- 3 évig még biztosan nem rendelhetünk Xiaomi EV-t
- Aliexpress tapasztalatok
- Mesterséges Intelligencia topik
- Hálózati / IP kamera
- Ubuntu Linux
- OpenWRT topic
- Microsoft Excel topic
- Musk szerint már jövőre itt vannak a Tesla Optimus humanoid robotok
- YouTube
- Közel 1 billió dollárt vesztettek a big tech óriásai
Új hozzászólás Aktív témák
-
#12
Petykemano
veterán
dokanin
#1
Petykemano
veterán
Én több kísérletet tettem már a megértésére, de eddigi érdeklődéseim mindig abba az irányba mutattak, hogy a kriptovaluta az digitális arany.
Nem önmagában az hajtja a használatát, hogy decentralizált digitális készpénz. Az árfolyamát az hajtja fel, hogy tavaly a FED és az EKB 3-3 ezer milliárd dollárt és eurót pumpált a gazdaságba, elsősorban persze a cégek és bankok számára. Ez a rengeteg pénz nem igazán jutott el a ténylegesen rászorulókhoz, hanem a befektetési piacra került, ezért a pénztömeg nem a hagyományos fogyasztási indexben jelentkezett infláció formájában, hanem a tőzsdéken.
Nagyjából ugyanaz zajlik a részvénypiacokon, mint a kriptovaluta tőzsdéken: egy "lufi" fújódik. Lufi - abban az értelemben, hogy nem valós gazdasági teljesítmény van mögötte. Ugye régen a részvényeket elsősorban azért az osztalék végett vásárolták, ami eléggé kapcsolódik a cég gazdasági teljesítményéhez. Talán mondhatjuk, hogy leginkább az osztalék-várakozás határozta meg egy részvény kelendőségét. Ma meg úgy tűnik, mintha az árfolyamnyereség céljából zajló kereskedés teljesen önálló lábra állt volna. Mindenki mohón igyekszik a vagyona értékének megőrzésére, vagy növelésére és kétségbeesetten keresi azt a befektetési formát, ami felfelé megy.
De ez a lufi nem feltétlenül fog kipukkadni. Mert ez a lufi nem úgy fújódott, hogy az emberek máshonnan vonták ki, csoportosították át a vagyont. Az új pénzt a FED és az EKB biztosította.Ha a kriptovaluták használata tényleges pénzhasználati cél miatt történne, akkor egy kevésbé energiaigényes rendszerre átszoknának az emberek, mert értelemszerűen alacsonyabb tranzakciós költséget számolnának fel egy tranzakció után.
De mivel a kriptovaluták forgalma, tranzakcióigénye, és a hozzákapcsolódó energiaigényes bányásazati folyamat nem tényleges pénzhasználati igényból fakad, hanem a kriptovaluták pont olyan értéktárgyként funkcionálnak, mint az arany, a művészeti ereklyék, vagy most a részvény, ezért egy új, kevésbé energiaigényes kriptovaluta megjelenése nem fog megoldást jelenteni, nem leváltani fogja az energiagiényes kriptovalutákat, hanem egy párhuzamos értékmegőrző rendszer alakul ki.Ha nem érkezik új pénz a rendszerbe, akkor persze stabilizálódhatnak az árfolyamok. De én nem nagyon látnék más megoldást a "lufi" kipukkasztására, minthogy az államok elkezdjék a nagy vagyonokat megadóztatni.
Ez nem valamiféle gonoszság. A pénzt eleve a FED és az EKB tette bele a rendszerbe válságkezelés céljából. Ez a pénz viszont ahelyett, hogy utat talált volna keresletbe, vagy munkahelyek teremtésébe, a spekulációs piacon kötött ki. Társadalmi értelemben valójában semmi értelme, hogy ott kering.Az irány ettől függetlenül szerintem jó. Nem tudom, hogy kriptovalutákban hány tranzakció történik mondjuk a banki tranzakciók számához képest egységnyi idő alatt, de azért azt el tudjuk képzelni, hogy ha a világon mindenki ezeket használná tényleges fizetőeszközként, akkor ahhoz milyen iszonyatos mennyiségű energia volna szükséges. Szerintem nyilvánvalóvá vált, hogy ez életszerűtlen és ezért jönnek elő azok az alternatívák, amelyek a pénzhasználat eme akadályait kezelik.
De a jelenlegi helyzetben én is inkább arra számítok, hogy legfeljebb felveri a HDD-k és SSD-k árait.
Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..
-
#20
Petykemano
veterán
Dare2Live
#17
Petykemano
veterán
válasz
Dare2Live
#17
üzenetére
"Ezen a vonalon a cryptonak van egy olyan tulajdonsága, hogy aki anonim akar maradni, el akarja dugni az tud anonim maradni el tudja dugni. kb lehetetlen megadóztatni."
Igen, hát biztos nem egyszerű kérdés.
De azt gondolom, hogy a legfontosabb ezzel kapcsolatban a politikai akarat.
Nyilván nem mondok azzal meglepőt, ha azt mondom, hogy a politikára pedig az a kevés ember van legnagyobb befolyással, akik a ilyen értékmegőrző vagyonelemek nagy részét birtokolják.Az USÁ-ban például Elizabeth Warren bedobta ezt a vagyonadót. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy az USÁ-ban jelenleg is széleskörűen elterjedt vagyonadó létezik, aminek mértéke persze államonként változó, viszont abban egységes, hogy csak az ingatlan, termőföld és nagyértékű materiális javakra, mint gépjármű terjed ki. Az immateriális javakra, mint részvények és kötvények nem. Vajon miért?
De szó volt az offshore adó-optimalizálás megszüntetéséről is ezzel a globális társasági nyereségadó-minimummal. De persze várjuk ki, hogy mi lesz a vége.
De a lényeg, hogy sokszor nem technikai akadálya van valaminek, hanem érdek.Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..
-
#50
Petykemano
veterán
angyalpc2
#42
Petykemano
veterán
válasz
angyalpc2
#42
üzenetére
Lehet, hogy valaha lehetett benne ilyen logika.
De azt, hogy a papír az "csak gyűlik" és semmire nincs hatással azt vitatnám.
Egyrészt nem csak az értékpapírok (részvények, arany, kriptovaluták) szolgálnak értékmegőrző jószágként, hanem az ingatlan is. Tehát a FED és az EKB által a "gazdaságba" nyomott 3-3 ezer milliárd dollár és euró nem csak a részvény és kriptovaluta árfolyamokat hajtja fel, hanem az ingatlanét is. Az ingatlan árnövekedéssel növekszik a lakhatás költsége. A gazdaságban minden befektetőnek van egy hozamelvárása. mondjuk például az ,hogy ingatlan, amit megveszek és mondjuk kiadok, az 10-20 év alatt térüljön meg. (most a folyamatosan felelé tartó ingatlanárak miatti árfolyamnyereségtől tekintsünk is el) Ha azt akarod ,hogy 20 év alatt megtérüljön, akkor az ingatlan vételi árának 5%-át kell évente mondjuk lakbérként elkérned attól, aki kiveszi.
Ha az ingatlanárak folyamatosan mennek felfelé - lényegében a pénzbőség miatt - akkor nem csak megvásárolni egyre nehezebb azoknak, akik bérből is fizetésből élnek, hanem bérelni is.Most a legnagyobb félelem amiatt van, hogy, ha ez az iszonyatosan sok pénz, ami 2020-ban keletkezett és még 2021-ben fog, ráömlik a reálgazdaságra - vagyis tényleg elköltik valamire, akkor az brutális inflációt fog generálni.
Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..
-
#52
Petykemano
veterán
sb
#49
Petykemano
veterán
Igen, pontosan. Azt is mondhatnám: én is ezt mondtam.
Az a baj azzal, ha "leereszt" inflációval, hogy a bepumpált pénz nem egyenletesen jutott el a társadalom minden szegletébe. Vannak, akik nagyot nyertek - ezen is. Kicsit olyan ez, mint amit a magyar bérrobbanásról mondtak. Hogy nem baj, hogy 10%-ot drágul évente a munkaerőköltség miatt a kenyér, mert közben nő az átlagbér is ennyit, tehát elvileg mindenki pénzénél van. Igen, csak a nyugdíjakat nem emelik ilyen mértékben tehát szerencsétlen nyugdíjasok jövedelme közben elértéktelenedik.
Yanis Varoufakis valami olyasmit mondott, hogy Európában (Németországban?) 2 ezer milliárd euró megtakarítás kering és a legnagyobb baj az, hogy nem fordítódik beruházásra, nem lesz belőle fizetés kisembereknek, hanem épp ellenkezőleg. 2 ezer milliárd euró megtakarításra az elvárt hozamot meg az egyre szűkülő reálgazdaságnak kell kitermelnie.
Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..
-
#98
Petykemano
veterán
Puma K
#94
Petykemano
veterán
A konklúziódat nem vonom kétségbe - az árak maradnak -, azonban a magyarázattal nem értek egyet.
2020Q2-ben talán tényleg volt a nagy lezárás miatt tényleges logisztikai és üzemi fennakadás az üzemzárások, lockdownok és egyebek miatt. 2020Q2-ben valóban lehetett kínálati és keresleti sokk egyszerre.
De arról, hogy ma (illetve az elmúlt néhány negyedévben) mennyire életszerű az, hogy egy üzem lockdown vagy betegségek miatt ne üzemeljen, arról szerintem érdemes lenne megkérdezned pár magyar melóst. Szerintem mára csak a megnövekedett kereslet maradt meg.De szóbeszéd helyett beszéljenek a számok.
Ha tényleg arról lenne szó, hogy a hiány súlyos logisztikai, gyártási, üzemi vagy más - a betegségből, lezárásból fakadó kínálati hiányra visszavezethető - okból lenne, akkor annak azt kéne eredményeznie, hogy a területen működő cégek visszaesést tapasztalnak a forgalmukban, vagy a megnövekedett költségek miatt legalább a profitjukban.Az Nvidia árbevétele azonban az elmúlt 2 negyedévben rekordmagas. Minden korábbinál nagyobb profitot értek el. Nincs itt semmiféle vírus miatti fennakadás. Ha jól emlékszem, akkor a JPR mutatta ki, hogy a notebookok piacán 30%-os forgalom emelkedés volt tavaly. Ez nyilván olyan ugrás, amire elég nehéz úgy felkészülni, hogy valahol szűkösség ne alakuljon ki.
Tehát mégegyszer: hiány kialakulhatott. Nyersanyag, kapacitás, akár munkerőhiány is. Bármilyen hiány felveri az árakat. Még csak azt sem mondom, hogy a hiánynak nincs köze a vírushoz, mert a többletkeresletet a vírus és a vírus ellen hozott intézkedések eredményezték. De a hiány nem abból fakad, hogy ellátási gondok alakultak ki, emberek betegeskednek, vagy karanténban vannak munkábajárás helyett. A kereslet növekedett meg jelentős mértékben és ilyen növekedés tünetmentes kiszolgálására nem volt elég rugalmas a gazdaság.
Ez egyébként nem meglepő. Egyszerre zajlott le a notebook keresletnövekedés a bányászat miatti gpu robbanás, a felhőbe költözés igénye és a AI felfutása.
Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..
-
#111
Petykemano
veterán
sb
#109
Petykemano
veterán
Nem tudok elvonatkoztatni az MMT egyik legalapvetőbb gondolkodásformáló tézisétől, ami a mainstream közgazdaságtan állami pénzköltésről alkotott "tax for revenue, then spend" gondolkodása helyett a "spend, then tax the surplus" sorrendet vezeti be.
Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..
-
#114
Petykemano
veterán
#32839680
#113
Petykemano
veterán
válasz
#32839680
#113
üzenetére
Szerintem ezt nehéz ökológiai megközelítésből dűlőre vinni. Aki bányászik, az üzembe állít egy gépet és eteti amit az enni kér. Ez törtémetesen villamos áram. És van valami haszna a dolgon, miközben a tevékenységnek számára különösebb haszna nincsen azon kívül, amit kap érte, és amiből megél, de van carbonlábnyoma.
Ha én holnap tehenet kezdek tenyészteni az udvarban, ki tudom számolni, mennyi fűvel kell etessem és mennyi tejet és húst ad, amiből meg tudok élni. Eközben a tehén kérődzésének környezetre gyakoroló metán terhelését ugyanúgy figyelmen kívül hagyom.Szerintem nem a bányászattal van alapvetően a gond, hanem a kriptovalutákba injektált spekulatív tőkével.
Ha a spekulatív tőke nem hajtaná és tartaná.fenn az árfolyamokat, akkor a rendszer használói hamar átszoknának azokra a megoldásokra, azokra a hákózatokra, amelyek kíméletesebbek az erőforrással és emiatt olcsóbb tranzakciós díjat tesznek lehetővé.
Egyébként tanult kollégák már nekem is mondták, a rák ellenszerének kutatásáert járó kriptovalutarendszer létezik. Pl Curecoin.
Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..
-
#117
Petykemano
veterán
sb
#116
Petykemano
veterán
"Ez szerintem nagyon kevés régóta."
Az 1970-es évek közepe óta vette át a közgazdaságtan felett az uralmat a Milton Friedman nevével fémjelzett neoliberális eszme. Ennek része a "tricke-down economy" és az a hozzáállás, hogy csökkentsük a gazdagok adóját, mert ők a befektetők, beruházók és ezáltal a munkahelyteremtők. Ez abban az időszakban egyébként valószínűleg egy értelmes érvelés volt. A cél az infláció letörése volt. De annyira jól sikerült a művelet (a munkabérek letörése), hogy ma már azért nem történik nagymértékű beruházás, kapacitásbővítés (az emberi munkaerő kiváltásán kívül persze), mert a kisemberek úgyse fogják tudni miből megvenni.
