Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz dabadab #6 üzenetére

    Fotósként mondom, hogy ezzel így ahogy van egyetértek. Ezért is tartom a magyar szabályozást egy kicsit jobbnak, mert igyekszik ott engedni a gyeplőn, ahol annak társadalmilag haszna van. Az elévülési időszakkal én is kezdenék valamit, én a szerző halálától számított 10 évre is leszállítanám akár.

    ---

    (#11) Cifu: "Egyébként itt inkább az a probléma, hogy tényleg nehézkes megállapítani, hogy mi a jogvédett, és mi a nem jogvédett képtartalom."

    Annyira nem nehéz, aki ezzel foglalkozik könnyedén megtalálja a jogtulajdonost (ha akarja... ha akarja... ha akarja... ha akarja... ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni). Ha nem található, akkor a felhasználás már kapásból aggályos. Sajnos nagyon sok ügynökség úgy nyerészkedik jogvédett tartalmak eladásán, hogy igyekszik a "szerző nem található" dumára apellálni (ezt velem többször is eljátszották, holott bármely nyilvánosan megosztott fotóm egy kattintással visszakereshető Google Image Search-ben, bárhova is osztották meg azt forrásmegjelölés nélkül).

    A for-profit felhasználás esetén én élből büntetném azt, aki nem rendelkezik írásos engedéllyel a felhasználás jogszerűségét igazolandó (de minimum azt igazolni kelljen, hogy ilyen felhasználást is megengedő nyilvános licenc alatt osztotta meg az eredeti szerző), függetlenül attól, hogy a jogtulajdonos bejelentkezik-e. Bár nehéz lenne szűrni, de talán kicsit alábbhagyna a reklámügynökségek azon kedve, hogy a Google által kiköpött pofás fotókat szemrebbenés nélkül eladják ügyfeleknek, ha kell vízjelet levágva,

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Sir Riccio #51 üzenetére

    Pont valami hasonló példával akartam jönni. Aztán jöhet erre a ripost, hogy a strandnak semmi baja nem lesz attól, hogy belógsz, hiszen nem viszed sehova. :)

    Amikor engedély nélkül értékesítenek tovább egy fotót az meg olyan, mintha valaki vágna egy lyukat a strand kerítésére és azon át engedné be pénzért a többieket, nem csak a strand esik el jogos bevételétől, de még a csaló is nyerészkedett rajta egy sort (a többi belógós meg esetleg örül, hogy a normál belépődíj feléért, harmadáért élvezheti a strandot és a morális kérdéseket ezért el is temeti mélye*).

    *= Mint amikor közlöm, hogy nem vagyok hajlandó mobilt áfacsaló cégtől megvásárolni és nekem kell hülyén éreznem magam, mert a többiek azonnal nekem esnek, hogy mekkora gyökér vagyok, mert nem normális dolog, hogy többet akarok érte fizetni. Fene akar többet fizetni, de attól még nem segítek hozzá bűnözőket a megélhetéshez.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Hopkins95 #54 üzenetére

    "Most pl. ha változtatok a képen meg a színeken pl., ki fogja azt megmondani, hogy azt a képet nem én csináltam?"

    Igazságügyi szakértőt kirendelhetnek egy esetleges perben.Hiába nyúlsz bele itt-ott meg változtatsz a színeken, az egyezőség az eredetivel így is kimutatható (nem tudom egyébként mennyire vagy jártas a képszerkesztésben, sejtésem szerint nem nagyon, mivel ez egészen elemi ismeretek birtokában is megtehető).

    [ Szerkesztve ]

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Hopkins95 #58 üzenetére

    Szerintem nem érted a lényeget. A profi fotósok jó nagy része abszolút leszarja, hogy Gipsz Jakab letölti egy fényképüket és kirakja háttérképnek és még akár egy szivárványt fingó unikornist is rászerkeszt.

    Sokkal inkább az okoz kárt, mikor kereskedelmi célra használják fel a fotókat engedély nélkül.

    Ez pedig nem megoldás, hogy a fotós ne töltsön fel fotót az internetre ha nem akarja, hogy mások engedély nélkül felhasználják azokat, internetes jelenlét nélkül az ügyfelek 99%-a nem találna rád soha.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Hopkins95 #66 üzenetére

    Általánosságokban beszéltél, így gyanítom nem csak a cikkhez kapcsolódóan formáltál véleményt. Olvass vissza, én is azt mondtam, hogy a magyar szabályozást jónak tartom, mely megengedi az iskolai ismeretterjesztő felhasználást, így a cikkben foglaltakról való álláspontomat ezzel ki is pipálnám.

