Új hozzászólás Aktív témák

• #80 borg25 senior tag

  Új Válasz 2017-05-02 11:07:27 #80

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  borg25

  senior tag

  Végeztem egy kis számítást, mennyire lehetséges, egy-egy vízmolekula melegítésén keresztül roncsolni.
  Röviden:
  Egy foton becsapódása 0,01C-al melegíti a vízmolekulát. Jó kérdés, hogy mekkora hőmérsékletnövekedés lenne képes roncsolni egy fehérjét, ha a 42C-os lázat vesszük alapul, akkor 6C, amihez 600 becsapódás kellene.
  Lehetségesnek tartom, hogy a 0,01C hőmérsékletnövekedés az a nagyságrend amivel a sejtben lezajlódó exoterm folyamatok képesek melegíteni a környezetüket, szóval ez a hatás magában beleférhet a fehér zajba.

  Feltételezzük, hogy a vízmolekula gyorsabban veszi fel ezt az energiát, semmint, hogy ezt a környező vízmolekuláknak átadja, illetve ezt az energiát kifejezetten a fehérje roncsolására fordítja.
  Eltekintünk attól a részlettől, hogy a fehérje mérete a vízmolekula több száz/ezerszerese, annak melegítéséhez ennek megfelelően több százszor ekkora energia kell, helyette azt mondjuk elég a fehérje egy adott részletét hevíteni és azzal roncsolni.

  Feltételezzük, hogy a wifi antennától 10 cm-re van a kezünk, szuper kezünk van, ami a fotonok 100%-át elnyeli. Ebben az esetben másodpercenként 10^23 foton hagyja el az antennát, a 10cm sugarú gömbszeletben 7*10^25 vízmolekula lehet. Tekintsünk el attól, hogy a testünknek a 3/4-e víz, írjuk ezt arra, hogy úgy se szuper kezünk van. Ebben az esetben annak az esélye, hogy két foton ugyanazt a vízmolekulát találja el 0,138%, mialatt nekünk a 600 becsapódáshoz ennek pont a reciprokára lenne szükség.

  A valószínűségszámításom nem tökéletes, mert események egymásutáni bekövetkezését kéne számolni, ami még kissebb szám lenne. Ahhoz, hogy a vízmolekula ne tudja átadni az energiát a környezetének a másodperc tört részére lenne szükség, az is csökkenti a valószínűséget.
  A modell feltételezi, hogy a fotonok a térbe egyenlő eloszlással sugárzódnak ki, ettől nem tudom a Wifi antenna mennyire tér el, de komoly nagyságrenddel kellene ahhoz, hogy a valószínűséget érdemben módosítani tudják.

  A következtetés pedig az, hogy a Wifi antenna nem képes annyi energiát, és azáltal annyi fotont leadni, hogy a vízmolekulákat melegítve a fehérjékre hatni tudjon. Ehhez egy foton, 0,01C-os melegítő hatása kevés, mert időegység alatt túl kevés foton találja el ugyanazt a vízmolekulát. Ez akkor is igaz, ha közvetlenül rámarkolunk az antennára.
  Ki lehet egészíteni, hogy ne egy másodpercre nézzük ennek a valószínűségét, hanem 10 éves, napi 6 órás wifi mellett ülésre, de ahhoz már jobban kéne érteni a valószínűségszámításhoz, és akkor is ott tartanánk, hogy ezen idő alatt, mennyi fehérjét sikerült károsítani. Utána jön az, hogy mi annak a valószínűsége, hogy az épp egy kritikus folyamatban volt, amit a sejt nem tudott gyógyítani, ezért az rákot okozott.
  

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák