Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Stauffenberg

    nagyúr

    A célkitűzést még tudnám támogatni, de a módszer erősen kontraproduktív. A kalózkodás hívott életre olyan új üzleti modelleket, olyan védelmeket, olyan korlátozásokat, amikkel egyre inkább kiveszik a vásárló kezéből a tényleges birtoklás jogát és az információáramlást nehezítik, kiszolgáltatottá teszik.

    Hatalmas különbség van a "nem vásárolom meg, de letöltöm illegálisan" és a "nem vásárolom meg, de máshogyan sem töltöm le" mentalitás és okozott hatásaik között.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Narxis #18 üzenetére

    Vagy csak felfogta amit az elején kellett volna: A kalózkodás pont ellentétes hatást ér el, mint ami a korai kalózok eredeti célkitűzése volt.

    Ez kicsit olyan, mintha a köztéri kamerák ellen úgy próbálnál fellépni, hogy sorra szétvered őket. Ezzel csak azt éred el, hogy még többet és többet raknak ki.

    A módszer nem működik.

    (#19) Egon: Azokra az alternatív formákra gondolsz, amiben már nem birtokolsz semmit? Persze kényelmes az online tartalomszolgáltatók kínálatából vásárolni, de a megvásárolt termékek használata kizárólag tőlük függ. Ha megszűnnek, változtatnak a szabályokon, akkor azt le kell nyelned. Ez nem szabadabbá, hanem kiszolgáltatottabbá teszi az információáramlást. Régen levetted a polcról a videojátékodat, feltelepítetted és játszottál. Most meg távoli szerverekről töltöd le, távoli szervereken aktiválod és távoli szerverekkel kell folyamatosan kapcsolatban lenned, hogy játszhass.

    Ez mondjuk az én életemben nem túl nagy katasztrófa, de itt ugye arról van szó, hogy a "kalózoknak" vannak célkitűzéseik, viszont ezek az eredmények pont ellentétesek velük.

    [ Szerkesztve ]

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Narxis #25 üzenetére

    "Ja csak a köztéri kamerák szétverésével kárt okozok amit mások fizetnek meg."

    Persze, mert a kalózkodás nem okoz kárt a tartalom előállítóknak. Szerinted ők ingyen forgatnak nagy költségvetésű filmeket és ingyen fejlesztenek nagy költségvetésű videojátékokat? Persze engem nem izgat ha a nagy kiadók lehúzzák a rolót, mert elvagyok 10 dolláros indie játékokkal is, de azért kíváncsi lennék mi lenne a nagy torrent huszárokkal, mikor elfogyna a letölthető tartalom (persze nem fog, mert a legális értékesítés még mindig elég magas arányú, de azok ugye mind hülyék akik megvásárolják, azoknak van igaza, akik letöltik ingyen).

    "arra hívja fel a figyelmet, hogy az árazás irracionális"

    Az ingyennél olcsóbban senki nem tudja adni. Ha a játékok, filmek, zenék mondjuk fele annyiba kerülnének, akkor sem tűnne el a kalózkodás, mert mint mondtam az ingyennél kedvezőbb áron senki nem tud adni semmit. Ezt az álszenteskedő magatartást félre kéne tenni és nem azt bizonygatni, hogy túl drágák a dolgok, mert ha szándékodban állna fizetni, akkor fizetnél, legfeljebb nem X, hanem csak fele annyi játékot vinnél végig egy évben.

    "már rég túl vagyunk azon, hogy a dobozos dolgok ténylegesen a tulajdonodban vannak hiszen online fiók és aktiválás szükséges minden esetben."

    Ez mondjuk pontosan a kalózkodás közvetlen következménye.

    "Egyetlen pozitív példa a Spotify és társai. Én a Spotify-t ingyen használom, a Google Music-ban meg volt 60 napos prémium amit kipróbáltam."

    Valahol, valakinek fizetnie kell az előállított tartalomért. Az nincs ingyen. Amúgy meg pont pár napja volt hír itt is, hogy a nagy kiadók szeretnék elérni, hogy a Spotify adjon több extrát a prémiumhoz, mert nem elég csábító és kevés a fizető zenehallgató.

    "Ezek tényleg jók, ilyenek kellenének filmekből(netflix?), játékokból is."

    Játékokból ott van a free-to-play modell, amire meg mindenki nyafog, hogy mennyire undorító, hogy apránként befizetve gombolnak le rólad egy vagyont, meg egy idő után nem hagy nyerni a játék, csak ha folyamatosan csengetsz. A Netflix meg előfizetési díjakból él, nincs ingyen, ráadásul sorozatot és filmet gyártani nagyon költséges.

    (#22) Lorenzo9: Nem arról van szó, hogy internetelérés nélkül is játszhatsz-e. Ha a Valve lehúzza a rolót, akkor hívhatod a papot, mert az összes megvásárolt játékod meg a digitális temetőbe. De ugye nem csak Steam létezik, hanem ezer már kereskedő és a játékokhoz sok esetben ezen piacterek autentikációja mellett egyéb védelmek is társulnak. De majd ha 10 év múlva jön a hír, hogy a Blizzard lelőtte a Diablo 3 szervereket, akkor nincs az a GOG, ami megmenti, hogy nosztalgiázhass vele később.

    [ Szerkesztve ]

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz tgbrfv #31 üzenetére

    "Kalózkodás nélkül lenne havi átalánydíjas zene- és filmszolgáltató?"

    És ez volt a kalózok célkitűzése?

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Narxis #33 üzenetére

    "Nem kell ingyen. Spotify, ennyi. Ingyen reklámokkal vagy prémium egy nagyon menedzselhető havi összegért."

    Közel sem biztos, hogy a Spotify üzleti modellje fenntartható hosszabb távon. A YouTube-ot is azért adták el, mert az ingyen szolgáltatott tartalomból még reklámokkal sem tudnak pénzt kihúzni. A Google megvette és ezután is évekig masszívan veszteséges volt, most már szinte használhatatlanságig van terhelve reklámokkal, de még mindig csak nullszaldóval üzemel.

    "Én is szeretnék nagyobb házat, új autót, sőt magánrepülőgépeket meg luxusprostikat. Ki ne szeretne többet abból ami van?"

    Meg irodaházakat fenntartani, több ezer alkalmazottat bérezni, produkciós költségeket állni, adókat fizetni. Én mondjuk pont nem hallgatok főáramlatú popzenét, de ezek tartják el a zeneipart (vele együtt a Spotify-t), ehhez pedig a nagy kiadók kellenek, akiknek viszont retek sok pénzbe kerül már csak az egésznek a fenntartása is. Cserébe meg bármelyik cég joggal várja el a profitot. Én azért a zene, játék és filmipar átalakulásában nem látom azt a nagy forradalmat, mert azt mindenki nagyon okosan kitalálta, hogy olcsóbban és kényelmesebben kell adni a tartalmat, de közben a tartalmak előállítási költsége még mindig drága. Valahol ki kell pukkadnia a lufinak.

    "Nyilván nem pont arra az összegre gondolok amennyit a Spotify kér, de lehet-e hasonlóan egy széles tömeget elérő menedzselhető összeg? Naugye."

    A Netflix nem drága, de nem is erről volt szó. Az sincs ingyen. De figyeld meg, hogy mi lesz amikor jelentősen növekedni fognak a saját sorozataik produkciós költségei, mert a nézők évadról évadra többet és látványosabbat várnak el.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz tgbrfv #39 üzenetére

    Ez így van, de azért nem árt az óvatosság. A piac hajlamos túlértékelni cégeket messze a valós teljesítményük fölé és itt alakulnak ki buborékok (vagy lufik, mindegy minek nevezzük). Jó példa erre a korábban már felhozott YouTube, amit korábban sokan aranybányának tartottak, közben csak pénznyelő, aztán itt van a Twitter is, ami fennállása óta nem tudja miből akar bevételt csinálni és nagyon csúnyán túl is értékelték a befektetők.

    Szóval én azért ráhagynék még pár évet arra, hogy lássuk tényleg fenntartható-e a Spotify (meg valamennyi többi streaming szolgáltatás) modellje. A Spotify biztosan nem működne ingyen, de még fizetősen sem ennyire olcsón, ha a nagy dohányt termelő mainstream popzenészek (jobban mondva az ő kiadóik) nincsenek rajta jelen. Nekik viszont egészen más (jóval magasabb) működési költségeik vannak, mint a Spotify-nak magának és lehet azt mondják 2 év múlva, hogy eddig tartott a türelem, ennyire olcsón nem tudják adni a tartalmat.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz tgbrfv #42 üzenetére

    "Az olcsó is jobb mint a nulla bevételű torrent."

    Ha nem termel nyereséget, akkor fenntarthatatlan és onnan már mindegy, hogy kalózkodnak vagy csak nagyon olcsón jutnak hozzá, az csak elodázza valamennyivel a csődöt. Lehet azt mondani, hogy kinek van szüksége a Justin Bieberekre meg az ilyeneket kitermelő nagy kiadókra, de nélkülük nincs zeneipar meg Spotify. Pont ezért nem érzem a nagy forradalmat mögötte, mert oké, hogy olcsó, meg újszerű, de még mindig ugyanarra a tömegtermelésen alapuló zeneiparra épül, mint eddig bármi.

    (#41) Reggie0: A régiókorlátozás tényleg szívás és ez mondjuk pont az a terület, ahol a kalózkodás valóban figyelemfelkeltő erővel bír. De nem csak régiókorlátos tartalmakat töltenek le illegálisan.

    (#43) Narxis: És a főkönyvelést látva már meg lennél győzve? Nem azt szokták mondani, hogy Hollywoodban mindenki elcsalja a könyvelést?

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Egon #46 üzenetére

    Engem nem kell meggyőzni, én is Steam user vagyok és szeretem is. Amiről szó van, az a kalózok elméleti célja és a végeredmény közötti ellentét.

    (#51) Narxis: Nyilvános pénzügyi jelentést valamennyi kiadó és stúdió publikál minden negyedévben, ezekből hámozhatsz ki ezt azt. Nem kevésbé kozmetikázott, mint egy eleve elcsalt könyvelés. Btw én látom a filmszakmában belülről, hogy milyen produkciós költségekkel lehet találkozni. De én mondhatok bármit.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz D1Rect #65 üzenetére

    A digitális disztribúció biztosan jött volna a kalózkodás nélkül is, erre mondtam, hogy ez a digitális tartalmak kereskedelmének természetes evolúciója. Legfeljebb valamivel később jelenik meg. Csak nem mindegy, hogy a kalózkodás hatására (avagy éppen anélkül) a GOG megoldása*, vagy az egésznek a mai arculata terjed el.

    A free-to-play játékban már nem vagyok biztos, elég azt nézni, hogy a kalózkodásban kevésbé vagy alig érintett platformokon (jellemzően konzol) alig van jelen ez a megoldás, miközben PC vagy Android esetében kezd uralkodóvá válni. Biztos ezt is kitalálta volna valaki a kalózkodás miatti kényszer nélkül is, de nem vagyok abban biztos, hogy széles körben el is terjed.

    *=DRM mentes, letöltött telepítővel úgy rendelkezel ahogy akarsz, nem kell hozzá állandó internetelérés, nem függsz az eladótól, de ez ugye a játék kiadójától is függ

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz arnyekxxx #126 üzenetére

    Rögzíthetnéd a kakaó vagy a kávé világpiaci árához is, mert annak se lenne több értelme. Vannak infláció kalkulátorok, amikkel meg tudod nézni, hogy azokban a régi szép időkben mennyit ért a pénzed, így hasonlítsd össze. A benzinhez mérni értelmetlen. Akkor meg már olyanokba ne menjünk bele, hogy régen meg most milyen vásárlóerővel bírsz.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz arnyekxxx #140 üzenetére

    Nem akartam, hogy megváltozzon az eredmény, nem is firtattam, hogy drágább lett Metallica koncertre járni. Csak a számítás alapja volt kifogásolható, mert a benzin árában való kilengések nagyon félrevihetik a kalkulációt.

    Akkori és mostani átlagbérekhez hasonlítva a jegyárakat (1993 - 8.7%; 2010 - 12.2%) szintén kijön az, hogy többe kerül Metallica koncertre járni, de ez a különbség milliónyi hatásból is eredhet. Azt is érdemes lenne figyelembe venni, hogy a két koncert között drágulhattak a helyszínbérlési díjak, szállítási díjak, biztosítási díjak, komolyabb technikával és látvánnyal készülnek, stb.

    De ismétlem: Nem firtatom, hogy drágább lett.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák