Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Egon

    nagyúr

    Felhomályosítana valaki, hogy pontosan melyik jogszabály rendelkezéseit támadja a TASZ?
    Ha jól tévedek, akkor a 2003. évi C. törvény 159/A. §.-ban előírt adatmegőrzési kötelezettségről van szó, nemde? Ez mennyiben több, mint amit az EU elvár, ami a cikkben is szerepel?

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz Ringloszilva #21 üzenetére

    OMG., ez súlyos. Legalább ne lennél ennyire lelkes.

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz Egon #33 üzenetére

    Közben megtaláltam, a cikkben szereplő tasz.hu-s linken ott van. Nem teljesen tisza, hogy míg a tasz.hu-n ez áll:

    Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályozza, hogy a telefonos és internetes forgalmi adatokat a szolgáltatóknak fél évig kell megőrizniük.

    Addig a jogszabályban ez szerepel:

    Az elektronikus hírközlési szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat az előfizetői szerződés megszűnését követő, a d)-k) pontjaiban meghatározott adatokat azok keletkezését követő egy évig, a (2) bekezdés szerinti adatokat azok keletkezését követő fél évig köteles megőrizni.

    A 2. bekezdésben mindössze a sikertelen hívások szerepelnek, ergo az összes megőrzendő adatot (minimum) egy évig meg kell őrizni, kivéve a sikertelen hívásokét. Akkor miről beszél a TASZ?!? :F
    Legalább a saját oldalukon lennének pontosak... Lehet hogy a kezdeményezésük jó, de szvsz az ilyen tárgyi tévedésekkel nem arról győzik meg a kívülállókat, hogy olyan nagyon felkészültek lennének a kérdésben...

    [ Szerkesztve ]

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz Stauffenberg #41 üzenetére

    Nos, azért van egy-két furcsaság, ami már felmerült a fórumon, de mivel jó érzékkel ignoráltad, most felteszem direktbe a vonatkozó kérdéseket:

    1. Mint már említettem korábban, mivel magyarázható, hogy még a pontos jogszabályi előírást sem sikerült idézni a TASZ honlapján, a megőrzési idő vonatkozásában, ami egyébként a legegyszerűbb része a törvénynek? Mi a garancia arra ezek után, hogy egyrészt a bonyolultabb kérdéseket sikerült jogilag megfelelően értelmezni, másrészt hogy egyáltalán jogos a kifogásuk: pontosan melyek azok az adatok, amelyekre szerintük az EU-s irányelvvel ellentétben, megőrzési kötelezettséget ír elő a törvény?
    2. Mivel magyarázható, hogy pont a Vodafone-t és a Telenor-t sikerült beperelni? A T-csoport miért maradt ki? Továbbmegyek: a törvény alapvetően vonatkozik a kormányzati célű elkülönült hírközlő hálózatokra is (lásd 1. §. (2) bekezdés), ergo akár a BM-et, HM-et is lehetett volna perelni. Ha már perelek, akkor vagy elég próbaper gyanánt, hasraütésszerűen egyetlen érintettet perelni, vagy pedig - a "polkorrektség" jegyében - minden érintettet célszerű lenne perelni... Ennek olyan rossz szájíze van így, és felvet kellemetlen kérdéseket, bizonyos gazdasági érdekek vonatkozásában... :U

    [ Szerkesztve ]

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz Kékes525 #47 üzenetére

    ??? Ott vannak a linkek, utána lehet olvasni... :U

    1. A macskakörmös szöveged idézet, ami a TASZ honlapján szerepel: [link] 2. bekezdés első mondat. Ergo nem én állítottam.

    2. A megőrzési kötelezettségről [Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény] rendelkezik (159/A. §., Bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú adatmegőrzési kötelezettség). Ebben az szerepel (leegyszerűsítve), hogy az előfizetői, felhasználói adatokat az előfizetői szerződés megszűnését követő 1 évig, a forgalmi adatokat a keletkezésüktől számított 1 évig, a sikertelen hívásokat a keletkezésüktől számított fél évig meg kell őrizni. Ergo a TASZ oldalán szereplő infó, finoman fogalmazva is pontatlan.
    Az internetes bűncselekmények bizonyítása elvileg egy éven belül lehetséges (feltéve ha az adott rendszer üzemeltetője, a törvényben előírt ideig megőrzi a logokat: meggyőződésem, hogy vannak olyan pl. állami hálózatok, ahol ez nem teljesül, mivel nincs elég kapacitás rá, ergo csak mondjuk 8 vagy 9 hónapig vannak meg a fájlok). Amely bűncselekmény nem évül el ennyi idő után, ott lehet érdekes az egy éven túli megőrzés. Nem vagyok jogász, így nem tudom, hogy ha ilyen esetben, mondjuk 15 hónap eltelte után, adott szolgáltatótól kérik a logokat, és - az Infotv. rendelkezései ellenére - a logok még megvannak, akkor azt fel lehet-e használni bizonyításra, és hogy az adott szolgáltató felelősségvonásra kerül-e.

    [ Szerkesztve ]

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz Freddy76 #49 üzenetére

    Köszi.

    Egy megjegyzés az utolsó bekezdéshez: el tudok képzelni olyan, számítógépen vagy annak segítségével elkövetett bűncselekményt (pl. csalás, sikkasztás), amelynek felfedezése nem biztos hogy egy éven belül megvalósul.

    [ Szerkesztve ]

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz Stauffenberg #65 üzenetére

    Sem itt, sem a gárdisták elleni támadásnál nem vette figyelembe a bíróság azt a tényt, hogy a roma szóhasználatban mit jelent a "magyar" és az valóban az egész társadalom ellen irányul vagy csak a megtámadott személyt/személyeket nevezik így. A bíróság nem vette figyelembe, hogy a szavaknak nem csak egzakt jelentése van, hanem kontextusfüggő.

    Jah. A fordított esetekben (azaz amikor azt próbálják bebizonyítani, hogy egy romát a rassza miatt bántalmaztak), érdekes módon sosem kerül elő ez az érvelés.
    Remek példa volt, amikor egy rendőr üldözött egy rablót (vagy betörőt, már nem emlékszem pontosan), és amikor az nem tudott tovább menekülni és kést rántott, lelőtte. Valamely szervezet (lehet hogy nem a TASZ volt) próbált rasszista indítékot keresni a fegyverhasználat kapcsán, és nem gyengén estek arcra, amikor kiderült: sötétben történt a cselekmény, a rendőrnek fogggalma sem lehetett az elkövető rasszáról.
    Summa summarum: a véres valóság az, hogy ha egy romát ér sérelem, a jogvédők automatikusan feltételezik, hogy a rassza miatt történt (semmi kontextusfüggőség), és harcba szállnak - fordított esetben még akkor sem nagyon lépnek fel, ha indokolt lenne (lásd a facebook-os önfotókat, megyek magyart ölni felirattal). Ettől szvsz minden normális ember zsebében kinyílik a kézigránát.

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

Új hozzászólás Aktív témák