    (#65) rii: Miért csavargatod az érveidet úgy, hogy mindenképpen neked legyen igazad? Amit mondasz az egy féligazság: Az Adobe a wareznak is köszönheti a mai beágyazottságát a szakmában, de közben a commercial és educational licencek szépen fogytak már a 90-es években is (és most is ezek pörgetik elsősorban a bizniszt, első kézből tudom Adobe Reseller partnerként). De ez nem tudom, hogyan alkalmazható egy általában magánvállalkozóként megélni próbáló fotósra. Ha sokan töltik le Instagramról a fotóinkat, hogy háttérképet csináljanak belőle, akkor abból 20 év múlva mesés vagyon lesz? Vagy magyarázd el kérlek.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Hopkins95 #121 üzenetére

    "Igen! :K Ezt úgy tudnám elképzelni esetleg, hogy mielőtt belépek a weboldaladra, el kell fogadnom a felhasználási feltételeket és számolnom kell szankciókkal a szabályok megszegése esetén"

    Ajj szent tehén... :( Még mindig nem érted, hogy nincs szükség külön elfogadni semmilyen felhasználási feltételt, mert ezt törvények szabályozzák? A boltban sem kell kiírni, hogy a belépéssel elfogadod a felhasználási feltételeket, hogy nem fogsz fizetés nélkül árut hazavinni, mert ezt a Btk. szabályozza már. A szabályok nem ismerete nem ment fel a betartásuk alól.

    Miért mész még mindig szemben az autópályán és hülyézel le mindenkit, hogy rossz irányba tartanak?

  • Stauffenberg

    nagyúr

    Látom nagyon sok kérdés felmerült vagy a jogszabályoktól elrugaszkodott állítás hangzik el.

    A jogászoktól előre is elnézést kérek a pongyola megfogalmazás miatt.

    Vannak fotók, amiken nincs szerzői jog.

    Téves állítás, ugyanis ilyen nincs (vagyis de, erről lejjebb). Természetes személy által létrehozott bármely szellemi termék szerzői jogvédelem alatt áll, de érdemes észben tartani, hogy ez nem egyetlen mondatnyi kis passzust jelent, ugyanis itt inkább szerzői jogokról és nem egy adott jogról beszélünk, amiket különböző törvénykönyvekben leírt törvények garantálnak. Ezek egy része, mint az, hogy az alkotó nevéhez társítjuk az általa létrehozott szellemi terméket elidegeníthetetlenek, erről az alkotó még csak le sem mondhat, át sem ruházhatja, ez a szellemi tulajdon.

    Az alkotó a felhasználási jogokról mondhat le, ruházhatja át vagy oszthatja meg, de ez nem jelenti, hogy az alkotás többé nem az ő szellemi tulajdona. Az alkotónak jogában áll felhasználási jogot garantálni másoknak. A Creative Commons alatt nyilvánosságra hozott szellemi termék esetén is igaz, hogy ha az alkotó lemond a forrásmegjelölés szükségességéről, AKKOR SEM mond le a szellemi tulajdonjogról. Nem tud róla lemondani.

    Olyan van, hogy az alkotó bedolgozik egy céghez és az ott szerződéses viszonyban létrehozott szellemi termék felhasználási joga automatikusan a céget, mint megbízót illeti meg, de a szellemi tulajdon az alkotónál marad, viszont a további felhasználásról nem az alkotó, hanem a cég dönt, így a harmadik fél általi felhasználáshoz szükséges engedély beszerzése nem az alkotótól, hanem a felhasználási jogok birtokosától történik. Ilyen mondjuk a filmipar, ahol akár több száz alkotó dolgozik egy filmen, de a stúdiónál vannak a létrehozott szellemi termék felhasználási jogai. Ugyanez igaz, ha az alkotó (legyen mondjuk egy fotós) úgy adja el a fotóinak felhasználási jogait, hogy a vásárló kvázi kizárólagos jogot szerez a felhasználást illetően. Attól még a szellemi tulajdon nem szűnik meg.

    Amikor jogvédett tartalomról beszélünk, akkor sokféle jog, sokféle védelmét értjük ez alatt.

    Mikor nem jogvédett egy fotó még szellemi tulajdonjog vonatkozásában sem?

    Ha egy majom fotózza (pontosabban ha nem természetes személy). Halálosan komoly: Az USA-ban volt egy hosszú pereskedés, melyben egy fotós kifogásolta, hogy a fotóit felhasználták az engedélye nélkül. Ezek a fotók majmok által készült szelfik, végül a bíróság kimondta, hogy nem természetes személyeket, kiváltképp állatokat semmilyen szellemi tulajdonjog nem illet meg. A fotós amúgy körbehaknizta a fél világot ezekkel a fotókkal és pénzt kért érte, reggeli műsorokban szerepelt, majd valaki azt mondta, hogy frászt fizetek érte, hiszen a fotós eleve azzal parádézik, hogy a fotókat nem ő, hanem a majmok készítették. Majd a fotós azzal kezdett védekezni, hogy végső soron az ő érdeme a fotók elkészülte, a majmok csak ott voltak (ez már kapásból ellentmond annak, amitől a fotósorozat érdekessé vált és addig parádézott a sajtóban velük).

    De a lényegen nem változtat: Szerzői jogvédelem alatt áll minden alkotás, melyet természetes személy hozott létre, nem számít az sem, hogy kinek az eszközeivel hoztad létre. A kölcsönkért fényképezőgép miatt sem a fényképezőgép tulajdonosát illeti a szellemi tulajdon, ez minden esetben az alkotó elidegeníthetetlen joga.

    Lopás versus Jogosulatlan felhasználás

    Irreleváns rugózás a szavakon. A lopás is jogosulatlan felhasználás. Ha ellopsz egy buszt, akkor is jogosulatlanul használod, pedig lehet jogosultan is használni (például a saját tulajdonod vagy munkaviszony miatt vezeted). Érthető, hogy van különbség egy busz ellopása és egy fotó jogosulatlan felhasználása között, de erre pontosan választ is ad a törvény, mely a károkozás mértékét és a cselekménnyel megvalósított tényállásokat veszi alapul a büntetés vagy kártérítésre kötelezés kiszabásakor. Van ami Btk., van ami pedig inkább Ptk. hatáskör.

    Most én komolyan nézzek utána ki a szerző? Meg sem lehet találni, akkor inkább simán csak használom!

    Ha az utcán találsz egy tömött pénztárcát, akkor is neked kell meggyőződnöd arról, hogy az valaki jogos tulajdonát képezi-e vagy azzal a céllal rakták ki, hogy használd nyugodtan. Nem nyersz felhasználási jogot attól, mert a tulajdonost nem tudod megtalálni. A felhasználási engedély megszerzése minden esetben a felhasználó törvényes kötelessége, a szerző megtalálásának nehézségei nem mentenek fel ezalól a kötelesség alól! Keress másik fotót, melynek megvan a szerzője. De tudok jobbat: Temérdek képügynökség létezik, ahol havidíj vagy eseti díj ellenében legálisan licencelhetők fotók. Sőt, ha már valaki a Google képkeresésre adja a fejét, eleve tud úgy keresni, hogy szabadon felhasználható fotókat dobjon ki (non-commercial vagy akár for-commercial felhasználásra is).

    Életszerűség: Elvárható-e magánszemélyektől, hogy értsék ezt az egészet?

    Egyrészt igen, a törvények ismerete elvárás, de nem életszerű, hogy mindenki ismer minden jogszabályt, azonban továbbra is igaz, hogy a szabály nem ismerete nem ment fel a betartásuk alól. De az életszerűségnél maradva: Nagyon ritka, hogy magánszemély tényleg húsba vágó károkat tud okozni, letölti a kis videót, összevág valamit, aztán feltölti a Youtube-ra, na bumm. Itt jön képbe, hogy a Youtube dolgozik helyetted: Letiltja a tartalmat.

    Meg ugye ne felejtsük el azt a jogot, hogy egy szellemi termék akár idézhető is, ezt is törvények garantálják, így aki videót vág össze és jogvédett tartalmakból az idézés keretein belül maradva jeleneteket vesz át, az jogszerűen megteheti. Érdemes észben tartani, hogy az idézés szabályai arányosságot várnak el, egy szellemi termék egy az egyben átvétele nem idézés.

    Az életszerűség mentén menjünk tovább: Akik tényleg szabad szemmel látható károkat tudnak okozni alkotóknak, azok foglalkozás körében okoznak kárt. Ilyen lehet egy marketing ügynökség, ahol a Google nevű "képügynökséget" használják és nem fizetnek az alkotóknak, de pénzt keresnek az alkotással. Az viszont ELVÁRHATÓ, hogy valaki a munkájához kapcsolódó jogszabályokat ismerje, minimum egy középvezetői, osztályvezetői, ügyvezető szinten és tartson rendet és biztosítsa a jogkövető ügymenetet.

    Ott vannak még a kalózok, hackerek, crackerek is, akik szintén károkat tudnak okozni. Ismétlem: A jogszabály nem ismerete, nem ment fel a betartás kötelessége alól.

    Értem a jogszabályt, de nem értek vele egyet, nem tartom be.

    Sok szerzői joggal kapcsolatos jogszabály lehet hibás, van amikor nem érvényesíti kellően a jogtulajdonos érdekeit (ritkább eset), máskor meg túl erősen oltalmaz (gyakoribb). Erről lehet, sőt kell értelmes társadalmi vitát folytatni, de (!) a jogszabályok betartása ekkor sem hagyható el, vagy ha igen, akkor számolni kell a jogkövetkezményekkel.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz #06658560 #141 üzenetére

    Nem nehéz megmondani ki hibázott, mivel ez teljesen feketén-fehéren le van írva a jogszabályokban.

    Olvasd el az előző hozzászólásom. Mindig van egy jogtulajdonos, akkor is ha nem találod. Felhasználni pedig csak a rád ruházott jognál fogva lehet. Ha ez nem történt meg, akkor teljesen lényegtelen, hogy te megtaláltad-e a jogtulajdonost vagy, hogy honnan szerezted be a fotót.

    A hírt is elolvastátok amúgy? Vagy csak így megy a vakvilágba az ötletelés?

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz nemlehet #147 üzenetére

    Hol is mostam össze? Amikor azt mondtam, hogy a jog a kettőt a neki megfelelő károkozás és a cselekménnyel elkövetett tényállások figyelembevételével differenciáltan szankcionálja? Én nem a két cselekményt mostam össze, hanem arra reagáltam, hogy a hosszas cicaharcban az alkalmazott szavakon lovaglás elmegy a lényeg mellett, mert közben egyesek meg már odáig jutnak, hogy a jogtalan felhasználás kárt sem okoz, hiszen nem lopás, aztán jön a ripost, hogy de okoz kárt, mert lopás.

    Nem azért okoz vagy nem okoz kárt, hogy milyen szavakkal illethetjük.

    Sőt tovább is lehet menni: Jogosulatlan felhasználás és jogosulatlan felhasználás között is van különbség, meg lopás és lopás között, tovább megyek, testi sértés és testi sértés között is, a fokozatokat a törvény ismeri. Az érvelésed meg egy szalmabáb.

    Bár a személyes véleményem, hogy lopás, függetlenül attól, hogy a digitális tartalmak más jellemzőkkel bírnak, mint a fizikai tárgyak. A lopás önmagában a jogosulatlan felhasználás halmazába tartozó cselekmény, ha van a tárgy használatára jogosultságod (kifizetted, kölcsön kaptad, stb), az nem lopás.

    [ Szerkesztve ]

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz khalox #150 üzenetére

    Rendben, én ezt elfogadom. Ezért is mondtam azt, hogy milyen tényállás valósul meg és mekkora az esetlegesen okozott kár mértéke, azt oldja meg a jogalkalmazó.

    Amiről itt megy a ketrecharc, hogy valakik a jogosulatlan felhasználás és a lopás közé valamilyen morális alá-fölé rendeltségi relációt akarnak tenni (a lopást eredendően súlyosabb bűnnek feltüntetve). Holott ellopni egy almát nem ugyanolyan súlyú, mint jogosulatlanul felhasználni és ezzel jogosulatlan haszonra szert tenni egy fotósorozattal, aminek csak az előállítási költsége mondjuk 1500 euró volt.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz MrT #152 üzenetére

    Szükségtelen a hangulatkeltés, a fotósok is tudják, hogy nem csak jogaik, de kötelezettségeik nekik is vannak. Az meg teljesen rendben van, hogy egy fotós is perelhető, ha olyat fotóz, ami engedélyköteles, de nem kapott rá.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Graphics #165 üzenetére

    Attól függ milyen szerződést kötött a fotós a DJ-vel, ha a fotós nem engedélyezte a felhasználasi jogok továbbadását, akkor jogosan reklamált. A visszakozásból ítélve viszont ha jól sejtem a felek között szó nem volt szerződéses viszonyokról. :)

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Graphics #167 üzenetére

    De ez nem változtat azon, hogy a fotós panasza jogos-e.

    Amúgy ismerem ezt a DJ-zős, bulifotózós, flyerkészítős közeget, ez zömmel a haveri szívességek síkján mozog, nem pedig szerződések szabályozzák a felek közötti megállapodásokat. Voltam én is egyetemista és a kis DSLR-emmel megdolgoztunk az ingyen piáért. :)

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz rednifegnar #202 üzenetére

    Völgyi Attila sajtófotós és újságíró, a blogjának legfőbb visszatérő témája a szerzői jog és ezzel kapcsolatosan számtalanszor szólaltatott már meg jogászokat is.

    Lehetne, hogy lehülyézés helyett forrásokkal alátámasztva az érveivel vitatkozz? Abból még valami jó is kisülhet.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz borg25 #224 üzenetére

    "Máris beugrott, hogy mintha szokás lenne közterületen való filmkészítéshez is engedélyt kérni, még Budapesten is."

    Nem szokás, hanem kötelező, de nem szerzői jogi okokból, hanem közterület-használati engedélyt kell kérni az illetékes önkormányzattól.

    "Akkor ez hozza, hogy a közintézmény esetén is valszeg engedély kell."

    Ingoványos talaj, mert a jelenlegi jogi környezetben jól meg van csűrve-csavarva, hogy szopassák az újságírókat és mindenféle gombnyomásra visszavonható akkreditációkkal fenyítsék azokat, akik nem viselkednek a kormánynak tetsző módon a közintézmények folyosóin (értsd: kérdezni mernek).

    (#223) Wasquez: A házad közterületről is látható részei fotózhatók, mint a közterület látképének részei, de ami nem látható onnan, annak a fotózása szigorúan tilos az engedélyed nélkül (nem csak publikálni tilos, de még elkészíteni is a fotót).

    (#214) copass: A MÁV szabályaival nem vagyok képben, de mivel magánterület, így ők szabályozzák, hogy mit engednek meg és mit nem. Anno, mikor még a BKV kezelte a budapesti tömegközlekedést (nem a jelenlegi BKK), akkor volt abból ügyem velük, hogy ők kifejezetten tiltották a képfelvételek készítését az utasforgalmi területeken és járműveken (magáncélra is). Egyszer verekedő ellenőröket fotóztam, majd el akarták koboztatni a rendőrséggel a felvételeimet (végül nem történt meg, de hazaérve a BKV honlapján tényleg megtaláltam a vonatkozó szabályt).

    [ Szerkesztve ]

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz szipipeti #230 üzenetére

    Mint volt korábban róla szó, ezeket az egyes országok eltérően szabályozzák. Az Eiffel-torony például szabadon fotózható, de a kivilágítása már nem, mert a világításért felelős cég szellemi tulajdona és nem adott hozzájárulást szabad felhasználásra (nyilván magánembereket nem perelnek, de például reklámokban vagy mozifilmekben ha felbukkan a torony kivilágítása, akkor licencdíjat kell fizetni érte).

    Ez például a francia szabályozás, de nem mindenhol ennyire szigorú (például itthon sem).

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz laposonly11 #252 üzenetére

    Ha ennyire könnyű 5 perc alatt 400 eurót keresni egy városképpel, akkor miért nem ez a munkája mindenkinek? 50 perc alatt már 4000 eurót is meg lehet keresni? Mi van ha valaki egy egész napot szán fotózásra, egy évnyi keresetet zsebre lehet tenni?

    Te még a fotósoknál is jobban ismered a piac működését, meg azt, hogy milyen kereskedelmi értékkel bír egy mitugrász városfotója. Miközben a stockfotó oldalak rogyásig vannak városképekkel 5-10 eurós licenc díjakért (mínusz jutalék, mínusz adó, mesés üzlet).

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz laposonly11 #260 üzenetére

    "elég világosan kifejtettem egy Natioanl Geographicnek készülő kép és egy városkép készítése között a különbséget, ha nem vagy szakmabeli, akkor inkább olvass utána a neten"

    Ja, meg azt is kifejtetted, hogy egy 30 ezer dolláros büdzséből készülő fotónál reális elkérni 400 euró licenc díjat. Szerintem te még egy ceruzahegyezőt sem adtál el soha életedben. :)

    (#261) Sir Riccio: Ne próbálj ellenérvelni egy nyilvánvaló baromságra, mert csak bekerülsz egy lefelé menő spirálba. Senki nem keres 400 eurót egy 5 perces séta alatt lekattintott városképpel, ha elkezded a látásmóddal meg utómunkával revolverezni, azzal csak a hülyeségére ülsz fel. Én sem fizetnék egy ilyen fotóért 400 eurót, de még a tizedét sem. A megrendelésre készülő épületfotó más, de ő sem erről beszélt.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák