Új hozzászólás Aktív témák
-
A Progressz egy teherűrhajó, ami alapvetően a Szojuz elemeire épül(t). Az amerikaiaknak két ilyenjük is van, a SpaceX Dragon és az Orbital Cygnus.
@lev258: Még ennél is szebb a kép:
NASA: Orion (alapvetően a Földi pályán túli alkalmazásra, Föld-közeli aszteroidák (NEO) meglátogatásához, esetlegesen később Hold- illetve Mars-utazáshoz.
SpaceX: Dragon V2 (a NASA csak az ISS űrállomás kiszolgálásához tart igényt rá, de a SpaceX eleve úgy tervezte, hogy alkalmas legyen Hold- illetve Mars-utazáshoz is.)
Boeing: CST-100 (ez kifejezetten csak a Föld-körüli űrállomások személyzetének szállítására készül)Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Összetettebb, lévén a légköri súrlódás adja a hőt, az pedig a sűrűbb légrétegekben durvább inkább, amire odaérkezik, már lassult egy rendeset az űrjármű.
A sebesség önmagában vélrevezető lehet, hiszen 100km magasságban még simán mehet 7,7-7,8km/s sebességgel, de a légköri súrlódás a mélyebb légrétegekben (olyan 20-50km között) a legdrasztikusabb. Ott egyébként egy Szojuz cirka már csak 2-4km/s sebességgel halad, és nagyon komolyan lassul. A hővédő pajzs ott közel 3000°C-ig is felhevülhet.
Az űrsikló elég lapos szögben érkezik be, annak ~1500-1600°C a legforróbb pontja, ami a gép orra és a szárnyak belépőéle, ezt védi az RCC hővédő pajzs ( erről ítt írtam ).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ajánlom figyelmedbe a cikksorozatot, amit linkeltem. Az űrsikló egy útja alsó hangon 400 millió dollár volt (plusz tudományos feladatok költsége), mikor leállították a programot. Egy Szojuz ülés ekkor ~30 millió dollárba került. A SpaceX Dragon V2 esetében még ha nem is számolunk a visszatérő Falcon 9 fokozatokkal, akkor is ~120 millió dollár körül várható egy indítás költsége.
Egész egyszerűen a NASA-t megfojtotta az űrsikló költsége. Az is jelzés értékű, hogy hiába volt meg az oroszoknak a teljes Enyergia-Burán páros, mégis a nagyságrenddel olcsóbb Szojuzok működtetése mellett döntöttek, az Enyergia-Burán program pedig éhenhalt.
Számtalan program indult az 1980-as és 90-es és a 2000-es években az Űrsikló kiváltására, de mindegyik elvérzett a támogatás (úgy pénzügyi, mint politikai) hiánya miatt.
A SpaceX és a Boeing programja annyiból rendkívüli, hogy megbízási alapú rendszerben működik, így sokkal olcsóbb lehet a NASA számára, az pedig, hogy rögtön két programot pénzel, biztonsági tartalékot is jelent egyben (először az űrkutatás történetében egy űrügynökségnek két (sőt három) különböző embert szállító űrhajóval rendelkezik majd).
Az űrkutatás legnagyobb rákfenéje a költsége. A Gemini- és Apollo-programmal pedálozik mindenki, hogy akkor hogy tepert a világűrkutatás. Csakhogy akkor a NASA éves szinten az amerikai GDP ~4%-át kapta (aztán az 1970-ben már kevesebben, mint fele ennyit). Ennyi. A világűrkutatás lényege az, hogy pénzügyileg fenttartható legyen. Az űrsikló nem volt fenttartható, a NASA költségvetésének a felét-harmadát elvitte, évtől függően. Most ebből a pénzből két kereskedelmi űrhajó (Dragon V2 és CST-100) és egy NASA űrhajó (Orion) fejlesztése folyik.... Ezt is lehet kritizálni, mert ez is erőforráspazarló (az Orion és a Dragon V2 közel ugyanazt tudja majd...), de mégsem egy lapra tesz fel mindent...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Éppen a fejlesztés hozná meg a költségek csökkentését.
A SpaceX az újrafelhasználható Falcon 9 és Falcon Heavy rakétákkal akarja elérni, ez is fejlesztés, csak persze kevésbé látványos egy fokozat leszállása, mint egy repülőgép-szerű visszatérés ( vagy nem ). De ha bevállik, akkor egy Falcon 9 indítás költsége akár 10 millió dollár alá is lemehet. Az pedig nagyon-nagyon durva előrelépés...
z nekem kb. olyan, mintha anno leállították volna a repülőgépek fejlesztését, mondván a léghajó üzemeltetése sokkal olcsóbb...
Fordítva. A léghajó itt az űrrepülőgép volt, amely sokkal látványosabb és fenségesebb, mint a repülőgép (űrkapszulák) alkalmazása. Csak az előbbi sokkal nehezebb jóra megcsinálni, és a bonyolultságából fakadnak a problémái.
Ha például a 'heat sink' hővédő pajzs megoldást alkalmazzák, lehet, hogy az űrsikló költségeinek egy decens része nem realizálódik. De azért magától senki sem fog dollármilliárdokat kidobni az ablakon, hogy 'talán így működik'.
Pedig nagy szükség lenne rá, már csak amiatt is, mert jelenleg sem tudunk visszahozni eszközöket az űrből, kb. 8000 műhold kering a Föld körül, melyből kb. 7000 már űrhulladék és szép lassan a fejünkre esik. Szojuzokkal vagy azzal egyenértékű ős technológiával ezt a problémát soha nem fogják orvosolni...
Egy nagyságrendet tévedsz a valódi űrszemét mennyisége terén, most kb. 28 000 darab 10 centiméteresnél nagyobb űrszemét kering fent, amit követnek.
Tedd hozzá még, hogy a SpaceX/Google most akar 4000 műholdat Föld-körüli pályára állítani, a konkurencia meg még 1000-et.
Egyébként az űrszemét megoldásához nem ember vezette űrhajók kellenek, hanem rafkós kis robot-műholdak.[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Mekkora egy bunkó ember vagy egyébként,veled nem lehet érvelni meg komolyabb beszélgetésekbe bonyolódni mert egyből a másik fél hülye,idióta vagy nem gondolkozik.
Minden rossz indulat nélkül, az vitaindítónap szánt posztod hemzseg a hibás dolgoktól, én például ezért inkább átléptem rajta...
Persze a hideg valamilyen szinten hűti a dolgokat,de ettől függetlenül ha a hatásfok nem éri el 90-95%-ot...
Mesélj már nekem légyszíves arról, hogy milyen meghajtásnál vagy energiaforrásnál van 90-95%-os hatásfok, mert érdekelnek az UFO technológiák.
Felhozod az MHD meghajtást, de mivel táplálod? Napelem? Az legfeljebb. a belső bolygóknál életképes. Nukleáris reaktorral? Annak a hatásfoka 33-45% körül mozog. Nem véletlenül vannak a földi reaktorok vagy folyó mellett (folyóvízhűtés) vagy pedig hatalmas hűtőtornyok társaságában (léghűtés). A bolygóközi szondáknál, űrhajóknál hatalmas radiátorokkal számolnak, hogy a hőtől megszabaduljanak.
ami több okból rossz,egyik ok hogy nagyon drága,másik hogy nehéz,aztán ott van az is hogy fen áll az elromlás veszélye,
Az űrutazás alapból drága, ha energiagazdag rendszert akarsz építeni, per pillanat a nukleáris erőforrásnál jobbat nem tudsz felmutatni a külső bolygóknál, az pedig mindenképpen nehéz lesz. Az elromlás a hűtés típusától függ, hővezetőként használt fém elemekre épülő un. 'Heat sink' radiátor megoldásnál nincs semmiféle mozgó alkatrész.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Dabadab / @Rive: Az RTG-k jellemzően pár száz watt elektromos teljesítményt tudnak biztosítani (készült belőle 3kW-os elektromos teljesítményű is persze), egy nagyobb méretű bolygóközi szondának szánt plazma / ion hajtómű esetében viszont az elektromos teljesítmény igény jellemzően több(tíz) kW nagyságrendű, a Jupiter Icy Moon Orbiter (JIMO) programban (amit lelőttek) például 30kW-os Ion-hajtóművek lettek volna, és (függően a program melyik fázisát nézzük) 100-500kW elektromos teljesítményű reaktort szántak rá...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
it Az űrhajó a Csendes-óceán felett valószínűleg szinte teljesen megsemmisült, így a lezuhanó darabok nem jelentenek veszélyt.
- Creative Hybrid Pro Classic (Egyszer kipróbált, garanciális)
- iPhone 15 Pro 128gb Natúr Titanium, bontatlan, független
- ÚJ Apple Watch Ultra 2 GPS + Cellular 49mm - titántok, alpesi szíj
- 8/16GB memoriák
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia