- Otthoni hálózat és internet megosztás
- SkyShowtime
- Milyen routert?
- Mozilla Firefox
- Aliexpress tapasztalatok
- OpenWRT topic
- A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
- Linux programok topic - (Milyen program, ami..? Linux verzio)
- Megrendszabályozza a Pornhubot az EU
- Tarr Kft. kábeltv, internet, telefon
Új hozzászólás Aktív témák
-
#5
RoundRobin
aktív tag
RoundRobin
aktív tag
A közösségi finanszírozás mint olyan, még gyerekcipőben jár.
Nincsenek kialakult formulák, tapasztalatokat is most gyűjtenek az ezzel foglalkozó site-ok, ahogy a projectgazdák és a támogatók is.
Az ötlet önmagában nobel díjas, csak hát, idő kell még, amíg letisztul az egész, amíg kialakul egy gyakorlat a project starterekben és a támogatókban is.Az meg természetes, hogy vannak (lesznek is) bukott ötletek, vagy szélhámosok, hiszen az egész crowdfunding a való élet leképeződése. Ugyanazon emberek startolnak, támogatnak, buknak vagy örülnek, akik itt élnek közöttünk. Ahogy a valóságban is hamar rolót húz kb. minden harmadik vállalkozás, ugyanúgy történik ez ezen a platformon is.
Sok még a wannabe pistike is, akiket a rendszer egyelőre nem szelektál, ők meg élnek a lehetőséggel. Ugyanakkor, hülyékből hiány a támogatói oldalon sincs. Gondolok itt azokra a projectvadászokra, akik annak reményében böngészik a kínálatot, hogy találnak egy céget, aki pár hét, vagy hónap után leszállítja nekik a űrutazásra is alkalmas elektromos fogkefét, 3D hanggal, hajlított kijelzővel, beépített, platina fogszabályzóval, köldökpiercinggel, névre szólóan gravírozva, három dollár ötvenért.
A legtöbben, ahogy nézem, ott buknak el, hogy, vagy túlvállalják magukat, vagy nem készítenek pontos költségvetést, vagy bíznak a termékük elsöprő erejében és úgy gondolják, hogy amit nem lehet kihozni kis szériában x dollárból, azt majd játszva megvalósíthatják sokezres megrendelés esetén.
Az mindenesetre jó dolog, hogy van ilyen lehetőség, hogy a terméket csak akkor kell kigyártani, ha az már el is van adva.
A sok kudarc felsorolása mellett azért ne feledjük a sikeres projectet sem (PEBBLE, C.H.I.P., stb.). Ezen utóbbiak között azért szerepel nem egy nem két olyan, ami hagyományos úton (fejlesztés, gyártás, eladás) sokkal többe került volna a vásárlóknak.[ Szerkesztve ]
Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.
-
#16
RoundRobin
aktív tag
Feketelaszlo
#15
RoundRobin
aktív tag
válasz
Feketelaszlo
#15
üzenetére
Az egész közösségi finanszírozás messze nem arra épül amiket leírtál.
Az a baj azzal, amit írsz, hogy azok az utak összehasonlíthatatlanul drágábbá (piackutatás, reklám, termékbevezetés, menedzsment, stb.) teszik a terméket.
Ennél a finanszírozási formánál viszont nincs az, hogy egy hozzá nem értő befektető kényének, kedvének, izlésének, izléshiányának, tecnológiai felkészületlenségének, profitéhségének okán létre sem jön a termék.
Itt, ennél a formánál a termék létjogosultságát maguk a majdani, reménybeli tulajdonosok TEHÁT A PIAC, a TÉNYLEGES KERESLET döntik el.
Arról nem is beszélve, hogy a hasznot is az könyvelheti és költheti el, aki azt megérdemli, aki megdolgozott érte, nem pedig hájas s.ggű menedzserek.Éppen az a megnyugtató az egészben, hogy ezen a platformon a kőprofi pénzcsinálók mellett végre labdába rughatnak mezitlábas ötletgazdák is és nem kell attól rettegniük, hogy az ötletükön emberek tucatjai tollasodnak majd, kivéve őket.
Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.
-
#23
RoundRobin
aktív tag
gbors
#22
RoundRobin
aktív tag
"Hány olyan crowdfunded projekt van, ami a készítők számára jelentős anyagi hasznot termelt? A funding időszakban összeszedett forrás nem számít, mert azt várhatóan fullosan a termékre költik"
1. Van ilyen, ott van példának a C.H.I.P. vagy egy másik project, amelynek a nevét azért nem írom le, mert ezen project derivátumának kifejlesztésén dolgozom jelenleg. Ez utóbbi összesen három példányban lett megfuttatva és mindhárom alkalommal jelentős sikert könyvelhetett el. A termék bekerülési költsége nagyon alacsony, eget rengető hajcihőt ugyanakkor nem igényel. A már kész gerber fájlokat kell gyártásba adni és előszerződni a beültetést végző céggel. A kieg. szoftver pedig a prototípus fejlesztése során már le lett tudva. A postaköltségen még plusz lehet húzni (ez meg is történt), hiszen a termék súlya mindössze egy-másfél dekagramm. Csak meg kell találni a megfelelő céget aki a táblázatos költségek alatt vállalja a kézbesítést. Ez nagy példányszám és jó, vagy szerencsés szórású lokalizáció esetén nem olyan problémás.
2. A futamidő alatt összeszedett forrás miért ne számítana? A termékre annyit költ, amennyit akar, a lényeg csak az, hogy a felajánlott összegekből fedezni tudja a kigyártást. Ha nem hülye és tud számolni, akkor ez alapfeladat csak, nem pedig kihívás.
A C.H.I.P. esetében a bevétel 2 millió dollár volt. Ehhez jött a wordwide ship költség, esetenként, azaz megrendelőnként 20 USD. Mára kiderült, hogy a kiszállítást az USA és a Kanada területén egy cég vállalta 5 USD-ért. A megrendelők száma több mint 40 000 volt, zömében az USA-ból és Kanadából. Folytassam??Azt is tudni kell, hogy a felfutott, ám az alapösszeget el nem ért projectek sem végzik feltétlenül a kukában. Egy magyar projectgazda árulta el például, hogy bár a kitűzött célösszeget nem sikerült elérniük, a termékre nagyon sok megkeresés, viszonteladói, külképviseleti ajánlat érkezett. Nekik a félsiker jelentős könnyebséget hozott a bankoktól a gyártáshoz szükséges pénz megszerzésében, hiszen prezentálhatták, hogy a project életképes és rá tudtak mutatni, hogy a hiányzó összeg tisztán az ő kampánybéli járatlanságuknak, hibás sajtókezelésüknek tudható be, nem pedig annak, hogy hülyeséget találtak ki.
"A közösségi finanszírozással indult projektekben pedig a kockázat összehasonlíthatatlanul nagyobb. Az előre fizetéssel ennek a kockázatnak egy jelentős részét helyezik át a vásárlókra az alkotók."
Ma még az, mert nincsenek kimunkált szűrő rendszerek, valamint az utókontroll is kezdetleges még, de ez nyilván változni fog. A kockázattal ne törődj, ez egy önszabályozó rendszer, ha a befulladt projectek száma elér egy kritikus értéket, akkor a befektetők majd óvatosabbá, körültekintőbbé válnak.
[ Szerkesztve ]
Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.
-
#25
RoundRobin
aktív tag
Feketelaszlo
#24
RoundRobin
aktív tag
válasz
Feketelaszlo
#24
üzenetére
"Nem írtam, hogy mire épülne a crowdfounding,"
Nem hát, azt én írtam.
Te olyasmit írtál, ami a crowdfundingnak nem sajátja, sőt, attól teljesen idegen.Menedzserekre azoknak van szükségük, akik maguk híján vannak annak, amit egy menedzser nyújtani tud.
Ha a villanykapcsoló itthon tönkremegy nálam, akkor én nem hívok villanyszerelőt, mert képes vagyok megoldani a problémát, de az nyilván hív, aki erre nem alkalmas.
Ebben a viszonylatban egyébként a menedzserek "hozzáértése" úgy általában kimerül a kapcsolati hálójukban.Az egyéni befektetők általában módfelett pénzéhes emberek akik egy szót igazán gyűlölnek, az pedig a kockázat. Nagyon hülyék, önzők, rugalmatlanok és elvárják a magas profitráta mellett a maximális biztonságot, emellet azt képzelik, hogy a pénzükért cserébe szabad kezet kapnak ahhoz, hogy az ötletgazdát a végletekig kihasználhassák és úgy gondolják, hogy a haszon jelentős része automatikusan őket illeti.
Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.
-
#27
RoundRobin
aktív tag
Feketelaszlo
#24
RoundRobin
aktív tag
válasz
Feketelaszlo
#24
üzenetére
"Én nem állítom, hogy a közösségi finanszírozás ne működhetne, "
Ilyet ne is állíts, mert működik.
"de a táncoló-zenélő-aranyozott hűtőláda és társai megszületése nem sokkal vitték előrébb az emberiséget,"
Nem kell minden találmánynak korszakalkozónak lennie. Sőt, nem kell minden egyes terméknek találmánynak lennie sem. Az emberek megdöbbentően magas összegeket áldoznak használhatatlan kacatokra, vagy olyasmikre amelyek csak az örömszerzést szolgálják, egyéb gyakorlati hasznuk nincs is.
Sok dolog van, lehet, ami számodra, számomra lom, de másnak kellhet és kell is.
A raspberry pi laptoposítása például annyira szimpla húzás, hogy már-már szégyellnivaló, mégis valami 300 ezer dollárt gyűjtött be azzal a project startere, hogy egy raspit bedobozolt egy 3D nyomtatóval készített, nem valami fényes, sőt, meglehetősen szimpla küllemű boxba és kiegészítette egy kijelzővel és egy már készen kapható billentyűzettel. Valami 300 dollár (ebből a PI 25 dolcsi), és még neked kell összeraknod:
[ Szerkesztve ]
Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.
-
#29
RoundRobin
aktív tag
gbors
#28
RoundRobin
aktív tag
"ritka az olyan projekt, ami sokkal többet összeszed, mint a betervezett költség, és a teljes értéklánc költségét is kevesen számolják végig (hülyék vagy sem). "
Szerintem költségtervet mindenki készít, csak nem biztos, hogy jót.
Hiába számolja végig, néz utána mindennek, ha a kapott ajánlatok mondjuk időlegesek, vagy adott darabszám fölött érvényesek, netán reklámárakról van szó mint mondjuk a pcbway esetében, akkor mire lefut a kampány, az derül ki, hogy kevés lesz a pénz. Sokan nem számolnak a site részesedésével és a bevétel adóvonzatával sem. Itt nálunk pl. NAV állásfoglalás ilyen esetekre kétféle verzió is napvilágot látott, egyik alacsonyabb a másik magasabb adóvonzattal. Nem számolnak ráhagyással sem, stb."Az mondjuk OK, hogy fizikai termék esetén lefelé is tudnak menni a költségek, ezzel nem számoltam - a szoftveres projekteknél erre sincs lehetőség."
Rosszul gondolod. A szoftver úgy néz ki, hogy a kifejlesztése x forint, ha esik, ha fúj. Tehát adott, hogy jó, sikeres kampány esetén magasabb lesz a tiszta bevétel, hiszen 1000 db esetén is ugyanakkora a fejlesztési költség, mint tízszer ennyi esetében.
Azt nem tudhatjuk, hogy mennyi zárult jól és mekkora nettó haszonnal. Csak tippelhetünk, számolgathatunk.
Az sem feltétel, hogy a projectgazdák betegre keressék ezeken az ügyleteken magukat. Az már szép eset szerintem, ha létrehoz valaki valamit, megszellőzteti, legyártja, eladja és keres az egészen mondjuk x ezer dollárt. Ebből meggazdagodni ugyan nem fog, de kipróbálta magát, fejlődött és adott esetben nevet szerzett, ami jó löhet egy állás megpályázásánál. A C.H.I.P.-es srácok CV-jében rosszul mutatni nem fog, hogy két projectet lefuttattak sikeresen és ebből az egyik úgy hangzik, hogy "a világ legolcsóbb PC-je" (The world's first 9 dollar PC).Ugyan nem ismerem a pontos természetrajzát, anyagi mutatóit, háttérszerkezetét ennek az egésznek, de szerintem ha igaz lenne az, amit írsz, hogy a legtöbb project anyagi csőd és a pénzek eltűnnek, akkor szerintem az egész dolognak már vége kellett volna, hogy legyen.
Szerintem a kickstarter valahogyan utógondozza is a projecteket, mivel tudok olyan történetről, ahol részleges visszatérítés történt.Én azt tenném, hogy előszűrném a dolgokat, a komolytalan, nyilvánvalóan bukásra itélt ötleteket nem hagynám kifutni, vagy homokozóba tenném őket, ahonnan csak adott feltételek teljesülése esetén kerülhetnének ki, a kifutott, eredményesen zárult projectekhez pedig pénzügyi kontrollt biztosítanék..
Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.
-
#32
RoundRobin
aktív tag
gbors
#30
RoundRobin
aktív tag
Ami tisztán szoftver termék és nagyon komplex, mint pl. egy mai igényeknek megfelelő játékprogram, ott a költségeket nagyon nehéz tervezni, mert eleve sok kód megy a kukába, nehéz jó fejlesztőt találni és meglehetősen sokat elvisz a grafikusok, zenészek munkája, mivel tudják, hogy nagyon sok múlik rajtuk. Nem ritka az sem, hogy előtanulmányokat kell végezni a szoftverhez, esetleg szakértőt, szakértőket bevonni, vagy éppen kölcsönözni kell drága készülékeket, pl. 3D scannert.
Amit írtam, az akor is igaz. A darabra jutó fejesztési költségátalány akkor is csökken, ha veszítenek rajta. Tehát nagyobb rendelési igény esetén a veszteségük is csökkenni fog. Az meg azért nem mindegy, hogy ha már veszítek, akkor az húsz dollár lesz, vagy húszezer.
A szűrés költségei minimálisak. Gondolj bele, a C.H.I.P. 2 milliós bulijából a kickstarter 5 %-ot, azaz ötvenezer dollárt nyert. Egy-egy projectfelügyelő költsége évi 50 ezer dollár lehet és egy ember képes felügyelni egyszerre akár 50-100 projectet is, tehát évi átlag úgy 300 project kontrollját tudja biztosítani. Ha a jutalékot 1 %-kal emelnék, akkor is, bőven telne rá. Egyébként én úgy sejtem, hogy a kickstarternél már üzemel is valamiféle controlling.
Ez még mindig jobb lenne mindenkinek, mint a noname termékét piacra futtatni, aminek millió dolláros költségvonzata lenne, ha csak egy szűkebb régiót, mondjuk európát vesszük. Világszinten ismertté és elérhetővé tenni egy terméket egy kezdőnek egyedül gyakorlatilag lehetetlen. Ahhoz kapcsolatok kellenének, le kéne feküdni elosztóláncoknak, médiának, stb. Egy komoly team is véresre dolgozná magát, amíg képes lenne megismertetni a terméket európa fél milliárdos népességének zömével. Itt az a jó, hogy az érdeklődő házhoz jön, úgy ismeri meg a terméket, hogy az a fejlesztőnek külön pénzébe nemigen kerül.
Esetleg megken saját zsebből pár online ujságírót, vezérbloggert, szakcikket rendel tőlük, stb. hogy a látogatottsága, az ismertsége nőjön, a többi meg a főoldalak híreit úgy is átveszi kéretlenül is. Ez az út még mindig sokkal olcsóbb, mint profi termékbevezető kampányt indítani, reklámidőt vagy -felületet venni.Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.
-
#35
RoundRobin
aktív tag
gbors
#34
RoundRobin
aktív tag
Én nem így gondolom. A kontroll az alapítás után kezdődik. A pénz a controllernél van, ő egyenlíti ki a rész számlákat és figyeli a részteljesítést. Az tény, hogy vannak esetek, amikor ez nehézkes, de az össz projectállomány 80 %-ának kontrollja még mindig kisebb rossz, mintha kontroll nem is volna.
A 6 óra több mint elég, ha a project tulajdonosa jelentési kötelezettséggel tartozik.
A szoftveriparban én otthon vagyok. Egy ügyviteli szoftver esetében pl. bármikor forintra kiszámolom neked a költségvonzatot - természetesen a rendelői igény ismeretében - és még garanciát is vállalok rá.
Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.
-
#39
RoundRobin
aktív tag
gbors
#37
RoundRobin
aktív tag
Nem minden projecttel lehet megcsinálni, van amikor a teljes összeget oda kell adni, de amit te felvetsz, már az is védelem, mivel a teljes összeg bizonyos részét (mondjuk 15-20 %-át) kapja meg csak és ha azt nem arra költi amire kérte, akkor a többihez nem fér hozzá. A támogatók buknak ugyan, de nem a teljes összeget.
Ha én csinálnám, az lenne, hogy komplett megvalósítási tervet kelene mellékelni a project végéig. Ebben vázolva, hogy miként képzeli el a gazda a kivitelezést. Igazolnia kellene a beszerzési forrásait, az árakat, a kigyártási fázisokra kapott ajánlatokat (tekintve, hogy ezek cégesek 1 maillel, telefonnal, vagy sok esetben egy honlap látogatással lehet csekkolni) és ha azok alatta vannak a megnyert összegnek, akkor kerülhet megvalósítási fázisba a project. Onnan remélheti az első részletet.
Van persze, hogy ha úgy köti le a gyártást, akkor ki kell fullra fizetni, hiszen mondjuk elektronika esetében más ajánlatot kap 500 és mást, nyilván kedvezőbbet 5000 darab esetén. De hát, nem mind ilyen, szerencsére.
Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.
-
#40
RoundRobin
aktív tag
gbors
#37
RoundRobin
aktív tag
"Az a fajta becslési pontosság, amiről írsz, akkor lehetséges, ha rutinfeladatról van szó, amit már 10+x megcsinált valaki. És még ezzel együtt is gyakran mellémegy,"
Elárulok egy titkot. A fejlesztőknek, fejlesztőcégeknek van saját kódbázisuk és amikor kérsz valamit, akkor úgy kalkulálnak, hogy a már megírt kódrészeket újrahasznosítják, azonban a kalkulációba természetesen beszámolják, mintha azok még meg sem volnának. Ez ad annyi előnyt, hogy gond esetén is legyen elég idő befejezni a munkát határidőre.
Csak ugyanez játékprogram esetén nem lehetséges, mert ott gyakran ismeretlen területen vitorlázik a fejlesztő, vagy kódot hegyez és ez mindkettő időigényes, de hogy mennyire, azt pontosan kiszámolni képtelenség.
Ezért népszerűek az engine-ek, mert azok már készek, dokumentálva vannak, csak éppen drágák és meg kell ismerni őket ami első körben időigényes. .Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.
-
#45
RoundRobin
aktív tag
gbors
#43
RoundRobin
aktív tag
"Rendes tőled, hogy a kommerciális szoftverfejlesztés egyik alaptételét ilyen bizalmasan megosztottad velem"
Mivel vitattad, megkérdőjelezted, így rákényszerültem.
"Megjegyzem, eddig munkamennyiség becslésről volt szó, nem üzleti ajánlatról."
Utóbbinak előfeltétele az előbbi.
Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.
Új hozzászólás Aktív témák
it Idén sok érdekes és sikeres projektről számoltunk be, de akadnak szép számmal olyanok is, akiknek nem teljesül az álma. Közülük válogattunk típushibákat.
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- World of Tanks - MMO
- Politika
- Milyen CPU léghűtést vegyek?
- Motoros topic
- Telekom mobilszolgáltatások
- Kupon kunyeráló
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- SkyShowtime
- További aktív témák...
