehhez képest pl Dragon-n lév 12 apró, kisteljesítményű hajtómű soha nem lesz olyan szinten üzembiztos, mint a szilárd, és a teljesítmény se olyan hirtelen épül fel mint a szilárd esetén.

    És Raketa meghibásodás esetén tizedmásodpercek is számítanak.

    Másik téma: igen, Nasa is hibázott, de mindegyik hiba után fokoták az ellenőrzéseket, tesztek számát, és külső szemlélő számára felesleges túlbiztosítást.
    Spacex pont ezt rúgja fel.

    Űrskilónak voltak hibái, de olyan dolgokra volt képes, ami nélkül ISS a jelenlegi formában nem létezne.
    Építésénel az ismert kockázat elfogadható volt, eltelt 30 év, most már kevés, le is állították.
    Űrsiklónal x hiba hiba volt, pl csepmék ragasztását nem lehetett jobá tenni.
    SpaceX turbina repedése hiba, javítható hiba, amit maguktól javítani kellett volna.. De pénzük nincs rá.. vagyis van, csak szépen emelkedik a rakéta ára..

    Dragon v2 esetén mi történt volna, feltételezés, hasonló körülmények közt ki se probálták, Apolló korszakban megtettek, magáncégezt meg se meri kockáztatni.

    Ugyan olyan feltételezés, mint az első fokozat újrahasznosítása, majd ha megtörtént, és akkor se feledd el: magáncég, azt hazudik amit akar.
    Lásd fellövések ára, számos esetben alulárazta, hogy jó sajtó és marketing-t kapjanak, ésnyerjenek pár vevőt, késöbbmp meg árat emelnek, ahogy történt is.

    [ Szerkesztve ]

    ASUS B650E-E, AMD Ryzen 9 7900, CORSAIR 64GB DDR5 6000MHz CL30 KIT CMK64GX5M2B6000Z30, ARCTIC COOLING Liquid Freezer II 360

  • Cifu

    félisten

    @MaUser: Btw, nem tudom ilyen mentőrendszerben ülnek benn, de kétlem, hogy ha nagy baj lenne (berobban minden tankolás során), akkor az ott bármi is segíteni.

    Nyugaton az első emberes repülés óta (mínusz Űrsikló), "keleten" az első Szojuz óta mentőrakéta van a kapszula orrán, amely vészhelyzet esetén automatikusan leemeli a kapszulát a rakéta orráról, és biztonságos távolságba elviszi.

    Mercury pad abort teszt, 1960

    NASA meg nyilván azért kötekedik, mert megteheti.

    Ez a probléma. A NASA a CCDev / CCtCap esetén elvben kereskedelmi megoldást vásárol. Valahogy úgy, ahogy most a Roszkozmosztól megvásárolja a Szojuz üléseket (legutóbb 81,6 millió dollárért per darab). Kiválasztja melyik pályázó terve tetszik neki, de nem ő határozza meg a pontos megoldásokat.

    Ez az alapvetően új konstrukció, mert eddig mindig úgy nézett ki, hogy a NASA felvázolta, hogy mire lenne szüksége, majd az alvállalkozó cégek különféle terveket tettek le az asztalra, amiből a NASA kiválasztotta a neki tetszőt, és a NASA felügyeletével az alvállalkozó megépítette azt a NASA pénzéből - de mindenben a NASA mondta ki a végső szót. Így épült eddig csaknem minden a NASA berkeiben, a Mercury-tól az Orion-ig.

    A COTS iroda azért jött létre, hogy ettől eltérő megoldást nyújtson. Itt az elképzelés az, hogy a fejlesztést nagy részt a NASA, kisebb részt az alvállalkozó fizeti, és hogy az utak maguk már nyereségesek az alvállalkozónak, tehát ott visszanyerheti a befektetését. Cserébe relatíve szabad kezet kap a fejlesztés folyamán.

    Pont ezért durva beavatkozás az, hogy először kijelenti a NASA, hogy márpedig az első leszállásoknak tengerre kell történnie (egy évvel a tervezett Dragon v2 repülés előtt), majd a tankolási folyamatba köt bele a NASA, utána pedig a turbó-pumpák lapátjainak repedései miatt aggodalmaskodnak...

    @emre33 Ehhez képest pl Dragon-n lév 12 apró, kisteljesítményű hajtómű soha nem lesz olyan szinten üzembiztos, mint a szilárd, és a teljesítmény se olyan hirtelen épül fel mint a szilárd esetén.

    Először is többszörös tévedésben vagy, a Dragon v2-őn nyolc darab superdraco hajtómű van.

    Másodszor, 2015 májusában sikeresen tesztelték, ez volt az egyik mérföldkő a CCDev keretében.

    Harmadszor, a CST-100 dettó négy folyékony hajtóanyagú Launch Abort Engine-t használ, amelyek a műszaki modul alján vannak. Ezeket a hajtóműveket 2012-ben tesztelték. Az abort teszt még nem volt meg, idénre tervezik.

    A mentőrendszer rakétáinak megoldásával amúgy a NASA-nak egyik esetben sem volt gondja...

    Űrskilónak voltak hibái, de olyan dolgokra volt képes, ami nélkül ISS a jelenlegi formában nem létezne.

    A NASA / ESA / JAXA modulokat szükség esetén hordozórakétával is fel lehetett volna vinni, a nagy kiterjedésű szegmensek (pl. a rácsszerkezet) szállítására kellett volna alternatív megoldást találni, de ezek sem lettek volna kivitelezhetetlenek. Minden estre ha nagyon szigorú vagyok, akkor a 7 rácsszerkezetet felvivő út az, amelynél valóban nélkülözhetetlen volt az űrsikló

    Az ISS STS küldetések döntő többsége így is a személyzetcseréről és az utánpótlás-szállításról szóltak. Mindkettőt meg lehetett volna oldani az űrsikló nélkül is....

