Új hozzászólás Aktív témák
-
Reggie0
félisten
Hiaba tulmintavetelez a DAC, ha az input digitalis adat nincsen tulmintavetelezve.
Interpolalo szuro az amin az alacsonyabb mintavetelezesu digitalis jelfolyamot at kell vezetni, hogy a tulmintavetelezet DAC-ban ne keletkezzen aliasing.
Gondolj bele, ha nem csinalsz semmit az input adattal, akkor miben lesz mas a tulmintavetelezett DAC, ha csak siman megduplazod/triplazod stb a mintakat anelkul, hogy szamitanad a koztes ertekeket?#39 ROBOTER: A FIR is tol fazist, csak linearisan fugg a frekvenciatol. Ez peldaul egy egyszeru FIR szuro(MA szuro):
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Nem az algoritmus a probléma.
A probléma csak annyira triviális, hogy a 48k/96k/24bit-en a 8Khz felett már létrehozott információ mennyiség nem fér bele a 44.1/16-be..
"A" esetben a mikrofonból jövő jelet, a gyári felharmonikus készletével kell még tovább színezni, megfelelő karakterrel ellátni a rendelkezésre álló eszközökkel.
"B" esetben rákényszerülhetsz arra, hogy a mikrofon által felvett felharmonikusakat korlátozottan/nem használod fel, inkább a mesterségessel támasztod meg a mixben a hangszer jelenlétét.
"A" esetben nincs kompromisszum kötve, mert megvan a hangszer karaktere+rengeteg plusz információt, dögöt kapunk. "B" esetben meg születik egy valami, ami annyira meg van fegyelmezve, hogy az ének mögé lehet tenni, nem káoszolják össze egymást, de nem szabadulnak, nem szabadulhatnak el azok az energiák amik az input+eszközök+(tudás) lehetővé tesz és szükséges egy modernnek mondható megszólaláshoz.Remélem érthetően összefoglaltam.irány sörözni.
Nekem az az érzésem, hogy itt mindent igyekeztek szögnek nézni mióta kiderült, hogy a "kalapács" mennyire egy hatékony eszköz (like a dsp). Attól a ténytől, meg nagyvonalúan elzárkóztok, hogy a gyakorlatban meg akad(hat) pár olyan eset, amikor több kárt lehet vele okozni, mint hasznot. A nagyobbak baj az szerintem, ha utólag azt sem veszük észre, hogy bizony szar lett a végeredmény. Megint csak azzal nyugtázva a jelenséget, hogy "a kalapács egy igen hatékony eszköz", idiótaság lenne egy másik, hatékonyabb megközelítést keresni a problémára.
Vagy ha még tovább megyek, akadályba ütközik, magát probléma jelenlétét felismerni. Hibajel nélkül nem lehet elvárni azt, hogy a hiba forrása indikálható legyen, anélkül meg tényleg nem lehet nyerni. De lehet, hogy nem is akarunk?!Na b@ssza meg, mi van ennél lejjebb?!
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Elég nagy meló egy dómmal fölé menni, úgy hogy az fázisban és torzításban is méltó folytatása legyen a 19Khz alatti dolgoknak.
Amúgy én azt gondolom, hogy attól próbálják óvni a dómot és felhasználót, ami a rendszerből esetleg kijönne mint "zaj".
Nekem van egy 3 utas genelec nagymonitor ami 19K-nál véget ér (szemből -2,5dB@20Khz!![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). illetve egy olyan passzív koaxiális monitorom is, ami 25K-ig elvisz (-3dB), mert a hülye angolok beleemeltek a driverbe 24K-nál.
A genelec simán "jól" szól még szar minőségű kártyáról is, a koaxiálison, meg az első levegővételnél hallod hogy tiszta trutyi/kamu a teteje.
Ennek a "műszaki hibának" az arcba tolása gondolom már túl zavaró volt, miután törtek be sorra a jobbnál-olcsóbb digitális eszközök, inkább megelégedtek azzal, hogy LPF vágja 19K-nál a magasat a dobozban/erősítőben, abból nem lehet baja senkinek!.
[ Szerkesztve ]
-
-
#16939776
törölt tag
Pedig próbálam érthetően, nem túlbonyolítva írni. Valószínű akkor ez az ára, hogy ha nem akarják kontextusban értelmezni, akkor bele lehet kötni 1-1 szóba.
Szerintem megint oda fog ez kilyukadni, hogy az elmélet szerint, mindegy, mert az egyenirányító DC-t csinál.. és ezt is el lehet bagatellizálni, majd kijelenteni, hogy az előfordulása véletlenek összjátéka és a gyakorlati jelentősége nulla.
Amúgy az is bajom ezzel az egésszel, meg a megelőlegezett feltételezéssel, hogy mit érezhetnék akkor, ha volna elekto-műszerész végzetségem is, és merő véletlenségből többet láttam volna kapcsolóüzemű tápot közvetlen közelről, mint te p.nát?
De szerencsére nem akarok lemenni erre a szintre, és ez a rész amúgy is csak fikció, mindkettőnk részéről.
-
PuMbA
titán
Vannak számok igen, de megvan az alapja annak, hogy ilyen mémek születnek. Szerintem egy 10 milliós rendszer se ment meg egy rossz keverést. No offense. A metált sajnos így kell elfogadni, a legtöbb esetben nem egy hangzásbajnok.
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Abban az esetben, a hálózat fázisa a tápegységen feljelölt fázissal van összekötve.
Azon a síkon elindítható a gondolatmenet, hogy a 230V-os hálózati táplálás nem egy szimmetrikus, földfüggetlen megoldás.
A fogyasztónál rendelkezésre áll: egy földelés (0V)(a magyarázathoz a referencia), van egy stabilnak tekinthető Nulla (~0V) és van egy Fázis, ami -340 és +340V közötti csúcsérték között táncol.
Az első állomás a kapcsoló és a biztosíték esete: Alap tételnek tekinthető, hogy a biztonságos üzemelés szempontjából a biztosítékot a valódi fázis ágba kell kötni, mivel csak ekkor véd a Fázis vezető föld-zárlata esetén.
Ezek közül az első, mivel egy mechanikus elem, felmelegszik/lehűl illetve a feszítő rugó ellenében még mozogni is képes annak a kontaktusa, mechanikai rezonanciái vannak stb. Amint a rajta áthaladó áram megfelelő sebességgel változik, dinamikus hatást fejt ki a szerkezetre, így az közvetve változtattatni képes a kontaktusok ellenállását.
Biztosíték: ez egy vékony huzal darab, aminek ellenállása és induktivitása is van, valamint mivel nincs a szál megtámasztva, a rajta áthaladó áram dinamikus hatására még a szál is mozog/rezeg az üvegcsőben.
Ezek a tulajdonságok akkor válnak érdekessé, amikor kiderül, hogy a tápegységen belül lévő, tároló kondenzátorból, a működés közben elhasznált töltés, elég rövid idő alatt pótlódik a hálózatból. Ez az intervallum lehet az, amíg a hálózati feszültség pillanatnyi értéke nagyobb mint a kondenzátor kapocsfeszültsége, szóval a töltő áram ami a kapcsolón és a biztosítékon átfolyik, csak szakaszosan van jelen, és ezek még reagálnak erre a lökés szerű terhelésre egyszer egy feszültség eséssel, amit a belső ellenállásuk okoz, és valamilyen non lineáris/zaj jellegű termékkel, amit az egyéb, bonyolultan leírható tulajdonságaik.
Egyik esetben (L-L eset) a hálózati feszültség lesz kevesebb ezzel a tüskével, de ez kit érdekel, hisz a puffer kondenzátor megeszi, áthidalja, mivel annak a másik lába - egy diódán a négyből - a stabilnak nevezhető nullára van kötve amíg töltődik?! - a másik esetben (L-N) (a kapcsoló+biztosíték a nulla körben) a tápegységnél (egyenirányító hídnál AC oldal és DC oldal) a nulla potenciálja emelkedik meg ezzel a tüskével, a Védőföldhöz viszonyítva.
Itt már elgondolkodtató, hogy mindegy-e a tápegységnek, hogy a hálózat felöli egyenirányítás utáni DC-vonal GND-je, a stabilabb nulla potenciál közelében tartva érzi-e jobban magát, vagy úgy, hogy ezekkel a feszültségcsúcsókkal az esetlegesen modulálva van?
Másik ok, ami a hallható eltérést eredményez a csere, az a hálózati részen lévő kerámiakondenzátorok jelenléte. Amelyek igen kényesek, minden változásra (hőmérséklet, feszültség, mechanikai hatások), és ezen felül még a szerkezetük lassú regenerálódásával "emlékeznek" is ezekre a behatásokra, röviden változatos módon torzításokat termelnek.
Ilyenek lennének az "Y" kondenzátorok a hálózati szűrőben, ami a tápegység felől érkező RF-et vezeti le a Föld felé, illetve azok, amit a nagyfeszültségű vagy a kisfeszültségű DC sín GND-jét köti össze a Védő földel, ill. van ahol, - pl.: védőföld nélküli berendezésekben - a nagyfeszültségű és kisfeszültségű GND sínt kötik össze ilyenekkel!
Ezeknek a kapacitásuk bizonyos mértékben feszültség függő, pl.: a hálózati részen levő "Y" kondenzátorok közül a dugó bármelyik állásban, csak az egyik van kitéve feszültségnek, a másik ~0V-on van. Ha te megcseréled a dugót, nagyon hosszú idő, amíg magához tér és stabilizálóik annak a paraméterei, ami addig "nem volt feszültségnek kitéve".
Továbbá a Védőföld - DC sín, és és a DC sínek közti kerámia kondenzátorok esetére visszatérve: ezek pl.: biztosítékon és kapcsolón keletkező feszültség tüskéket és zajt természetükből fogva átvezetik a GND-re, hozzáadva saját karakterüket, ezzel az már benne van a tápegységben (mozgó referencia pont), illetve a védő földelés nélkül, DC sínen keresztül még a táplált készülék is ki van neki téve neki.Ez remélem ez a két egyszerű példa érzékenyítésre éppen megteszi.
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
A puffer kondenzátoron pontosan ugyan az a feszültség lesz, csak a védőföldhöz képest nem.
Amiről ott szó van kondenzátorok, azok a föld-fázis és föld-nulla között vannak, míg az első kap polarizáló feszültséget 0V vs. -340V...+340V addig a másik 0V vs. ~0V nem.
#103: Galvanikusan leválaszt a transzformátor. De elvárás hogy az AC-t át azért kell vinnie, az impulzus szerű áramot meg annak lehet tekinteni. Illetve ha legyártva úgy van, hogy egymásra kerül a primer/szekunder, a megfelelő szigetelőréteg közbeiktatásával, akkor a két tekercselés között még kapacitás is van, ami szintén átviszi az AC-t, ha az elég fürge. Az impulzus szerű feszültségváltozást a két tekercselés között, meg tekintsük annak.
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Gyak. eddig minden egyes sarokpontot figyelmen kívül hagytál, amit eddig leírtam. Szerintem ezt azért, mert nem tudtad, hogy az mit jelent, mert különben nem egyszerűsítettél volna nagyvonalúan mindennel így.
Valamint csak a hajlandóságot nem láttam arra, hogy megpróbáld legalább elképzelni: az áram nem csak két összeérintett fém darab között folyhat keresztül.
Én meg itt, ennél sokkal összetettebb dologról próbálok fecsegni, ami feltételezné, hogy tudsz rendszerben gondolkodni, és rendszerek (itt legalább 3, aminek a közepén a táp van) közti kapcsolatokat átlátni, mert itt egy ilyesmi problémáról van szó. Röviden: most nagyon nem az egyes alkatrészek /kitalált vs. valós/ tulajdonságairól kellene beszélgetünk.
Ezek a reakciók számomra azt jelzik, hogy valamit nagyon nagyon rosszul, vagy haszontalant csinálok, szóval nagyon értékelem az eddigi fáradozásod, türelmed, de irány vissza sörözni!
-
#16939776
törölt tag
Szerintem ott van ez az egész mögött a baj, hogy az elméleti szinten tanult és még az eltelt idővel tovább is egyszerűsödött "transzformátor" - de lehet ez bármilyen másik alkatrész - gyakorlati megvalósítása egyéb tulajdonsággal is bír, mint az amit a 8. osztályos fizika tankönyv fontosnak tartott megemlíteni róla (ha jól tudom az foglalkozott vele először). És itt a "szerintem a transzformátor", "szerinted a transzformátor" csap össze, úgy hogy produktív beszélgetés helyet folyamatosan azzal kell megküzdeni, hogy ki hogy értelmezi a dolgot. Légszíves fogadd el, hogy így ennek az égvilágon semmi értelme. Belátom az én hibám, hogy nincs türelmem ehhez, legyen ennyi elég. Köszi!
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Mert akkor van ez a probléma, amit pár hozzászólással hamarabb leírtam. Azért a kapcsolóüzemű tápegységgel példálóztam, mert annál sokkal könnyebb a gyakorlatban ezt tetten érni.
Aztán azt is leírtam hogy a hálózat fázisa és a tápegységen feljelölt fázis-ról van itt szó, azoknak az összetalálásáról.
Majd jött az a rész ahol elengedted a problémát és neki mentünk szavaknak, én meg próbáltam kontextusban tartani a dolgot..Már hogy a viharba ne, a #103-ban a kolléga állítja, hogy hülyeség az egész, mert adott a transzformátornál a galvanikus leválasztás.
Nem tudok egy lépést sem tenni, ha ennyire erősen fogjátok a prekoncepciót magatok elé tartva, és meg sem próbáltok mögüle kinézni. (sajnálom)
[ Szerkesztve ]
-
-
TomMusic
őstag
-
#16939776
törölt tag
Bemásolhatnám ide azt amit a #109 ben írtam.
Amúgy a fogattatást látva, nem ragaszkodok görcsösen az igazamhoz. Meg fogok tudni úgy is nyugodtan halni, hogy ma nem csalogattam át a tevét a tű fokán, pedig mindannyian jót derültünk volna, ha ez sikerül..
Ha hozol egy nagyobb tűt, vagy egy kisebb púpú tevét, azért lehet holnap mégis megpróbálom, mert bevallom nagyon szeretem a lehetetlent közelítő kihívásokat, már, ha van annak értelme.#119
TomMusic: Én is az 50/100Hz-et a keresném zajspektrumban, illetve a tápegység impedancia menetében, ill. 100K-1MHz körül keresném a kerámia kondenzátorokat, ha a jelenleginél egy ici-picit jobban érdekelne, hogy néz ki mérve a dolog.
Ha érdekel a kerámia kondenzátoros dolog, érdekeség gyanánt lehet méricskélni, hogy miket termel még rá a hálózati feszültségre, azzal hogy az átpolarizálódás közben változtatja a fizikai méretét és így a kapacitását is. De ezt nem tőlem hallottad. -
#16939776
törölt tag
Akkor fordítok: Ha én még mindig úgy látom, hogy nincs értelme, mert terméketlen talajra hullana a mag. Akkor ezt nem érezhetem elég erős indoknak arra, hogy ne csináljuk ezt egymással?
Én neki futok még egyszer, ha garantálod azt, hogy az nem lesz elvesztegetett idő az életemből, egyelőre erre nem látok erre biztosítékot, ezért tűnők ennyire szkeptikusnak az invitálással kapcsolatban.
Amúgy szerintem ennek már semmi köze a témához, és te vagy a házi gazda, nyugodtan mehet off-ba vagy törlésre az egész f@sz-méregetős rész, mert remélem, hogy a közönség már megkapta amiért jött. Meg lehet szerintem ezt máshol, nyugodtabb körülmények között, oldottabb hangulatban is beszélni.
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Akkor erről beszélgettünk eddig "mellé":
Nagyvonalúan megengedtem magamnak, hogy azt a pillanatot örökítettem meg, amikor a puffer kondenzátor kapocsfeszültsége 270V, és a hálózati feszültség pillanatnyi értéke pontosan annyival nagyobb nála, hogy az pontosan 10A-el tölti a kondenzátort.
A másik engedmény magam felé az volt, hogy egy darab ellenállással jelöltem a kapcsoló, biztosíték, NTC stb ellenállását, amit fix 1 Ohm-nak vettem, amin a 10A töltő áram 10V feszültség esést okoz.
A rajzon szereplő zárójel nélküli feszültség értékek, a 270V-os kapocsfeszültségre éppen kisült kondenzátor, 10A-el történő töltésének első pillanatához tartoznak(megörökített pillanat), a rajzon minden egyes érték a Védőföldhöz/Nullához képest van feltüntetve!
A zárójelben szereplő érték az előző félperiódusban elért csúcs értéke annak a pontnak (HV GND BUS), amit úgy számoltam ki, - szintén engedménnyel a pontosságra - hogy, a hálózati feszültség csúcsértéke (340V), vagy ehhez, vagy a 0V-ból "mínuszoltam vissza" azt az (1 Ohm*10A-t) ami a kapcsoló, biztosíték, NTC stb. komplexumon esik, valamint az 1 db soros dióda nyitófeszültségét (0,6V). Valamint azt is feltételeztem, hogy nem tud feltöltődni csúcsértékre a pufferkondenzátor, valamint nincs neki belsőellenállása, ami miatt ez a kettő korlátozná a töltő áramot a hálózati feszültség csúcsértékének közelében.
Abban a pillanatban, amikor megindul a töltési szakasz, annak a két (nem zárójeles és zárójeles) feszültségnek a különbsége veszi igénybe a transzformátor szigetelését és a primer és a szekunder közötti kondenzátort (lásd a rajzon).[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Ha észre nem vetted volna, az egy szándékosan leegyszerűsített rajz, amin csak az az út van szemléltetve, amin a generátortól földjétől, a fogyasztóig a GND eljut, a tápegységen keresztül.
Mindezek után "szakmai alapon" annyit tudsz felbüfögni, hogy fogalmam sincs, hogy kell bekötni a transzformátort.?!
Kérem szépen, Te hiányoltad innen a szakmai vitát, de egész eddig a kötözködésen kívül az ég világon semmit sem csináltál érte.
Remélem már mindenki biztos lehet benne, hogy Te vagy az akadálya annak, hogy itt szakma vita nem alakult ki!
Én ezt már annyi féle képen leírtam, lassan, szépen, tagoltan. De nem vagy még annyira sem érzékeny, hogy ezt időben észre vetted volna. Ugye azt is jeleztem így a végjáték előtt, hogy ezt ne csináljuk egymással.. De te ragaszkodtál hozzá..Én egy kicsit mégis élveztem, hogy sikerült "A problémát" feszínre hozni, mert:
Alkalmat adott számomra, hogy megemlíthessem, hogy mennyire visszataszító, hogy a saját magatok által melegen tartott f@szságokon elhahotázgatok, és azért gyűlik össze újra és újra a "kis csapat" - a tudás katonái, mint te -, hogy bármiféle mérhető/látható eredmény FEJLŐDÉS elérése nélkül ezt itt megtehessétek.
Sőt ha jönne valaki, aki mondana valami számotokra újat, azt erőből megrohamozzátok "vegytiszta szakmai" alapon, és - talán - csodálkoztok azon, hogy nem jön ide senki szívesen, új gondolatokat osszon meg..Akinek nem inge...
Ezt a "gyomrost" rajtad keresztül vittem be most, mert te voltál a legyengébb láncszem. Sajnálom, csak egy eszköz voltál ahhoz, hogy demonstráljam a helyzetet és leírhassam ezt a konklúziót.
De nem kell ezért csüggedni, hétfőn új nap jön. Tele, eddig soha nem látott, régi-új lehetőségekkel.
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Én meg azt sajnálom, hogy nem értelmezed amit írok, nem gondolkodsz rajta, és nem válaszolsz rá. Egy vitához két aktív fél az optimális, ha nem veszel részt benne, akkor csak elfilozofálgathatok magamban. De azt figyeltem meg eközben, hogy itt valahogy olyan érdekes az akusztika, hogy a virtuális falak visszhangozzák egyes szavaim ellenkezőjét.
Azóta rájöttem, hogy ebbe a visszhangba összesen 5 szó-reakció kapcsolat van beprogramozva, és egy kicsit már unalmas.De váltsál preset-et és nyomjál valami szakmai szöveget, hátha beindul a hangulat.
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Nahát.
A kapcsoló-biztosíték-termisztor ott léte és a megtáplálás aszimmetriája (a generátor egyik végének a leföldelése) okozza a + zaj kialakulását.
A hőskorban, többen használtak a hifi rig-jük előtt 1:1-es "biztonsági leválasztó transzformátor"-t, amin a primer és a szekunder külön, elválasztott csévetestre van tekerve, a vasmag le van földelve. Ami egyszer megszüntette a "generátor" aszimmetrikus földeltségét, szimmetrizálta a következő készülék megtáplálását, másrészt nem volt tovább kapacitív csatolás ami a hálózati RF zajt át vitte volna a készülékre, mert a vasmag nem volt olyan gyors, hogy azt lekövesse.
Ezzel ma az lenne a baj, hogy a leválasztó transzformátor vastag lemezekből épül így a "frekvencia átvitele" "belső ellenállása" kis teljesítménnyel terhelve olyan 10Hz és 500-1KHz között OK, alatta fölötte elindul az ég felé az impedancia.
A kapcsoló üzemű tápegység meg akkor működne faszán, - ugye ez már tudott, hogy impulzus szerű áramokat vesz fel a hálózatból -, ha a hálózat 0Hz-és 1Mhz között közel lineáris, állandó és alacsony impedanciát mutatna, akkor az egészen jól meg tudja támasztani a bemeneten keresztül a tápegység kimenetét, az az a táplált készüléket.
Erre ma úgy van lehetőség, ha DC-ról táplálod a kapcsoló üzemű tápegységet, és erre egy külön rendszert állítasz fel, ami 3 fázisú egyenirányításból, egy elég nagy kondenzátor pakkból és egy lineáris stabilizátorból(más is lehet) elő állítja a DC 400V-ot.
DC-vel nem lesz ekkora lengés a készülékben lévő tápon a DC sínen (30-50V körül), gyakorlatilag töredéke lesz a zaj, amit a tápegység bármelyik irányba kibocsájt.
Másik módszer ami ugyan kompromisszumosabb, de AC-n is működik és bizonyított már: Hogy a biztosíték termisztor kapcsoló-t elhagyod, helyettesíted egy jobb minőségű kerámia 5-10 Ohm-os ellenállással és egy ezüst kontaktusos hermetikus relélével, ami rövidre zárja az ellenállást, ha a tápegység kimenetén beállt a névleges tápfeszültség.Ezek igen "vad" dolgok kommersz gyomorra, de ésszel meg lehet ugrani bármelyiket, csak tudni kell, h. mit miért csinál az ember.
[ Szerkesztve ]
nyihaha. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). illetve egy olyan passzív koaxiális monitorom is, ami 25K-ig elvisz (-3dB), mert a hülye angolok beleemeltek a driverbe 24K-nál.
Új hozzászólás Aktív témák
ph Az aptX Lossless lehet az utolsó láncszem a jobb minőségű vezetéknélküli hangélmény felé.
