Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz E.Kaufmann #31 üzenetére

    "Ugye a freki sokat számít, pl a mikróhullámú sütő se poénból 2.4 GHz hanem mert a vízmolekulát az ilyen frekijű hullám birizgálja a leginkább."
    Tévhit. Nagyon közkeletű, sokszor ismételt, de attól még nem igaz: [link] és [link]. A vízmolekuláknak szinte teljesen mindegy, milyen frekvenciájú mikrohullámok birizgálják, a víznek sok száz GHz-es tartományig nem mutatható ki semmiféle rezonanciapontja. A mikrosütő azért megy 2,45 GHz-en, mert ott van egy ISM-sáv, ahol 'elfér', de mehetne máshol is. Léteznek például 915 MHz-es mikrók is (valószínűleg a hatásfokuk is jobb, mint a 2,45 GHz-es társaiké), lásd az előbbi linket.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Reggie0 #38 üzenetére

    Ezen a görbeseregen miféle kitüntetett pont látszik 2,45 GHz környékén? Sem csúcs, sem hullámvölgy nincs rajta a 12 cm-es hullámhossz környezetében. Ezen a linken is fel van tüntetve az előbbi ábra: [link], és itt sem említik, hogy ennek a sávnak bármilyen kitüntetett szerepe volna a víz melegítésében: The frequency for maximum dielectric loss lies higher than the 2.45 GHz (wavenumber 0.0817 cm-1, wavelength 12.24 cm) produced by most microwave ovens.
    Mod: OK, a víz elnyelési tulajdonságai - mint bármely más anyagnak - természetesen frekvenciafüggőek, de nincs éles rezonancia az említett frekvenciatartományban. Speciel az esőfüggöny csillapítása is szinte elhanyagolhatóan alacsony a 2,4 GHz-es wifi esetén, míg 5 GHz-en már jóval nagyobb a hatása, a műholdas tévé >10 GHz-es sávján pedig már nagyon zavaró lehet.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz pakriksz #56 üzenetére

    Pedig nagyjából igaza van: nem lehet általánosítani. Nálam például a panelban mindenhol van térerő, igaz nem túl nagy a lakás, de ezek vasbeton falak.
    "De még a szabadban is elég gyengén szerepel a wifi."
    Ha azt nézem, hogy rálátás megléte (!) esetén teljesen kommersz eszközökre teljesen átlagos kültéri antennákat kötve simán átlőhető pár kilométer, akkor ez nem igaz. Ha meg azt, hogy beltérre telepített saját / belső antennás routerre egy - általában vacak wifi-paraméterekkel rendelkező - okostelefon kültéren már 20 méterről sem tud felcsatlakozni, akkor igaz. Sajnos a fizika ilyen, de ez nem mindig a wifi hibája.
    #51: Onnan indultunk, hogy elhangzott: a 2,45 GHz-es mikrosütő frekvencia az valami fontos jellemző a víz elnyelési / dielektromos tulajdonságait illetően. Én erre azt írtam, szinte bármilyen mikrohullám ugyanolyan hatású lenne. A grafikon, amit ide tettél, 14..15 nagyságrendnyi frekvencia- vagy hullámhossz-tartományt fed le. Ebből a mikrohullám 'mindössze' három nagyságrendnyi (0,3...300 GHz-es) tartományú, és a források azt említik, hogy az elnyelési csúcs jóval a gyakorlatban alkalmazott 2,45 GHz felett van, de egyébként is elég széles tartományban 'kenődik', víztulajdonság- és hőmérsékletfüggő. Azt is írják, hogy azért került épp oda, ahová, mert - bár ma már elég szigorú szabályok vonatkoznak a szivárgásra - a kommunikációt eléggé képes szennyezni, egy nagyobb frekvenciájú ISM-sávban meg senkit nem zavar(t akkoriban). Tehát szigorúan a vizet tekintve akár nagyobb frekvencián is működhetne egy mikrohullámú melegítő szerkezet, de a frekvencia növelésével más problémába ütközünk, például egyre rosszabb hatásfokkal tudjuk előállítani a mikrohullámú energiát. Egy átlagos 2,45 GHz-es mikrosütő hatásfoka (leadott mikrohullámú / tápból felvett teljesítmény) 65..70% körül van, a frekvencia növelésével ez egyre rosszabb lenne. Mint a Wiki írja, a szövetekben, zsírokban, olajokban meg ugyan kevesebb mikrohullámú energia nyelődik el, mint a vízben, ugyanakkor ezek melegedése mégis fokozottabb lehet, mint a vízé, mivel a vízhez képest jelentősen kisebb a fajhőjük.

Új hozzászólás Aktív témák