    Űrsiklónal x hiba hiba volt, pl csepmék ragasztását nem lehetett jobá tenni.

    Nem, de a hővédő pajzsot le lehetett volna cserélni. Időről időre felmerült a téma, de a NASA hallani sem akart róla, mivel túl drága lett volna. Eleve hiba volt, hogy kipróbálatlan technológiára építettek, lévén nem volt méretarányos tesztrepülés, nem volt előzetes teszt. A Phase A alatt a legtöbb gyártó eleve az X-15-nél is használt fémes alapú hővédelmet használta volt.


    A McDonnald űrrepülőgép-terve a Phase A / B esetén, csak az orrkúp volt szén-szén kompozit, a többi helyen fémötvözetet használtak volna

    SpaceX turbina repedése hiba, javítható hiba, amit maguktól javítani kellett volna.. De pénzük nincs rá.. vagyis van, csak szépen emelkedik a rakéta ára..

    Eleve ott kezdődik a probléma, hogy pénz van rá, de a SpaceX úgy véli, hogy a turbinalapát-repedések mértéke nem rendkívüli, turbinarobbanásról nem tesznek említést.

    Azt is tegyük hozzá, hogy részleteket nem tudunk, a híresen SpaceX kritikus Wall Street Journal szerzett meg egy még hivatalosan nem publikált GAO anyagot, és abból idézett, abból állt neki következtetéseket levonni.

    Dragon v2 esetén mi történt volna, feltételezés, hasonló körülmények közt ki se probálták, Apolló korszakban megtettek, magáncégezt meg se meri kockáztatni.

    Nem értem a mondatodat.

    1.: Mi az, ami a Dragon v2 esetében meg nem történt, míg az Apollo esetében megtették.
    2.: Az Apollo-1 személyzete bent égett a kapszulájukban egy földi tesztnél, amit 100%-ban a NASA felügyelt. Szóval ezt a magáncég vs. NASA dolgot ne erőltesd már, teljesen hibás minden példád, amit eddig felhoztál...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • emre33

    addikt

    válasz Cifu #11 üzenetére

    "Pont ezért durva beavatkozás az, hogy először"

    igen, mert évekkel ezelőtt mindenki, NASA is hitte, hogy olcsóbban ezt meg lehet csinálni.
    Meglehet, de jóval nagyobb kockázattal.

    És NASA belátta, hogy ha hagyja, pl: szárazföldi leszállást, hatalmas kockázatot vállall.
    NASA által X évvel korábbi kockázat vállalásokat ne soroljuk ide, teljesen más biztonsági elvárások voltak X éve. Akkor teljesítmény volt a lényeg, most emberek biztosnága, és olyan áron, hogy X dolgot Y ember 100szor is átnéz, akkor is átnézni, ellenőri újra, ha ez tök felesleges.

    Más ha valami működik papíron, de x% kockázatot, amit egy NASA-s vállalkozásnál nyilvánosságra kerül, azt egy magáncégnél eltitkolják, felületessen terveznek, olcsóbb kevésbé túlbiztosított technikával.

    Mert muszáj, cég léte, munkahelyek, és a jövőbeli profit, cég léte ezen múlik.
    Nekik muszáj kockáztatni. Volt hír bőven csődközeli hír Spacex-nél, lesz is, mert nem biztonságot nézik, hanem profitot, és hazug PR sajtódumát nyomják mindenhol.

    Anno Kb: 20111-2012 körül űrvilág akkor még létező vendégkönyvében Német Péter-el elég sok vitánk volt pl: Falcon 9 Heavy VS SLS témakörében.

    Kíváncsi lennék a mostani véleményére, Vérre menő viták voltak, akkor, hogy mennyivel hamarabb el fog startolni a Falcony Heavy rakéta mint SLS. Egész vendégkönyv része ezért is szűnt meg.
    Mennyivel hamarabb startol Dragon mint Orion....
    Azóta is csak a folyamatos halasztás megy.
    És én még most is fenntartom azt amit akkor mondtam: 54 Tonnás teherbírás nem valós. Olyan 43-45 körül elfogathatóbb számot tartok valósnak.
    Sajnos számos cikk 54 tonnával számol, és a 3 újrafelhasznált első fokozat árával kalkulál. Csak én ilyenkor nevetek magamba: Ha mindhárom visszatér, ez a cucc életbe nem fog 30 tonnánál többet alacsony földkörül pályára állítani. ÉS akkor máris ott vagyunk árba, mint a Ariane 5 rakéta esetén. (6 meg köröket ver rá)

    Próbáltam neki (Németh Péter), akkor elmagyarázni, Spacex-nek sose lesz pénze egy kilővő állás építéséhez Heavy részére, sose lesz pénze önnáló technika létesítésére, NASA nélkül meghalna a cég, de Ő akkor is nyomatta a Magán cég jelentőségét. Egyedül Ők mindent tudnak.. Sajtó is ez nyomja. Nincs semmi magán, semmi! Csupán az olcsóságért felvállalt kockázat felelősségét terhelték át egy külső cégre.
    Csak időközben rájött NASA, hogy a felelősség, akkor is az ővék.

    Dragon 1-2 ne is beszéljünk inkább? Teherűrhajó mennyit hasznos terhet visz fel mondjuk 6 darab megépített európai ATV teherbírásához képest? Vagy japánhoz képest? Játékszer kb: az egész.
    Dragon V2 és Orion árának összehasonlításával nem kell előhozakodni, nem egy kategória a kettő.

    ATV-n teljesen automatikus módba dokkolt, igaz vissza nem tért, de mininális anyagi ráfordítással folytatni tudták volna a programot.

    Összefoglalva: Magán embert szállító űrhajózásnak hamar vége lesz.
    1: Első emberes balesetnél egész iparág összeomlik.
    2: Ha véletlen szerencse miatt nem következik be, akkor Dragon V2 és társai sehová nem fogják vinni az utasokat, mert ISS addigra nem fog létezni.
    Műhold indítás iparágra ettől függetlenül fennmaradhat, csak nem ezzel a profit orientált szemlélettel.

    [ Szerkesztve ]

    ASUS B650E-E, AMD Ryzen 9 7900, CORSAIR 64GB DDR5 6000MHz CL30 KIT CMK64GX5M2B6000Z30, ARCTIC COOLING Liquid Freezer II 360

  • Cifu

    félisten

    válasz emre33 #12 üzenetére

    igen, mert évekkel ezelőtt mindenki, NASA is hitte, hogy olcsóbban ezt meg lehet csinálni.
    Meglehet, de jóval nagyobb kockázattal.

    Miután a NASA dollármilliárdokat költött a soha meg nem valósult, már említett ARES-I hordozórakétára, finoman szólva nem hinném, hogy emiatt a SpaceX-et kéne ekézni... :U

    És NASA belátta, hogy ha hagyja, pl: szárazföldi leszállást, hatalmas kockázatot vállall.

    Őőőő.... A szovjetek / oroszok és a kínaiak világ életben szárazföldre szálltak le. Miért is vállaltak "hatalmas" kockázatot ezzel? :U

    Egy időben még az Orion is légzsákokra szált volna le, akár szárazföldre is. Nem a kockázat miatt vették ki végül ezt az opciót, hanem a túl nehéz Orion, és túl kis teljesítményű Ares-I miatt...


    2007-es kép a NASA Constellation-program honlapjáról, a szárazföldre visszatérő Orionnal...

    NASA által X évvel korábbi kockázat vállalásokat ne soroljuk ide, teljesen más biztonsági elvárások voltak X éve.

    Te jöttél az Apollo-val.

    Ezen kívül az Ares-I példának felhozása iszonyú régi, tényleg. 2010-ben lőtték le...

    Akkor teljesítmény volt a lényeg, most emberek biztosnága, és olyan áron, hogy X dolgot Y ember 100szor is átnéz, akkor is átnézni, ellenőri újra, ha ez tök felesleges.

    Ez régen is így volt a NASA-nak, mégis voltak balesetek, emberéletet követelők is.

    A SpaceX-nél is 100x átnéznek mindent, tehát a példa (ismét) rossz.

    Más ha valami működik papíron, de x% kockázatot, amit egy NASA-s vállalkozásnál nyilvánosságra kerül, azt egy magáncégnél eltitkolják, felületessen terveznek, olcsóbb kevésbé túlbiztosított technikával.

    Csak hogy rámutassak az apró problémára: magáncégek dolgoznak a NASA-nak is. Az ULA is magáncég, amely az Atlas-V és Delta-IV hordozórakétákat gyártja. Az Atlas-V körül azért keveredett hatalmas vihar, mert hát orosz RD-180-as hajtóművek vannak az első fokozatában, ami nemzetbiztonsági kérdés lett. Most ezért kell az ULA-nak iszonyú gyorsan (a lobby erejével kiharcolt állami, pontosabban védelmi minisztériumi pénzből) amerikai gyártású rakétahajtóművet beszereznie. Fúj, csúnya ULA, volt képe orosz hajtóművekre váltani költségmegtakarítás címén, fúj, fúj... :DDD


    Ciril betük az Atlas-V első fokozatában lévő RD-180-ason...

    Mert muszáj, cég léte, munkahelyek, és a jövőbeli profit, cég léte ezen múlik.
    Nekik muszáj kockáztatni.

    Pont ez a COTS lényege, versenyhelyzetet teremt. Ez az, amire égető szüksége van a NASA-nak, mert a belterjes cost-plus-fix fee (az alvállalkozó fix nyereséget kap, és még kiszámlázza a költségeket, magyarul nem érdekelt abban, hogy alacsony áron dolgozzon, hiszen úgy is kifizetik...) rendszer miatt képtelen olcsó űrhajót fejleszteni. Eközben egy helyben topog, és folyton arra mutogat, hogy hát nincs pénze. Ja kérem, az ilyenek miatt kerül az Orion űrhajó eddig 11 millárd dollárba, az SLS hordozórakéta pedig 11 milliárd dollárba, míg az SLS előd Ares-I és Ares-V program cirka 7 milliárd dollárba. Így nem képes a NASA egyszerűen egyről a kettőre jutni...

    Vérre menő viták voltak, akkor, hogy mennyivel hamarabb el fog startolni a Falcony Heavy rakéta mint SLS. Egész vendégkönyv része ezért is szűnt meg.

    Hát azért tegyük hozzá, hogy ahogy még most kinéz, mindig előbb fog a Falcon Heavy elstartolni, plusz tegyük hozzá, hogy a Falcon Heavy fejlesztési költségei töredéke volt az SLS-nek. A Falcon Heavy pedig eredendően újrafelhasználható első fokozatokkal bír, tehát üzemeltetési költségek terén van egy "pici" különbség...

    Mennyivel hamarabb startol Dragon mint Orion....

    Az Orion első emberes útja 2022-23-ra várható. Azt hiszem elég esélyes, hogy a Dragon v2 előbb fog embert vinni a világűrbe, mint az Orion... És ismét: az Orionra (csak az űrhajóra) eleddig 11 milliárdot költötted. A CCtCap keretében a SpaceX 2,6 milliárd dollárt kért 2+6 indításért, hordozórakétákkal együtt.

    Finoman szólva is ég és föld a két rendszer árazása....

    És én még most is fenntartom azt amit akkor mondtam: 54 Tonnás teherbírás nem valós. Olyan 43-45 körül elfogathatóbb számot tartok valósnak.

    Figyelembe véve mindent az 54 tonna reális lehet, de nem újrafelhasználható első fokozatok esetén. A durva pedig az, hogy még így is négy FH indítást vehetsz egyetlen SLS indításért cserébe... Melyik a jobb üzlet?

    Csak én ilyenkor nevetek magamba: Ha mindhárom visszatér, ez a cucc életbe nem fog 30 tonnánál többet alacsony földkörül pályára állítani. ÉS akkor máris ott vagyunk árba, mint a Ariane 5 rakéta esetén. (6 meg köröket ver rá)

    Őőőőő.... Valami nagyon nem stimmel a matekodnál. Az Ariane-5 ECA komplett ára valahol 150 millió euró körül van (~10,5 tonna @ GTO), két különböző műhold esetén (max. 5 tonna per műhold @ GTO) az egyenkénti műhold tulajdonosok ~90 millió eurót fizetnek. A Falcon Heavy listaára 90 millió dollár, és ez ugye 22 tonna GTO-t jelent. Legyen csak 11 tonna GTO érték, akkor is olcsóbb egy FH indítás (11 tonna @ GTO) mint amennyibe egyetlen Ariane-5 ECA kerül (10,5 tonna @ GTO). A különbség a biztosítás díjában van, ez az, ahol a SpaceX per pillanat rosszul áll. De nem annyira rosszul, hogy bő 70 millió dolláros árkülönbözetet ne tudjon ledolgozni. Ezért volt olyan könnyű eladni az FH indításokat a SpaceX-nek. Csak emiatt szívja most a fogát, mert az FH csak csúszik és csúszik...

    Plusz ha igazad lenne, akkor az Ariane-5 halál biztos talajon állna, és eleve nem lett volna szükség az Ariane-6-ra. De az Ariane-5 ME-t lelőtték, és jött az Ariane-6, mivel az -5 ME nem nyújtott versenyképes alternatívát. A -6 köröket veréssel meg várnék. Akkor lesz képes 90 millió eurós árra, ha valóban sikerült az első fokozat hajtóműveit visszaszerezni. Most megint dőljünk hátra, az Ariane-6 A64 konfigurációban 11 tonnát tud felvinni @GTO-ra. Hogy is fog így köröket verni az FH-ra, amelynek a megadott teherbírása kétszer ennyi?

    Spacex-nek sose lesz pénze egy kilővő állás építéséhez Heavy részére,

    Kilőni nem is fognak semmit, max. indítani, de alapvetően tévedésben vagy. A Falcon Heavy ugyan olyan indítóállásról indul, mint a Falcon 9. A különbség az asztalában van, amelynek a befoglaló méreteit eleve úgy tervezték, hogy három egymás mellett álló F9 első fokozat elférjen rajta, ezért hosszúkás - csak az F9-nél középen van egy nyílás rajta, az FH-nál három lesz. Várj, a képek többek mondanak:


    F9 az indítóasztalon


    FH az indítóasztalon, látható, hogy az indítóasztal méretei ugyan akkorák


    A 39A indítóállás és előtte az F9 indító asztala függőleges állapotban, látható a hosszúkás kiképzése

    A 39A már alkalmas az indításra, csak az indítóasztalt kell az FH-nak megfelelőre cserélni...

    Dragon 1-2 ne is beszéljünk inkább? Teherűrhajó mennyit hasznos terhet visz fel mondjuk 6 darab megépített európai ATV teherbírásához képest? Vagy japánhoz képest? Játékszer kb: az egész.

    Kezdem azt hinni, hogy csak Trollkodsz...

    1.: Az ATV induló tömege több, mint 20 tonna. Hogy is lehetne hozzá mérni a Dragon-t? Vagy akár a HTV? :F
    2.: Ebből fakadóan eleve nem pici különbség van már csak az indítórakéta árában is. Az Ariane-5 ugyebár bő 150 millió euró alsó hangon. A Falcon 9 ára 65 millió dollár körül mozog.
    3.: Mennyi hasznos terhet is tud visszahozni az ATV vagy a HTV? Zéró. Mennyit a Dragon v1? 2,5 tonnát. Vagyis sikerült az almát a körtével összehasonlítanod... :U

    Dragon V2 és Orion árának összehasonlításával nem kell előhozakodni, nem egy kategória a kettő.

    Tehát az ATV-t összehasonlítani a Dragon v1-el egy kategória, de az Orion és a Dragon v2 nem. :F
    Nem azért, de óriási lyukak vannak az érvelési rendszeredben...

    1: Első emberes balesetnél egész iparág összeomlik.

    Hogyan is? Szegény Bigelow több, mint 10 éve vár arra, hogy végre legyen valaki, aki képes lenne a saját űrállomásához embert felvinni. Úgy várja a Dragon v2-őt és a CST-100-at, mint a messiást... :DDD

    2: Ha véletlen szerencse miatt nem következik be, akkor Dragon V2 és társai sehová nem fogják vinni az utasokat, mert ISS addigra nem fog létezni.

    2024-ig megvan az ISS, köszöni szépen.
    Ha végre meglesz a CST-100 és a Dragon v2, akkor pedig Bigelow köszöni szépen, végre elindíthatja az első kereskedelmi űrállomás modulját...

    Műhold indítás iparágra ettől függetlenül fennmaradhat, csak nem ezzel a profit orientált szemlélettel.

    Ennek a "profit-orientált szemléletnek" köszönhető, hogy brutálisan lecsökkentek az indítási árak...
    BTW, mennyi is volt a SpaceX profitja? :DDD

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • MaUser

    addikt

    válasz Cifu #11 üzenetére

    Schawo-nak is: Ezek a rendszerek akkor érnek valamit, ha nem alattad robban be hirtelen minden (pl. Nelden) és így van időd eltávolodni. Ha ez nem történik meg, a közvetlen robbanástól ezek sem mentenek meg. Pont ez az értelme annak, hogy nem pilótával tankolunk versenyautót. Ha kigyullad, a pilóta pillanatok alatt ki tud szállni, de ha robban...

    ''A file-cserélés öli meg a filmipart? Inkább a filmipar öli meg a file-cserélést. 2 hónapja nincsen semmi értelmes film, amit érdemes lenne letölteni...''

  • vzozo

    senior tag

    válasz MaUser #14 üzenetére

    Ezek a rendszerek akkor érnek valamit, ha nem alattad robban be hirtelen minden

    Nesze:

    Soyuz 7K-ST No. 16L
    SpaceX Crew Dragon abort test speed compared to Falcon 9 explosion fireball

    Kicsit több alázat, önálló kutatás, forrásértelmezés, kevesebb spekuláció... Hidd el, hasznos.

  • #82729984

    törölt tag

    válasz MaUser #14 üzenetére

    "Pont ez az értelme annak, hogy nem pilótával tankolunk versenyautót"

    Javíts ki, de én pl a Forma 1-ben sosem láttam hogy a tankolás során a pilóta kiszállt volna a kocsiból...

    Vagy akkor brutál gyorsan ki-be tud szállni, hogy a mozgóképen végig úgy látszik mintha a kocsiban ülne miközben feltankolják és kereket cserélnek alatta.

  • schawo

    titán

    válasz MaUser #14 üzenetére

    Legutóbb LOX tűzijáték során is már másodpercekkel a látványos effektek előtt pontosan tudták, hogy jönni fog. Egy csomó idő van elindítani, ettől nem kell félni. Legutóbb a ruszkiknak 20 másodpercbe tellett míg sikerült beindítani az abortot a balfasz protokoll miatt. Körülöttük már bőven zajlott a műsor, amikor ők még a gombokat nyomkodták összevissza a pánikban. A kémiai reakciókat ugyan szoktuk robbanásszerűnek nevezni, de ekkora méretben azért egy relatíve lassú folyamat bármilyen robbanás.

    (#16) Porthoszx
    Le Mans, NASCAR, Indy dettó

    (#10) emre33
    Dragon-n lév 12 apró, kisteljesítményű hajtómű soha nem lesz olyan szinten üzembiztos
    Mire gondolsz, hogy nem üzembiztos? Nem gyújt be 8 hajtómű egyszerre? Vagy hogyan?

    [ Szerkesztve ]

    evDirect villanyautós töltőhálózat

  • kymera

    senior tag

    válasz Cifu #13 üzenetére

    "Az Orion első emberes útja 2022-23-ra várható. Azt hiszem elég esélyes, hogy a Dragon v2 előbb fog embert vinni a világűrbe, mint az Orion... És ismét: az Orionra (csak az űrhajóra) eleddig 11 milliárdot költötted. A CCtCap keretében a SpaceX 2,6 milliárd dollárt kért 2+6 indításért, hordozórakétákkal együtt."
    Akkor miért nem az olcsóbb utat választják ? (bocs a laikus kérdésért)

    1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239

  • MaUser

    addikt

    válasz vzozo #15 üzenetére

    Kicsit több alázat, önálló kutatás, forrásértelmezés, kevesebb spekuláció... Hidd el, hasznos.

    Kicsit több szövegértelmezés, némi középiskolai fizika/biológia ismeret sem ártana... Hidd el, hasznos. Na lássuk:

    Az első linked szerint teljes 2mp-cel a robbanás előtt már sikerült indítani a pod-ot. Na most hasonlítsd össze ezt azzal, hogy "Ezek a rendszerek akkor érnek valamit, ha nem alattad robban be hirtelen minden". Érted, 2mp != 0mp...

    A másikhoz pedig: az megvan, hogy ezek a rendszerek 10-20g-vel hivatottak menteni? Ha jól rémlik a SpaceX valami 16-ot mért az első tesztnél. És nem azért nem mennek feljebb, mert nem tudnának, hanem mert meghalnál. Na most vesd ezt össze a robbánas miatt bekövetkező, akár többszáz g-s ütéssel. Ezek az eszközök arra vannak, hogy ha sejthető a robbanás, akkor olyan sebességgel vigyenek el onnan, amit még jó eséllyel túlélsz. De nem arra, hogy ha hirtelen alattad - mondjuk töltés közben - robban egy miniatűr atombomba (lásd korábbi utalásom az orosz tragédiára), akkor ott bármit is segítsenek. :U

    Porthoszx, schawo: Tényleg kár, hogy az F1-ben is csak két töltőember maradandó égési sérüléssel járó megégését várták meg és nem vártak arra, hogy egy pilóta bent égjen, mielőtt visszavonták a töltögetést. Ellenben némi kis googlival találtak remek ilyen forrásokat alsóbb "ligákból".:U

    schawo: Lassú robbanásról én még nem hallottam, az égés. Ha biztosítani tudják, hogy ne legyen robbanás (legjobb tudomásom szerint nem) és a pod indítható legyen önállóan és biztonságban, akkor nyilván nincs kérdés. Ellenben ha olyan dolog van a feneked alatt, ami képes párszáz g-vel helyváltoztatásra serkenteni, akkor talán érthető a maximális biztonságra törekvés. Mert szép gondolat, hogy hát mindent időben észlelünk, de egyelőre nem tartunk itt.

    ''A file-cserélés öli meg a filmipart? Inkább a filmipar öli meg a file-cserélést. 2 hónapja nincsen semmi értelmes film, amit érdemes lenne letölteni...''

