Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #06658560

    törölt tag

    Na, csatlkozom én is a magam történeteivel. Van pár.

    Kisgyerekként szenteste siekrült anyámat alulról állon fejelni, izomból. Alsó sori, első négy foga kifordult kilencven foknyit, előre meredve. Alsó szomszéd nővér kórházban, ő elsősegélyt megad, majd irány ügyelet. Ott fiatal doki előbb midnent normálisnak lát, majd a fogakat fogóval visszaforgatja a helyükre. Amúgy teljesen normális.

    Sok évvel később, kerékpáros balesetet szenvedtem, elestem, fejem bevertem. Szomszédék elsősegélyben részesítettek, ami a seb lemosását jelentette, majd anyámék vették észre a furcsa tüneteket. Amnéziám volt, kiesett egy jelentős időtartam. Ügyelet, majd mentő, s 50 km utazás kórházba. Teljesen normálisan.

    Ezek még 90 előtti esetek voltak. Nézzük utána mi a szitu.

    Apám egy hajnalban hasi fájdalmakra ébred, görcsökre, szenved nagyon. amúgy ágyúalvó. Bolyong egy csomót, anyám hívja az ügyeletet, ott majd jön a doki, valamikor. Két órával később szitu ugyanaz. Anyám hívja a mentőket is, de ők nem jönnek, előbb ügyelet kell. Végül addig veri az asztalt, míg a mentők kijönnek, már fenyegetőzések hatására, hogy fel lesznek jelentve, ha nem jönnek ki. Nagy kegyesen kitolják a képüket, majd apámmal elindulnak a kórházba. A sarkon már diszkózva, addig csak komótosan. Benn előbb ultrahang, vesekő gyanúval, majd mivel sem az, sem a rötngen nem mutatott semmit, már műtét beígérve, de ismételt ultrahang megtalálja a követ.

    Nekem pár évre rá hasonló eset, hányássla, hasi görccsel, derékfájdalommal, fejfájással, lázzal. Rutinosan már nem mentőzünk, magunk megyünk be az ügyeletre. Ott lebasznak minket, miért nem kopogunk. Máskor azért basztak le, mert kopogtunk. Gondolatban elküldjük őket a jó kurva anyjukba. Doki valahol, az asszisztens kezd adatokat felvenni, majd doki befut, megvizsgál, egyből ad nospa algopirin kombót, amitől mire az osztályra kerülök jobban vagyok. Ott már midnen rendben, rendesek, segítőkészek, megnyugtatóak. De az urulógus főorvos, aki a kezelőorvosom lesz két méternél közelebb nem kerül hozzám, pedig még családi ismerős is.

    Nem túl régen, apámat megharapta csuklón a szomszéd kutyája. Mindkét csuklóján. Mentőt megitn inkább nem, egyből saját lábon ügyelet. Ott ellátják, kötözik, majd naponta jöjjön vissza, este meg magának kösse át a sebet, mosással megtámogatva. Ez megy egy hétig, akkor azt mondják jöjjön vissza egy hét múlva, addig ne piszkálja. Ez alatt a seb teteje bezáródik, a mélyebb részeken begyullad, vagyis újabb metszés, újabb gyakori kezelések következnek. Azóta érzékeny, gyenge, időjárásjelző, ránézésre ronda a csuklója.

    Nyáron nekem másik városban kutyával támad nézeteltérésem. Harapásnyomok a jobb combomon, a két alkaromon. Apóssal egyből irány a baleseti, saját döntésként. Ott kicsit váratnak, de nem vészes. Röntgen, ami után azt mondják, csonttörés, ebből műtét lesz. Mondom hurrá, remek. Azon totóznak mimet műtik, hova tudnak adni infúziót, branült betenni. Bal bokám marad egyedül. Fél öt körül kerülök az osztályra, hétkor visznek műtőbe, ott két órát kezelnek. Aneszteziológusok rendesek, kezelő doki előre bejön, bemutatkozik, elmondja mi lesz, hogy lesz, műtőben megismételjük a dolgot, beszélgetünk. Oldják a feszültséget, remekül. Műtét utáni napokon midnen nap jön, a kötözést, vizsgálatokat mindig a műtőorvosom végzi, a gipszet is ő teszi fel. Hétvégén is rámnéz, amikor benn van midnig arrafelé jár, s még akár éjjel tízkor is bejön, megkérdezni hogy vagyok, mint vagyok, elmondja miért nem köt át- pl szeptikus műtőből jön éppen. pénzt nem kért, nem jelezte, hogy kérne. Ellenben kapott egy díszüveget, s benne házi eperpálinkát év végén tőlem.

    Az esetek három eltérő helyen történtek, kisvárosban az első kettő, a következőek megyeszékhelyen, az utolsó pedig megyeszékhelyen, egyetemi városban, oktató kórházban, oktató dokival.

    Szóval tanulságom: mentőt nem hívunk csak ha mozdulni képtelen vagyok, ügyetelen az ajtót is rájuk borítjuk- pláne, mióta az ügyeletesek töketlenkedése miatt az ügyelet előtti wc-n halt meg valaki- orvosokkal csínján bánunk, s ha lehet megválogatjuk hova megyünk, kritikával ileltjük tevékenységüket osk esetben. Pénzt csak akkor adunk, vagy bármilyen más adjándékot, ha a hozzáállásukkal elégedettek vagyunk.

    Látom közben előjött pár dolog: betegszállítás: ismerek olyan telpülést, ahonnan a betegeket beviszik a rndelőhöz, majd hazafele már be van tervezve, hogy hol kell megállni mert ott olcsó a zöldség és a zsákos krumpli, s onnan mit kell vinni, meg kinek. Betegszállítás címszóval...

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák