Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • viraga

    tag

    válasz Ed_007 #36 üzenetére

    Jó felvetés. Szerintem ennek főleg a szkennerekben alkalmazott érzékelők alacsony fényérzékenysége, és a síkágyas szkennerek optikai szempontból vett egyszerűsége az oka. A síkágyas szkenner combos fényerővel megvilágítja a fotót közvetlen közelről, és a visszavert fényt tapogatja le. Mint ha soronként fényképeznél egy digitális fényképezővel. Dia vagy negatív szkennelésnél egy másik fényforrás (ami komolyabb szkennerekben szintén igen erős fényű) átvilágítja a képet, szintén közvetlen közelről. Ilyen közelről kell ezeknek az érzékelőknek az arcába világítani, hogy működjenek. CCD érzékelős szkennernél vmi "gagyi" lencse és tükör vetíti a képet az érzékelőre, CIS szkennereknél még egyszerűbb a megoldás. Ez még önmagában persze nem válasz, okoskodok tovább.

    A már említett előhívott negatív film digitális fényképezővel történő lefényképezésénél egy tartóba helyezik a filmet vagy diát, ami lehetőleg síkra feszíti, és ezt a tartót jól meghatározott távolságra helyezik a fényképezőtől. A géppel átellenes oldalról vakuval, vagy egy nagy fényerejű lámpával átvilágítják a filmet vagy diát. A fényt egy rendes fényképezőgép-objektív vetíti a képérzékelőre, utóbbi egyszerűség kedvéért legyen 24x36 mm (full frame), tehát töredéke a szkenner által letapogatni kívánt méretnek (mondjuk A4). A vaku baromi nagy fényt ad, egy villanás erejéig. Az objektív több lencséből áll, mérete sokszorosa annak, ami egy szkennerben előfordul, ennek megfelelően a képességei is sokkal jobbak: fényerő, élesség, stb. Ha az igazán alkalmas makró-objektíveket megnézed, azoknak az ára többszöröse az itt tesztelt szkenner árának. És az még csak egy objektív. Aztán ott a fényképezőben a képérzékelő, aminek az egész tartalmát ki lehet olvasni mondjuk 1/100 mp alatt, mert sokkal komolyabb szerkezet, mint ami egy szkennerben van, lásd egy tükörreflexes gép ára vs. szkennerek ára. A 24x36-os érzékelőn összpontosul a vakuvillanás jelentős része (hála a jó objektívnek), és azonnal kiolvasható. Szóval az átvilágítós módszernek ezek a technikai feltételei. Ha az érzékelő oldalon le akarod cserélni a fényképezőt egy szkennerre, akkor vmi brutál lámpára és nagyon komoly vetítőlencsére lenne szükség. (Ráadásul minél nagyobb felületre akarsz vetíteni, annál komolyabb objektív kell...) Mire a szkenner olvasója végigvánszorogna a vetített képen, leolvadna az egész installáció az óriási fényben. (Folyamatosan kellene világítani szemben a fényképezővel, ahol egy vaku is működhet, mert gyors a beolvasás) Másrészt: min jönne létre a kép? A szkenner üvege helyére kellene egy mattüveg vagy vékony papír, amire kirajzolódna a vetített kép, ezt tudná beolvasni a szkenner. Ebben az esetben viszont ez is lecsökkentené az elérhető felbontást, pontosabban ennek a textúrája határozná meg a felbontást, nem az érzékelő. Enélkül a "vászon" nélkül nem tudom, hogy működhetne-e egy szkenner, tudná-e érzékelni a széttartó vetített fénysugarakat?

    A szkenner egy gagyi fényképező, ami csak közelre tud fényképezni és nagyon lassan. Ha a felvetett módon szeretnéd használni, akkor annyi drága kiegészítő kellene hozzá, hogy többszörösébe kerülne, és vszínű akkor sem érné el egy fényképezőgépes rendszer teljesítményét. A dedikált filmszkennerek pl. pont az optikai felépítésükben sokkal jobbak, mint a síkágyasok, tudnak pl. fókuszálni is.

    Remélem megcáfol vagy megerősít valaki.

    [ Szerkesztve ]

  • turorudi

    aktív tag

    válasz Ed_007 #36 üzenetére

    Szerintem két ok miatt.
    1. A hibrid lapszkenner/diaszkenner megoldásban így lehet praktikusan megoldani.
    2. Egy ilyen megoldáshoz élességállításos optikával is el kellene látni a scannert, ami az áron és a méreten is nagyságrendeket dobna.
    Az Epsonnak egyébként sokkal jobb (a saját állítása szerint) a mélységélessége, de ez is csak arra elég, hogy a gyűrődő, emelkedő lapokat is élesen tudja beolvasni. Egy 30-40cm-re magasabban lévő felülethez máshová kellene állítani az élességet.

Új hozzászólás Aktív témák