Az infláció letörésének másik eszköze az állami (jegybanki) pénzteremtés ellehetetlenítése volt. Az, hogy a jegybank közvetlenül vásárolhasson céges vagy államkötvényeket, az tiltott volt. (Ezek a gátak dőltek le először 2008-ban, majd méginkább 2020-ban) Ennek az lett a következménye, hogy az államok nem tudták magukat finanszírozni, hanem kénytelenek voltak piaci alapon, bankok vagy egyéb befektetőktől kamatra kölcsön kérni.
Abból, hogy a gazdagok adóit csökkentettél és az állam a gazdagoknál hagyott pénzből való kötvényfinanszírozásra szorult - az elképesztő céges vagy személyes - vagyonok felépülése mellett természetesen azt is okozta, hogy vagy a közszolgáltatásokat kezdték megnyírbálni, vagy az adókat ráterhelték a középosztályra. (Ez nálunk ugye gyakran azt jelentette, hogy akinek a minimálbér feletti jövedelme van, az már fizet, mint a katonatiszt.)Tehát az elmúlt 30-40 évben nem onnan történt adóztatás, ahol a többlet felhalmozódott, hanem épp ellenkezőleg. Ennek fényében kérdezem, hogy hogy érted, hogy "ez nagyon kevés"?
"Szabályozás is hiányzik, ez látszott a 2008-as válságban (meg előtte is). Ma is igaz, konyhapénzek mennek tőkeáttétellel származtatott, nem direkt termékekbe tonnaszámra. Széles az elérés, sok a pénz. Ezt viszont visszatömködni nem lehet a kalapba."
Azzal egyetértek, hogy szabályozni kellene. (minimum)
De azt hogy érted, hogy "konyhapénzek mennek..." Azt mondod, hogy nem arról van szó, hogy néhány tíz vagy százezer dollármilliomos hatalmas vagyona okozza a pénzügyi bajokat, hanem az átlagemberek ahelyett, hogy élelmiszert vennének, vagy kocsmába mennének, milliószámra párszáz, esetleg ezer dolláros tételekben spekulálnak?ez egy újfajta megközelítés.
Amit én eddig hallottam a 2008-as és a 2020-as pénznyomtatásról az volt, hogy ezeket az új pénzeket elsősorban/elsőkörben bankok kapták. Akik nem is nagyon tudtak mit kezdeni vele, mert körbenéztek és látták, hogy válság van, főleg abban nem bíztak, hogy kisemberek vissza fogják tudni fizetni. Ezért nagy cégeknek adták szinte ingyen, akik az ingyenpénzből saját részvényt kezdtek visszavásárolni, ez pedig hajtotta fel a részvényárfolyamokat és persze a cégvezetői bónuszokat. Magyarul a stimulus nagy része oda ment, ahol nem különösebben volt rá szükség (persze az ingyenpénz bárhol elfér) Eközben pedig az államok nagy része 2008-tól megszorításokkal próbálta kezelni a válságot.
Ezt becézik úgy, hogy "socialism for the rich, austerity for the poor"
És csak 2020 utolsó csomagjai voltak olyanok - az USA-ban, amik közvetlenül a lakosság kezébe juttattak.Én a pénznyomtatásnak látnám értelmét, de csak úgy és akkor, ha azzal a gazdaság fölös kapacitásait (ide értve termelőkapacitásokat és a munkanélküliséget egyaránt) lehet kihasználni, meghajtani. 2008 és 2020 világosan bebizonyította, hogy ha a bankoknak adsz pénzt, hogy hitelezzenek, nem fogják megoldani a válságot, mert bizalmatlanok azzal kapcsolatban, hogy vissza fogják fizetni. És ugyanígy az is kiderült, hogy ha felpénzeled a cégeket, hogy foglalkoztassanak embereket, az se fog megtörténni, mert szétnéznek és azt látják, ugyan már, minek bővítsek kapacitást, ki fogja majd megvenni?
Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..
Új hozzászólás Aktív témák
ph A Chia hálózat hátránya, hogy tárhelyet igényel, de előnye, hogy fenntarthatóbb, mint az elterjedt kriptovaluták.
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Google Pixel 3 - egyszerűen nagyszerű
- antikomcsi: Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- Háztartási gépek
- 3 évig még biztosan nem rendelhetünk Xiaomi EV-t
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Autós topik
- Aliexpress tapasztalatok
- Házimozi belépő szinten
- Távcső topik
- További aktív témák...