  • schawo

    titán

    válasz MaUser #20 üzenetére

    Márpedig a robbanás égés. Ilyen nagy méretben hosszú idő. Mondom, sok másodperccel a külső, látható jelek előtt már folyt a vegyi reakció. Már rég kilőtték volna a podot.

    [ Szerkesztve ]

    evDirect villanyautós töltőhálózat

  • Cifu

    félisten

    @MaUser: Ezek a rendszerek akkor érnek valamit, ha nem alattad robban be hirtelen minden (pl. Nelden) és így van időd eltávolodni.

    Jajj. Ha a "Nelden" a Nedelin-katasztrófa akar lenni, akkor ott mi is történt? Beindult a második fokozat hajtóműve az indítóálláson. Ott is másodpercek voltak, amíg a második fokozat is berobbant. Szóval nem, rossz a példád, ott is lett volna idő adott esetben.

    De nem arra, hogy ha hirtelen alattad - mondjuk töltés közben - robban egy miniatűr atombomba (lásd korábbi utalásom az orosz tragédiára), akkor ott bármit is segítsenek

    Mutass kérlek egy olyan indítórakéta-robbanást, ahol "hirtelen" robbant fel az egész, és a rakéta csúcsát egy tizedmásodpercen belül elérte a robbanás maga.

    lassú robbanásról én még nem hallottam, az égés.

    Akkor frissítsd fel kérlek a kémiai tudásodat. Ha például a kerozin (finomított gázolaj, ami ugye ég) reakcióba akar lépni valamivel, hogy robbanjon, ahhoz oxidálószer, oxigén kell. Ha elfogy a közvetlen közelében az oxigén, akkor nem fog reakció történni. Ezért látsz egy egyre növekvő tűzgolyót, ahogy az oxigént nem kapó kerozin távolodik a robbanás epicentrumától (ahol már elfogyott az oxigén), és a környező légkör oxigénjével, vagy a kiszabaduló oxidálószerrel érintkezve belobban.

    Ahhoz, hogy az általad leírt "hirtelen" robbanás bekövetkezzen, össze kellene keverned a rakétában lévő oxidálószert és üzemanyagot, majd ezt a keveréket kellene begyújtanod. Erre bizonyos fizikai jellemzők miatt nem igen kerülhet sor, ezért nem ég el egyből, "hirtelen", ahogy te le akarod vezetni, az összes üzemanyag...

    @kymera: Akkor miért nem az olcsóbb utat választják ? (bocs a laikus kérdésért)

    A Logoutra most fog valamikor kimenni egy két része cikk a mostani amerikai űrhajókról, ott részletesen ki lesz fejtve, de pár mondatba megpróbálom összefoglalni:

    Az Orion űrhajó és az SLS hordozórakéta első sorban lobby és politika miatt valósul meg. A Lockheed-Martin és a Boeing hatalmasat kaszál vele, ami miatt érdekeltek, hogy megvalósuljon és gördüljön tovább a program. Az amerikai tagállamok, ahol folynak a munkálatok, az amerikai adóhelyzet miatt szintén érdekeltek abban, hogy fusson a program. Röviden: a tagállamok közvetlenül nem kapnak adót a kormányzattól, a helyben dolgozó cégek és állami intézmények által alkalmazott emberek fizetésének adójából élnek, vagyis a tagállamok abban érdekeltek, hogy a drága állami megrendelések, intézmények az ő államukban valósuljanak meg, így juthatnak közvetve központi állami pénzhez, tehát azok az államok, amelyekbe "lecsapódott / lecsapódik" a Constellation-program, illetve most már SLS / Orion program költségvetési pénze, azok tíz körömmel küzd ezért. Például a kongresszus emiatt vont el az eredetileg 150 millió dolláros CCDev 1 programból (aminek a vége a CST-100 és Dragon v2 lesz) 100 millió dollárt, és adta inkább az ekkor már láthatóan végét járó Constellation-progrramnak. Nem meglepő, hogy mindezt egy Alabamai szenátor (Richard Shelby) kezdeményezte (a Constellation-program egyik központja az Alabamában lévő Huntsvilli NASA központ volt). Shelby az egyik kulcsfigurája az SLS hordozórakéta támogatóinak is.

    Az Oriont és az SLS-t olyan lobby tolja, hogy politikailag nem lehet leállítani (konkrét példa: a NASA nem akarja az Oriont képessé tenni, hogy az ISS-hez menjen, erre a CCtCap űrhajóit szánja, válaszul a szenátus beleírta 2010-es NASA felhatalmazási törvénybe, hogy az Orion-nak képesnek kell erre is lennie. Majd a 2015-ösbe is megerősítették, miután a NASA szabotálta ennek végrehajtását...), a szenátus és a kongresszus egyszerűen mindig meg fogja szavazni, hogy kapjon pénzt valamilyen módon. Eredetileg az Orion vitte volna fel az ISS-re is az űrhajósokat, csak nem nagyon akart haladni a program, és túl drága lett. Ezért találták ki a COTS-ot, hogy a politikusok és a lobby közvetlen nyomását elkerülve versenyhelyzetbe kényszerített alvállalkozók vehessék át a feladatot. Ez bevált a CRS 1-nél, amelynek a vége a Dragon v1 és a Cygnus teherűrhajó lett, és a jelek szerint be fog válni a CCtCap-nél, amely a CST-100 és Dragon v2-őt hozza majd el.

    Szóval itt alapvetően lobby és politika csap össze a konkrét célok felett...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • #06658560

    törölt tag

    válasz Cifu #13 üzenetére

    A Dragon V1 milyen hasznos terheet tud vissza hozni?

  • Cifu

    félisten

    válasz #06658560 #25 üzenetére

    Amit belepakolnak. :)

    Viccen kívül a valóban hasznos teher a különféle tudományos tesztek eredményei, ebből pár példa: szívizom-sejteket, amelyek a világűrben voltak huzamos ideig, élő rágcsálókat (gondolom kísérleti fehér egerek) és mikrobákat.

    A CRS-3 esetén elhasznált űrruhát is hozott vissza, hogy megvizsgálják mennyire használódott el, illetve elromlott fedélzeti rendszerek moduljait, szintén vizsgálatra.

    De ezen kívül persze effektíve szemetet is, olyasmit, amit máshova nem tudnak pakolni, és haszna már nincs, de nem akarják megvárni, amíg a következő Progressz, Cygnus, ATV vagy HTV úton bele tudják pakolni. A szemét elég sok minden lehet, kiürült zacskóktól, tubusoktól kezdve elhasznált személyes cuccok, amit nem tudott az űrhajós magával vinni a Szojuzban, elavult fedélzeti rendszerek, stb.

    Szerk.: Érdekességnek meg itt van három visszatért Dragon v1 Hawthorne-ban:

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    félisten

    Érdekesség 2.0: Nem túl jó, de érdekes videó. A második (erősen hosszított) félpótkocsin jól láthatóan egy Falcon 9 első fokozat volt fekete celofánba csomagolva - csakhogy ennek van orrkúpja is! Vagyis ez egy Falcon Heavy booster stage (gyorsító fokozat).

    A #2 hsz.-hez és a cikkhez vonatkozólag: Shotwell reagált a kiszivárgott GAO jelentésre, és ahogy sejteni lehetett, Andy Pasztor megint ferdített. Először is két különböző repedésekről van szó. Ezek a Falcon 9 korábbi verziónál jelentkezett, és már tavaly júliusban is egy áttervezett, szoftveres oldalról is megtámogatott változat repült, amely a súlyosabbnak ítélt repedésfajtákat kiküszöböli. A repedések második fajtája a hegesztéseknél jelentkezett, és nincs a SpaceX szerint repülésbiztonsági kérdése, de a NASA és az USAF mégis azt kérte, hogy tervezzék át a turbó-pumpát, hogy ezek a repedések ne forduljanak elő a jövőben.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Rive

    veterán

    válasz MaUser #14 üzenetére

    Ezek a rendszerek akkor érnek valamit, ha nem alattad robban be hirtelen minden...

    Egy lezárt kapszula meglehetős védelmet nyújt önmagában is ilyen körülmények között, több másodpercen keresztül. Bőven van idő mentésre.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Cifu

    félisten

    válasz Rive #28 üzenetére

    Az egész képe arról, hogy néz ki egy rakéta-baleset, alapvetően hibás (pl. hogy mi is valójában a robbanás), szóval nem itt kezdődnek a problémák. ;)

    De maga, amit írsz, már csak azért is igaz, mert érdemes belegondolni, hogy a Challenger-katasztrófánál az űrsikló orra levált, és a személyzet tagjai közül legalábbis páran a tengerbe csapódáskor haltak meg. Ott az űrsikló orra alapvetően nem volt felkészítve arra, ami történt, egyszerűen egy viszonylag merev részegysége volt az űrsiklónak.

    A kapszula-űrhajók (Mercury-tól az Orion-ig) ennél masszívabbak, tehát önmagában még egy sacc per kábé kizárható, egy tizedmásodperc alatt teljesen megsemmisülő rakéta esetén is kellő védelmet nyújthat. Gondoljunk bele, hogy eleve ott van a kapszula alján a hővédő pajzs, ami függően melyik űrhajóról beszélünk akár több, mint egy tonnát nyomhat.... Utána már csak az ejtőernyő nyitása, illetve a műszaki modul maradványainak leválasztás szükséges, és kész, biztonságosan lehet leereszkedni.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Rive

    veterán

    válasz Cifu #29 üzenetére

    Apropó, nem tudod véletlenül ez a turbinalapát-dolog honnan ered?

    - új turbinák vizsgálata
    - egyszerhasznált turbinák vizsgálata
    - a korábban visszahozott, azóta többször újraindított hajtóművek turbináinak vizsgálata...

    Nem igazán mindegy ;]

    Ui.: közben látom, hogy az új turbinákat ki lehet húzni...

    [ Szerkesztve ]

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Cifu

    félisten

    válasz Rive #30 üzenetére

    A GAO report a SpaceX saját tapasztalatait osztotta meg, de a GAO anyag tudomásom szerint továbbra sem elérhető. Mivel 2016 júliusára már módosított turbószivattyúk kerültek használatra, feltehetően a teszteken használt hajtóművek szivattyúira vonatkozik az eredmény, addigra az első visszatért hajtóművek eredményeit nem tudták volna (szerintem) felhasználni.

    A fő gond, hogy ez alapjaiban rúghatja fel a Block 5-ös Falcon 9 hajtóművekre vonatkozó terveket...

    A Block 5 verzió (mondjuk ez is mókás, volt sima Falcon 9, amiből lett v1.0, aztán lett v1.1, Full Thrust, R(eusable) és most Block 5) lenne elviekben az emberes repülésekre kitalálva, még tovább húzott Merlin hajtóművekkel. Elvben azt szerette volna a SpaceX, ha legalább 6-7 Block 5 indítás lenne, míg az első, személyzet nélküli repülés elindulna (ez most 2017 végére van tervezve), elvben idén nyártól már csak Block 5 verzió repülne. Ez a probléma. Mert ha a Block 5 csúszik, az elég sok mindent magával ránthat.

    Hozzá kell tenni, várhatóan 2019-2020 körülre már jönne a Raptor hajtóműves F9 utód...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Rive

    veterán

    válasz Cifu #31 üzenetére

    Igazad lehet, ha 2016 közepén már reagáltak, akkor ez 2015-ben kerülhetett elő... Akkor csak egy rendes visszatérés volt, decemberben.

    Szerintem a következő generációt nem érinti (hacsak valami adminisztrációs b@szódás miatt nem).

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • emre33

    addikt

    válasz Cifu #13 üzenetére

    SLS árát hogy hasonlíthatod Falcon Heavy árához? 75-105 tonnás verziót fejlesztenek, Falcon meg elvileg 54.
    (3. 130 körülit jegelték SLS esetén egyenlőre ha jól tudom, volt egy pályázati kiírás, de nyertes kihirdetése elmaradt)

    De 54 se igaz, főleg mióta hivatalosan is bejelentettek, hogy nem lesz kereszttáplálás az első fokozatoknál.
    Ezis a szokásos Spacex sajtóhír folt, mérnő papíron kitalál valamit, az egy dolog, gyakolrlat más tészta.

    Ráadásul SLS élből megbízhatóbb, mint 27 hajtóműves első fokozat konkurencia esetén.

    ASUS B650E-E, AMD Ryzen 9 7900, CORSAIR 64GB DDR5 6000MHz CL30 KIT CMK64GX5M2B6000Z30, ARCTIC COOLING Liquid Freezer II 360

  • Cifu

    félisten

    @Rive: Szerintem a következő generációt nem érinti (hacsak valami adminisztrációs b@szódás miatt nem).

    Linkeltem Shotwell reakcióját, azt írta, hogy megváltoztatják a turbópumpa terveit, hogy megfeleljenek az USAF és a NASA által kérteknek. Egyébként hozzá kell tenni, hogy a turbópumpa nem saját belső tervezés volt, hanem a Barber-Nichols.

    A gond az, hogy a Falcon 9 Block 5-öt ez befolyásolja. Márpedig mindenáron azt akarják használni az emberes utakhoz.

    Mondjuk azt is tegyük hozzá, hogy a Block 5 lesz Musk szerint az utolsó Falcon 9 variáns, feltehetően ha a Raptor elkészül (először a Falcon 9 Block 5 második fokozatában lesz használva, ha minden igaz), akkor nem csak a második, de az első fokozatban is fel lehet használni, és kilenc Merlin-1D helyett majd jöhet három Raptor (a Merlin-1D tolóereje tengerszinten ~845 kN, a Raptor tengerszinten a tervek szerint ~3050-et tud).

    @emre33: SLS árát hogy hasonlíthatod Falcon Heavy árához?

    Jó reggelt kívánok, majd először nézz tükörbe, és tedd fel ezt a kérdést magadnak az után, hogy válaszolsz arra a kérdésemre, hogy miként tudtad az ATV-t összemérni a Dragon v1-el úgy, hogy a felvitt teher miatt kritizáltad a Dragon v1-et. Mert az ilyen dolgokra nem tudsz válaszolni. De még kérdést feltenni sem, hiszen a legszebb, hogy a #13-ban erről írtam már, tehát csak figyelmesen kellene olvasnod és értelmezni az ott leírtakat.

    Eleddig előhoztál kismillió dolgot, aminek jó része ostobaság (a kedvencem: "Spacex-nek sose lesz pénze egy kilővő állás építéséhez Heavy részére") és féligazságokból összemaszatolt marhaság volt (pl.: Falcon Heavy és Ariane-5 / -6 árak matekja), ezeket sorban megcáfoltam, utána nagyon nagy csend következett a részedről. Most meg ez...

    Destruktív fórumozáshoz nem vagyok partner, így ebből a pár hozzászólásból teljesen megértem, hogy Németh Péter miért tiltott le. Szerencsére itt is van megoldás, hogy elrejtsem a hsz.-eidet...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Rive

    veterán

    válasz Cifu #34 üzenetére

    Addig OK, de így írtad:

    a Falcon 9 korábbi verziónál jelentkezett, és már tavaly júliusban is egy áttervezett, szoftveres oldalról is megtámogatott változat repült, amely a súlyosabbnak ítélt repedésfajtákat kiküszöböli. A repedések második fajtája a hegesztéseknél jelentkezett, és nincs a SpaceX szerint repülésbiztonsági kérdése

    Sz'al van rá ideiglenes megoldás, amivel repültek már többször is: emiatt (normális esetben) nem kell leállni, csak felmenő rendszerben bevezetni az új megoldást.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Cifu

    félisten

    válasz Rive #35 üzenetére

    Közben még írtam a #34-hez, de akkor ezt is tisztázzuk:

    Shotwell két féle repedésről ír. Az egyik a turbinatárcsánál jelentkezett, amelyet először szoftveresen kezeltek, majd a turbinatárcsa áttervezése mellett döntöttek. Ez az áttervezett turbinatárcsa 2016 júliusában repült először.

    A második repedésfajta a hegesztéseknél jelentkezett, és bár a SpaceX szerint nem okoz repülésbiztonsági problémát, úgy döntöttek, hogy a NASA és az USAF kérésének megfelelően áttervezik a turbópumpát, hogy ez se jelentkezzen a jövőben.

    Itt a gond az, hogy a NASA az emberes utaknál már az áttervezett turbinát kéri. A SpaceX pedig szeretné, hogy a Block 5-nek legyen pár "shakedown" küldetése, mielőtt az első Dragon v2 útra sor kerül.

    Mivel az USAF is érintett a kérdésben, ez a katonai megrendelésekre is vonatkozik, tehát azoknál is lehet, hogy nem használhatják az eredeti turbinaszivattyúkat.

    Ez a többi (kereskedelmi) utat nem érinti, Február 17.-én indul is a CRS-10 a mostani tervek szerint (majd Február 28.-án az Echostar-23 és Márciusban a SES-10, utóbbi már újrafelhasznált első fokozattal).

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák