Új hozzászólás Aktív témák

  • shortcutme

    tag

    "A fiktív értékesítés úgy működött, hogy a szlovák cég rendelte meg az árut a magyar, lengyel, vagy más külföldi beszállítótól, amely azt legálisan, export számlával, nettó áron szállította ki a szlovák gazdasági társaságnak. A szlovák cég az árut papíron egy magyar gazdasági társaságnak értékesítette, szintén nettó áron. A valóságban azonban az árut ténylegesen a cégcsoporthoz tartozó központba szállították, ahonnan az áfa megfizetése nélkül Magyarországra visszahozott termékeket fiktív számlával szállították ki a vevőknek. Amennyiben azonban a vásárló a személyes átvételt választotta, akkor a csalás úgy működött, hogy a telephelyen a pénztáros beütötte a tételt a pénztárgépbe, de a gyűjtőbe már nem rögzítette az értékesítést. A vevő a személyes átvételkor is fiktív, kinyomtatott számlát kapott, majd miután távozott a Tengerszem utcából, a pénztárgépből törölték a beütött tételt. A kasszásoknak  az informatikai rendszer jelezte, hogy az adott tételt be kellett-e ütniük a gyűjtőbe, vagy sem. A cégháló időközönként ráadásul lecserélte és váltogatta a Szlovákiából nettó áron műszaki cikket beszerző saját gazdasági társaságait, ezért is volt szükség látszólag egymástól független, ám együtt dolgozó 13 különböző cégre. A milliárdos elektronikai áfacsalás miatt különösen is érdekes, hogy az abban érintett cég továbbra is vígan üzemeltetheti az Expert nevű műszaki webáruházat…." - via (2015-ös Emátrix, Ármátrix, Electropark, Bemutatóterem, Expert ügy kapcsán)

Új hozzászólás Aktív témák