Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Egon

    nagyúr

    Jogvédő hablaty, a "barrikád túloldaláról".

    "Magyarországon különösen nagy hagyománya van a szerzői jogosultak részéről is a jogdíjrendszer bírálatának, és kétségtelen, hogy a rendszer átláthatósága és demokratizálása, liberalizációja, valamint törvényességi felügyelete mind-mind megkésve került kialakításra hazánkban, ezért vélhetően hosszú időt vesz majd igénybe a bírálók meggyőzése."
    "Mindezek mellett fel kell tenni a kérdést, hogy milyen alternatívája van a jogdíjrendszernek?"

    Nem, nem ezt a kérdést kell feltenni. Azt kell(ene) vizsgálni, hogy a jelenlegi jogdíjrendszernek milyen hibái, anomáliái vannak, és hogy azokat miképp lehetne kijavítani.
    1. Mi indokolja a jogdíj mértékét, ami (emlékeim szerint) egyes tételeknél a többszöröse pl. a svéd jogdíjaknak, a szlovákiai olcsó DVD-szürkeimportról nem is beszélve???
    2. Miért nem nyilvános, hogy az Artisjus hogyan osztja szét a jogdíjat, kinek mennyit fizet???
    3. A hasonlóan tagdíjból élő szervezetek (pl. nyugdíjpénztárak), a beszedett tagdíjak igen kis százalékát fordítják a működési költségekre - az Artisjusnál miért jóval nagyobb ez a százalék???
    4. Miért vetettek ki jogdíjat annak idején az XD memóriakártyákra, melyek kizárólag fényképezőgépekben voltak használhatóak???

    Hirtelen ennyi jutott eszembe - tartok tőle, hogy lehetne még sorolni az anomáliákat...

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz dajkopali #2 üzenetére

    Oké, igazad van.
    Akikor kérdezném tisztelettel a jogász urat, hogy szerinte (sic!) egészen pontosan mi számít magácélú másolásnak (konkrét példát kérek!!!). Ugyanis megtudhattuk, hogy a szimpla letöltés sem az (!!!), hiszen "olyan nincs, hogy leglálisan töltesz le illegális forrásból". Ha rendelkezem egy jogtiszta filmmel, az adathordozótól függetlenül mindegyiken van másolásvédelem (DVD-n is), ergo nem lehet róla magáncélú másolatot készíteni. Ha letöltök a netről egy olyan filmet, aminek rendelkezem az eredeti példányával, sem számít magáncélú másolatkészítésnek a cikk szerint.
    Summa summarum: a tisztelt jogász úr véleménye szerint kb. semmi sem számít magáncélú másolásnak - akkor kérdezném tisztelettel, hogy egészen pontosan miért is fizetjük a rengeteg jogdíjat?!?!?!?

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz #32070144 #19 üzenetére

    Először nem ártna tájékozódni... :U
    1. Nem csak a hazai jogrendszerben létezik szerzői jogdíj, hanem még legalább féltucat nyugat-európai országban is.
    2. Nem kollektív bűnösség, szó sincs ilyesmiről. Példa. Ha mondjuk a népesség 99%-a összeköpködné az utcát, és erről nem lehetne leszoktatni őket, nem célszerű a jelenséget kriminalizálni, és az ország nagy részét lecsukni, hanem be kell fizettetni egy adott összeget lehetőleg azokkal, akik ködködnek, és ebből az összegből biztosítani az utcák takarítását. Természetesen elég nehéz lenne behatárolni azt a kört, aki ténylegesen elköveti a tiltott cselekményt, ezért a legjobb közelítéssel is valszeg annyit lehetne csinálni, hogy mondjuk megemelnék valamelyik adót 1%-kal, és abból fedeznék a takarítást. Nyilvánvalóan a fizetők nem fednék le pontosan a köpködőket, de mivel utóbbiak kilétét bajos lenne megállípítani, így - jobb híján - olyanok is fizetnének, akik nem érintettek. De említhetnék egyes fővárosi fejlesztéseket is, amiben nyilvánvalóan vannak vidéki adóforintok is...
    3. Aki szeretne kicsit olvasgatni a témában, annak ajánlanék egy szakdolgozatot: [link]

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz dabadab #24 üzenetére

    Erre most divatosan "pluszegyezhetnék", de inkább csak azt mondom: ennyi... :R

    #26: Nem olvastam azt a szakvéleményt, erre az idézetre reagáltam:
    Az adathordozók árába épített jogdíj alapja az a felismerés, hogy a művek jogsértő magáncélú (otthoni) többszörözését a jogosultak nem képesek hatékonyan megakadályozni

    [ Szerkesztve ]

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz VIC20 #25 üzenetére

    Túl sok magas labdát adott fel a tisztelt jogász úr, és ahogy erre számítani lehetett, ez a fórum alkalmas arra, hogy ezek rendre leütésre kerüljenek... ;]

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz #32070144 #33 üzenetére

    A példa lehet hogy nem a legszerencsésebb volt, ugyanakkor van ott más példa is (fővárosi fejlesztések).
    A lényeg az, hogy célszerű lenne megfordítani a gondolatmenetet: alapvetően jogos igénye a szerzőknek a kárpótlás a nem jogszerű másolatok vonatkozásában. A jogdíj behajtására pedig nem nagyon van jobb módszer (ha tudsz ilyet, ne tartsd magadban).
    Az teljesen más kérdés, hogy milyen anomáliák vannak a gyakorlatban ezzel kapcoslatban (beleértve a kiadói magatartást is).
    Amúgy egyrészt viccesnek találom, hogy (akinek nem inge, ne vegye magára, de) általában azok sírnak a legjobban a hologrammos matrica miatt, akik kizárólag szlovák DVD-re írnak, természetesen nem jogtiszta tartalmat (rego nem nagyon van miért sírniuk); másrészt akinek csak 2-3 nem jogtiszta cucca van, az szinte az összes általa fizetett jogdíjat "ellentételezte" az adott tartalom vonatkozásában történt "nemfizetéssel" - ha ennél több van, akkor máris "pozitív a mérlege" a saját szemszögéből... :U

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz Egon #10 üzenetére

    Közben gondolkodtam a dolgon, és arra jutottam, hogy ha elfogadom a jogász úr álláspontját (tegyük fel, a vita kedvéért), akkor magáncélú másolásnak két dolog számít:
    1. Saját magam rendelkezem egy olyan termék jogtiszta verziójával, amely tárgya lehet magáncélú másolásnak (tehát pl. szoftver nem játszik!), és arról készítek másolatot, saját használatra (példa: audio CD-t lemásolom, vagy mondjuk mp3-formátumot csinálok belőle, hogy a flashtárolós hordizható lejátszómon tudjam hallgatni);
    2. Olyan forrásból másolok, amely jogosult az adott anyagot terjeszteni is (példa: tévé, rádió).

    Felmerül a kérdés: amennyiben csak ezek az esetek számítanak magáncélú másolásnak, ergo jogdíj csak ezek után "jár", vajon az esetek hány százalékában kerül ténylegesen ilyen forrású anyag az egyes, jogdíjjal terhelt adathordozókra? Véleményem szerint ez olyan alacsony százalék, ami kérdésessé teszi a jogdíjrendszer létjogosultságát is... De még mielőtt a tisztelt ügyvéd úr megijedne, hogy veszélybe kerül a megélhetése: úgy gondolom, a szabályozást (vagy az értelmezést...) a valós élethez kellene igazítani...,

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz #09819904 #147 üzenetére

    A kettőt ne keverd össze, sok szempontból nem ugyanaz a történet.
    Magáncélú másolás keretében nem szerezhetsz többletjogot ahhoz képest, mintha mondjuk megvetted volna eredetiben az adott filmet. Ez azt is jelenti, hogy nyilvános vetítést nem tarthatsz, hiába van meg eredeti DVD-n mondjuk a Die Hard akárhány: otthon, szűk családi/baráti körben nézegetheted, és annyi. Másrészt a YT-ra felpakolás adott esetben reklámbevételt is generál (megtekintés függvényében), így közvetve anyagi haszonszerzésre irányul (ez egyértelműen kizárja a magáncélú másolás lehetőségét).

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz bambano #206 üzenetére

    Egy órán át túrtam a netet, de nem találtam meg magam, az iskolai végzettségem vonatkozásában (sem). Pedig én tudom, hogy hol végeztem - de még így sem sikerült... :U
    Persze nincs kizárva hogy én vagyok béna.

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

Új hozzászólás Aktív témák