Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #54625216

    törölt tag

    Még mindig nem világos, hogy egy 50% alatti piaci részesedéssel bíró termék hogyan tudná monopolizálni a piacot.
    Ahogy az sem, hogy egy operációs rendszer egyik összetevőjét miért kellene önálló piacként értelmezni.
    Továbbá miért nem zavarja az államügyészeket és professzorokat az összes többi szoftver disztribúciós szolgáltatás hasonló mértékű jutalék rendszere.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz miqlas #1 üzenetére

    A vádat a felperesnek kell bizonyítania és nem az alperesnek az ellenkezőjét.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz GalloG #6 üzenetére

    "Az Apple a saját gyártású mobil készülékeire történő app disztribúció, eladás és előfizetés terén 100% piaci részesedéssel (monopóliummal) rendelkezik"

    Miért is számít az Apple saját gyártású mobil készülékei önálló piacnak? Az iOS-t futtató eszközöknek van a piacon versenytársuk nem is kevés, amennyiben valakinek az Apple szoftver disztribúciós megoldása nem megfelelő, úgy szabadon válogathat más megoldások közül.
    Vagy ezek szerint játékszoftver piac sincs, csak Xbox piac, meg Playstation piac meg Nintendo piac, amelyek egymástól független monopóliumokkal rendelkeznek?

    "A többi platformon meg van a legális lehetőség egyéb forrásból származó termék/szolgáltatás fogyasztására."
    "A többiek jutalék rendszere azért nem mérhető így ehhez, mert ott van alternatíva: vagy fizeted a jutalékot, vagy egyéb módon juttatod a vevődhöz a terméket. Az Apple esetében csak és kizárólag az Apple-ön keresztül, neki való jutalék fizetése után juttatható termék/szolgáltatás a készülékre."

    Ugyanaz a kérdés: XBox-ra van legális lehetőség az MS-t megkerülve, más forrásból szoftvert telepíteni?
    Playstation-re a Sony nélkül?
    És Nintendo-ra?

    "A fejlesztők által készített alkalmazások nem az Apple operációs rendszerének részei, így az ezen fejlesztők által készített tartalmak egy külön piacot alkotnak (nem az Apple tulajdona)."

    Szalmabáb érv, mert senki sem állította, hogy a fejlesztők által készített alkalmazások az Apple tulajdonai lennének. Ellenben az Appstore az iOS része, márpedig most azon megy a vita, hogy harmadik félnek van-e joga alternatív rendszerösszetevőket telepíteni az iOS-re és azon keresztül saját szoftver disztribúciós rendszert üzemeltetni.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz aprokaroka87 #9 üzenetére

    "Majd ha pl a Samsung fel tudja rakni az iOS-t a saját telefonjára, akkor lesz verseny talán."

    Tehát a játékpiacon is csak akkor lesz verseny, ha a Sony fel tudja rakni az Xbox oprendszerét Playstation-re?

  • #54625216

    törölt tag

    válasz aprokaroka87 #12 üzenetére

    "Fejlesztőként jelenleg a Google vagy az Apple által indított versenyben veszel részt, mert nem egyformák a két verseny feltételei."

    Miért lennének?
    Eltérő hardveren, eltérő OS-re, eltérő fejlesztőkörnyezetben kell dolgozni és a két platform eltérő üzleti modellre épül.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz aprokaroka87 #16 üzenetére

    "Szerintem az hogy valaki alkalmazást fejleszt az egy általános kategória, azaz ő egy olyan versenyen indul ahol az akkor aktuális mobil piac teljes részére fejleszt."

    Ugyan miért? Mindenkinek az egyedi üzleti döntése, hogy mely platformokat támogat és melyeket nem.

    "Egy alkalmazás fejlesztő mindkét platformra szeretne fejleszteni alkalmazást, viszont neki az egyik nem meg felelő, nem fogadja a feltételeket, mi történik? az elvileg 100% mobil piacból el " veszít " mondjuk 30%-ot, csupán azzal hogy nem fogadja el az egyik versenyző által hozott szabályokat."

    Nem veszít el semmit, mert ha nem éri meg neki az adott platformra fejleszteni, akkor a piacnak azon része teljesen irreleváns a számára.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz jocobacsi30 #19 üzenetére

    "Inkább úgy értelmezd, mintha a Dell vagy a HP csak a saját boltján keresztül engedné a notbookjára/desktopjára feltelepíteni pl. az Acrobat Readert."

    Ha a Dell vagy a HP saját fejlesztésű OS-el árulná a notebook-jait, akkor jogukban állna eldönteni, hogy milyen disztribúciós rendszeren keresztül engednek a gépre applikációkat telepíteni. A Dell és a HP szuverén döntése, hogy milyen üzleti modellt követnek.

    "Tulajdonlok egy hardvert, használati jogom van egy operációs rendszerre, hagy telepítsek rá azt, amit én akarok."

    A hardverre azt telepítesz, amit akarsz, ha megvan hozzá a technikai tudásod. Az OS-t viszont nem birtoklod, így vagy elfogadod a licencfeltételeket, vagy nem.

    "Az ilyen beszélgetések (viták) e között a két felfogás között zajlanak."

    Pontosan, csak éppen az egyik felfogás támogatói valamilyen belső kényszertől vezérelve rá akarják kényszeríteni a felfogásukat a másikra úgy, hogy közben nem is áll szándékukban használni az érintett termékeket.

    "A "zárt platform"-gazdák (apple, MS XBOX, Sony PS) célja az, hogy rajtuk keresztül, (ezáltal bónusszal) kerüljenek a termékek a felhasználókhoz. Üzletileg érthető, de előbb-utóbb a fékek és ellensúlyok elkezdenek működni (nemcsak az egészséges szerkezetű politikában, az egészséges szerkezetű gazdaságban is így szokott lenni)."

    A zárt platformoknak vannak előnyeik és hátrányaik és a felhasználók dolga eldönteni, hogy milyen előnyöket preferálnak vagy milyen hátrányokkal tudnak együtt élni. Az állam nem kényszerítheti eltérő üzleti modellre a gyártókat, csak hogy néhány - a partvonalról bekiabáló - harmadik fél üzleti érdekeit érvényesítse.
    Egy egészséges szerkezetű gazdaságban a piac természetes evolúciós környezete a meghatározó, a fékek és ellensúlyok rendszere (értsd: az állam erőszak monopóliuma) csak akkor érvényesül, ha az evolúciós környezetet valamilyen üzleti magatartás jelentősen torzítja.
    Az Apple (és általában a zárt platformok) esetében ilyen torzító tényezőről nem beszélhetünk, mivel léteznek a piacon versenyképes nyílt platformok, így a felhasználók döntési lehetőségeit a zárt platformok üzleti modellje nem szűkíti.

    "Visszatérve a példára, az Adobe nem platformon akar megjelenni, hanem eladni szeretne (és akkor a továbbiakban ne a Reader, hanem a fizetős Photoshop legyen a példa). Neki tök mindegy a platform. "

    Nem tök mindegy neki, mert Linuxra pl. nincs Photoshop. Nyilvánvalóan az Adobe szuverén döntése hogy mely platformokra fejleszt és melyekre nem, a döntést pedig több tényező is befolyásolja (pl. a fejlesztés költségei és a megtérülés kockázata) és ezekből csak egy a platform szoftver disztribúciós rendszere vagy licencfeltételek.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz jocobacsi30 #29 üzenetére

    "A felhasználók nem preferálnak zárt platformokat, legfeljebb elégedetten használják ezeket.
    A felhasználók nem is értik mi az, hogy zárt vagy nyitott: az xbox-ra, ps-re, ios-re is meg tudnak venni (szinte) bármit."

    Lehet, hogy a felhasználók nem tudják egzakt módon megfogalmazni, hogy miért részesítik előnyben a zárt platformokat, de ez még nem jelenti azt, hogy a zárt platformoknak ne lennének előnyeik, amelyek miatt a felhasználók azt használják a nyílttal szemben.

    Pl. miért használ a PC felhasználók többsége fizetős, zárt forráskódú, a rendszerhez való hozzáférést erősen limitáló Windowst az ingyenes, open source és teljesen szabadon konfigurálható Linux-al szemben?
    Mert a Linux nyíltsága nem akkora előny a számukra, hogy cserébe hajlandóak legyenek lemondani a Windows ökoszisztémáról.Tehát inkább fizetnek a Windows-ért, mint hogy az ingyenes alternatívát választanák.

    Ugyanez a helyzet a PC kontra konzol esetén: a játékosok egy jelentős részének sokkal fontosabb, hogy egy helyről, egy gombnyomással meg tudja venni a játékot, az automatikusan települ és a játék garantáltan működik a célhardveren. Rádugja a TV-re és játszik. Ez a zárt rendszer előnye: a user a referencia hardvernek és a stabil, kontrollált szoftver környezetnek köszönhetően pontosan azt a felhasználói élményt kapja, amire befizetett.
    Ez nem mindenkinél prioritás, de egy jelentős százaléknak az.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz jocobacsi30 #36 üzenetére

    "Igen, de amikor kifizették az előnyöket nyújtó windows platform árát, nincsenek kényszerítve az OS gyártó piacterének használatára."

    Viszont n+1 rendszerösszetevő használatára meg igen. Ahogy pl. a kényszerített frissítések elől sem tud kibújni a user vagy licenctől függően a telemetriai adatok küldését sem tudja megakadályozni, stb.

    A lényeg, hogy a user a limitációk ismeretében dönt egy adott platform mellett, mérlegelve az előnyeit és a hátrányait, mivel az ő joga eldönteni, hogy mire költi a pénzét és miért.
    Az iOS esetén is van, akinek a kötelező Appstore limitáció, másnak meg nem az.
    Az iOS-en lassan 14 éve van Appstore, senki sem állíthatja komolyan, hogy nem áll rendelkezésére kellő mennyiségű információ a szoftver vásárlás szabályairól, mielőtt iOS készüléket venne.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz jocobacsi30 #43 üzenetére

    "Ezzel együtt, vagy ennek ellenére is érdekük lenne, hogy szabad platform legyen."

    Nem feltétlenül, mert ez egyéni szempontokon dől el.
    A zárt platform előnye, hogy egy csomó mindent pont a limitációknak köszönhetően garantál.
    Az iOS csak adott hardverekre elérhető, viszont pont ezért egy bugfix azonnal az összes hardveren garantáltan működni fog.
    Vagy pl. az Apple meg tudta lépni, hogy két év alatt több millió alkalmazás 64bitre váltott pusztán azzal, hogy egy határidőn túl nem engedett 32bites alkalmazást az Appstore-ba.
    A userek érdeke, hogy a telepíthető alkalmazások optimalizáltak és biztonságosak legyenek? Igen.
    Ha viszont az Appstore kikerülésével megszűnik az optimalizálási és biztonsági kényszer a fejlesztőkön akkor azok a könnyebbik utat fogják választani és inkább terjesztik az appot egy kevésbé szigorú disztribúciós rendszeren keresztül.
    Tehát ahogy "a felhasználók általában nincsenek tisztában és/vagy nem érdekli őket, hogy az általuk használt platform milyen", úgy ez igaz az alkalmazások kezelésére is, azaz nincsenek tisztában azzal, hogy egy alternatív store-ból vagy pláne közvetlenül telepítve milyen kockázatokat kell viselniük.
    Na most vannak, akiknek megvan a műszaki tudásuk, idejük, kedvük, hogy ezeket a kockázatokat kezeljék, de sokaknak meg nincs, és inkább a rendszertől várnak garanciákat, hogy bármilyen applikációt telepítve az a lehető legbiztonságosabb és legoptimalizáltabb legyen.
    Tehát míg az egyik usernek a rendszer zártsága hátrány, addig a másiknak előny.

    Piac szabályozás:

    A hatóságoknak valóban lehetőségük van versenyjogi szempontból beleavatkozni a piac működésébe, de egy egészséges piacgazdaságban a hatóságok nem egy-egy piaci szereplő privát érdekeit támogatják vagy gátolják, hanem a piaci evolúciós környezetet szabályozzák, hogy egyetlen piaci szereplő se tudja azt a saját előnyére formálni.
    Márpedig a zárt platformok pusztán a létezésükkel nem írják át a verseny szabályokat, hanem a már régóta meglévő szabályokat betartva versenyeznek egymással.
    A verseny by definition azzal jár, hogy egyesek nyernek, mások meg veszítenek. A hatóságok pedig nem büntethetik a sikert a versenyszabályok önkényes megváltoztatásával csak azért, hogy más, kevésbé életrevaló piaci szereplőket helyzetbe hozzanak.
    Egy NVIDIA-ARM fúziót vizsgálva a hatóságoknak azt kell eldönteniük, hogy az ARM szabványok esetleges módosításával az NVIDIA át tudná-e írni a verseny szabályokat egy olyan piacon, ahol saját maga is résztvevő.
    Ugyanakkor ha a hatóság erőszakkal rákényszeríti a zárt platformokat a nyitásra, azzal sikeres termékek olyan tulajdonságait módosíthatja, amelyeknek a sikert köszönhetik, tehát a hatóság olyan módon befolyásolná a piacot, amely piaci viselkedés ellen egyáltalán létrehozták.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz aprokaroka87 #53 üzenetére

    "Zárt platform esetén csak egy zárt platform tekinthető jogilag verseny társnak."

    Ezt fejtsd ki bővebben légy szíves, mert nem teljesen világos, hogy mire gondolsz.
    Egy mobiltelefonnak egy másik gyártó mobiltelefonja a versenytársa függetlenül az OS-től.

    "Vajon ha azt mondaná holnaptól a Google meg a partnerek, hogy az Android is egy zárt platform lesz, az úgy jogilag szabályos lenne?"

    Ha a jelenlegi Android verziók bezárására gondolsz, az első sorban azon múlik, hogy a felhasználói szerződéseket milyen mértékben tudják egyoldalúan, a jelenlegi felhasználók akarata ellenére módosítani. (Szvsz nem nagyon.)
    Ugyanakkor a Google simán eljátszhatná, hogy a következő generációs Pixel telefonokra egy új, zárt Android verziót telepít és leáll a nyílt Android fejlesztésével, ez ellen jogilag nem sokat lehetne tenni. (Más kérdés, hogy üzletileg nem érné meg nekik.)

    "Ahhoz hogy az egész stimmeljen jogilag kellene azt tisztázni hogy a zárt platform mint olyan " szerkezetéből " egyáltalán lehet-e monopólium bármilyen esetben."

    Az Epic perben a bíró egyértelműen kimondta, hogy egy platform önmagában nem tekinthető önálló piacnak, azaz bármilyen platform esetében akkor lehet csak monopóliumról beszélni, ha magának a platformnak nincs a piacon versenytársa.
    Értsd: ha a Steam új kézi konzoljára csak Steamből lehet játékot telepíteni, az nem számít monopóliumnak, mert a Steam kézi konzolja önmagában nem tekinthető különálló piacnak. Ha viszont holnap minden konzolgyártó becsődölne és csak a Steam maradna, akkor a Steam kézi konzolja monopolhelyzetbe kerülne.

    "A legviccesebb majd az lesz ha az adott törvény ki mondottan pl az Apple-re lesz szabva, mert zárt platform"

    Külön az Apple-re nem lehet törvényt szabni, egy ilyen törvény viszonylag gyorsan elhasalna a legfelsőbb bíróságon az USA-ban vagy bármelyik EU-s állam alkotmánybíróságán. A zárt platformokra általában lehet törvényt alkotni, de annak eléggé messzire ható következményei lennének így nem valószínű, hogy valaha meglépnék, főleg hogy semmi értelme nem lenne.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz jocobacsi30 #55 üzenetére

    "Ha a felhasználó tudása várhatóan szerény, akkor a tájékoztatás segít: "VIGYÁZZ? HA MOST ... AKKOR AZTÁN ...". (Most is ez történik ott, ahol potenciális veszély lehet a termék használata során.) "

    Ezek szerint van megoldás: az Apple (Sony, Nintendo, srb.) írja rá nagy betűkkel a termékeire, hogy "VIGYÁZZ! ERRE AZ ESZKÖZRE CSAK APPSTORE-JÁBÓL LEHET TELEPÍTENI!" és onnantól a felhasználó már képes lesz felelős döntést hozni. :DDD

    "Szerintem az általánosan vett piaci szereplőket ne keverjük a felhasználókkal.
    A bevatkozás a piaci szereplők életébe éppen a felhasználók érdekében történik, nem egy-egy szereplő ellen/kedvében."

    Pontosan. Ezért abszurd a felhasználók lehetőségeit korlátozni, hogy csak adott üzleti modell szerint működő platformok közül választhassanak, mert azzal nem a felhasználók érdekeit szolgáljuk, hanem egyes piaci szereplőkét.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz aprokaroka87 #57 üzenetére

    "Tulajdonképpen mi is a zárt platform lényege?
    Nem engedünk be senkit, nem egyezkedünk..."

    Nagyon el lehetsz tájolva, ha szerinted ez a zárt platform lényege.
    Nem engedünk be senkit: 3.48 millió app található az iOS Appstore-ban.
    Nem egyezkedünk: miről?

    "ilyenkor érdemes lenne azt is megvizsgálni hogy ez a megoldás jelenthet-e jóval könnyebb esélyt arra hogy előnyre tegyél szert."

    Minden platform fejlesztőnek lehetősége van választani az üzleti modellek között, így még ha a zárt platform előnyt is jelent, azzal minden piaci szereplő élhet, így versenyjogi szempontból lényegtelen. Amúgy a platform nyíltsága vagy zártsága egyáltalán nem garanciája a sikernek. A Firefox OS teljesen nyílt, a Windows Phone meg zárt, de egyik sem mondható sikertörténetnek.

    "Ugyanis azt pontosan be kell látni, hogy jelenleg egy harmadik szereplő be lépése a piacra, brutális nagy kockázattal jár.
    Mert a két platform el terjedése már hatalmas."

    A mobil OS-ek piaci részesedése 2007-2011 között. Nézd meg a kiindulási számokat: a Symbian 61%-ról állt be a betonba. Ehhez képest mára az iOS 0-ról feltornázta magát 25%-ra és monopóliumról meg kirobbanthatatlan piaci pozíciókról beszélnek.

    "Elég nagy eséllyel ahhoz hogy a harmadik szereplő egyáltalán " életben " maradjon, ahhoz szerencse kellene."

    Inkább versenyképes termék.

Új hozzászólás Aktív témák