Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Geller72

    veterán

    ...Amikor Fekete István kanapéján ültem Göllén, vagy azon az ágyon, ahol meghalt Pesten (de később azt is lehozták Göllére), lapozgattam a kézzel írt, meglepően sok helyen javított, széljegyzetelt könyveit - rájöttem, hogy Ő volt azon - ma már egyre kevesebb - írók egyike, aki nem azért írt, hogy híres legyen, vagy gazdag, hanem mert hihetetlen fantáziája volt már gyerekként és imádott írni. Érdekes, de a legtöbb élménye gyermekkorából származik, amit felnőttként megírt. De mindegyikhez tartozott, tartozik egy valós történet, hely vagy esemény. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egy emlék. Csak egy példa. Uhu. Kevesen tudják még a rajongói közül is, hogy a göllei házuk udvarán állt egy hatalmas fenyőfa. Még nekem is sikerült látnom, sajnos már kivágták, mert veszélyes volt a látogatókra. (hagyjuk, talán ha nem az alá rakták volna a padot, nem kellett volna veszélyesnek minősíteni, mert egyébként kutya baja nem volt) Tehát, amikor Fekete István gyermekként élt itt, arra a "süldő" fára odaszoktak a baglyok, egyre több család, ahogy a fa terebélyesedett. Ennek köszönhetjük az Uhu-t. Sorolhatnám, és ennél sokkal érdekesebb dolgokra is fény derül, ha valaki veszi a fáradtságot és rászán egy, vagy két napot a dombóvári magánmúzeumra, a göllei házra és az ottani temetőre, ahol bizony Bodri is nyugszik. (Nekem szerencsére még bicajjal sincs messze egyik sem). Az én szememben Ő az Író. Minden kiadott könyve megvan, sok első kiadásban, nem egy dedikálva. Pedig nem kevés volt. 28-ig jutottam. :). Sokakban megütközést kelthet, pedig nem zárja ki az egyik a másikat, hogy amennyire sugárzott könyveiből a természet és az állatok, vadállatok szeretete, Kittenberger Kálmánnal nem egyszer vadásztak együtt. Nem beszélve Fekete István Kittenberger Kálmánról szóló könyvéről. Engem sokszor jobban érdekel az író maga, mint a könyv, amit a kezemben tartok. Nagyrészt az is, hogy mi inspirálta éppen az adott könyv megírására, mert mindig van "alapsztori". És az a legtöbbször még izgalmasabb, mint a könyv ami készül belőle..

  • Geller72

    veterán

    válasz Meggyi001 #37 üzenetére

    Vavyan Fable jött nekem anno Laci bácsi után, imádtam, ahogy bánik a szavakkal, a sztori sokszor nem kötött le annyira, mint ahogy írt. Zseniális az Éva. Neki is van ~25 könyve.

  • Geller72

    veterán

    Az is megérne egy posztot, hogy MI, az átlag emberek, születésunk után - mondjuk öreg korunkig a jellemünk fejlődésének részeként mely írók, mely könyveit mikor olvassuk el. Azaz például indultunk a mesekönyvektől, folytattuk az indiánkönyvekkel és így tovább. Szinte teljes biztonsággal meg lehet mondani, hogy mely írók, mikor léptek be az életünkbe. Ahogy a fenti kommentekből is kiderül. Tuti biztosra vettem, hogy előkerül Rejtő, Lőrinc L. László és társai. :). És ugyanúgy tisztán látható, ahogy továbbléptünk. Az érdekes ebben talán az, hogy egy bizonyos kor után ez a "sablon" módosul, és mindenki elindul a "saját útján". És ez szerintem így van rendjén. A jellemünkből fakadóan felnőtt korunkra kialakul egy stílus, egy külön érdeklődési kör. Ez igazából innen kezd el izgalmas lenni. Mert ebbe nem csak a kor számít bele, hanem az eltérő szintű intelligencia is. Véleményem szerint. :R. Ki, hogy gondolja? ;)

  • Geller72

    veterán

    válasz philoxenia #56 üzenetére

    A legtöbbször azért térnek el a valós fizikától, mert baromira nem lenne látványos, ha ragaszkodnának hozzá. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehetne úgy megcsinálni egy filmet, hogy ilyen hibák ne legyenek benne, de ugye a látvány viszi be (sajnos) a legtöbb embert a moziba ráadásul a legtöbb, aki egy ilyenre a látvány miatt megy be, eléggé..khm..életlen kés abban a fiókban és valószínűleg nem éppen fizika szakos volt. :).

    [ Szerkesztve ]

  • Geller72

    veterán

    válasz Meggyi001 #59 üzenetére

    Alapvetően tetszett volna, de nekem az a "könyvespolcos-sztori" kicsit már erős volt.. :/.

Új hozzászólás Aktív témák