Aktív témák

  • Papa-Georgo

    senior tag

    szal, ígértem leírom mia szitu.

    Az a helyzet, hogy 3hónapja vagyunk együtt bnőmmel, és most elég szar helyzetbe értünk...ő azt mondja megváltoztam, én ezt pont fordítva érzem, de mindegy.

    tegnap beszéltünk erről elég sokat és arra jutottunk, hogy még meggondolja, vagyis, hogy nem tudja most így akar e vagy sem, mert aztmondja megváltoztam és nem olyan vagyok mint amikor megismert. Szal, nyüglődik ő is, én is, sehogysem jó.

    Én viszont ISZONYATOSAN SZERETEM, és naon nem örülnék neki ha vége lenne, pedig erre elég nagy az esély.Én nemértem a nőket, ezek mindent túl bonyolítanak, semmisem jó nekik.

    Ha csak arra gondolok, hogy régebben mien jó volt együtt....könnybecsordul szemem. több mint 300 sms, melyben végig azt bizonygatja mennyire szeret, és nélkülem semmit sem ér, és nem akar mást. Erre ilyet kapok, hogy megváltoztam, és mikor kérdem miben, nem tud semmit mondani.Ez gáz. Legalább tudnám miben kéne változni.
    És akkor olyanokat mond, hogy lehet még túl fiatal vagyok, mondjuk ígyis idősebb vagyok nála :DD, de mindegy, mert nem volt ilyen koru pasija csak nálam idősebb. Puff...mit várjon az ember.

    Azért érett vagyok, és nem vagyok infantilis.Jó vannak ökörségeim, meg szoktam hülyülni haverokkal, de kinem? Kérdem én, kinem? Az vesse rám az első követ, aki még nem hülyéskedett valaha, de vhol sztem ez az élet taktikája, sok problémán, ezzel lehet átlendülni, legalábbis szerintem.

    Mindegy, mára eljutottam oda, hogy elfogadom bárhogy dönt, megőrzöm Férfiúi mivoltomat és emelt fővel viselem az esetleges vesztést.De az egyszer biztos, hogy ez örök fájdalom lesz szívemben, úgyérzem, mintha tőrt forgatnának szívemben, és lehet késöbbiekben, kissé ködbe fog veszni, de mindig is benne lesz, mindig emlékezni fogok rá, mert annyiminden köt hozzá...nem lehet csak úgy lapozni, mint egy könyvet....ez a lap össze van ragadva az összes lappal..ha értitek mire gondolok.

    Húsvét után talizunk újra, akkor megbeszéljük a végleges döntést, tisztavizet öntünk a pohárba.

    Az a helyzet, hogy rettentően irigylem Sick boy kollégát, tegnap este az ő bloqját olvasgattam, és könnybe hajlott szemem, mert annyi emléket idézett elő benne.Annyira érződik az írásában, hogy mennyire teljes náluk ez a dolog, igazán irigylem most ezért. Én drukkolok nekik :))

    Holnap utazunk nagyszülőkhöz húsvétolni, ott vannak unokatesók, legalább lekötnek addigis, mais munkába menekültem inkább, hogy ne kelljen gondolkozni...

    Azért egy halvány reménysugarat látok, és bízom benne, ha túljutunk ezen a problémán az cask megerősíti a kapcsolatunkat és sikeres lesz.Nehéz manapság egy ilyen kaliberű csajt találni, aki ilyen gyönyörű és ilyen kedves, megértő...ezeket lehetne sorolni, de összefoglalva: NEKEM TÖKÉLETES!!!

    És nem az a kis plázacicadiscospicsarockerállatihbbuliélvező....

    HANEM egy HÚS-VÉR NŐŐŐŐŐ!!!! És ez a legfontosabb.

    Asszem máris túlragoztam a dolgot, nemkéne ezt ennyire túllihegnem, de talán eziscsak azt bizonyítja mennyire szeretem.És ezt értékelni illik, persze nem akarom, hogy mondjuk csak szolíditásból maradjon velem, mert annak nincs értelme. Inkább akkor legyen vég, egy hétig szomorkodok, ordíbálok családdal, mert ilyenkor nem lehet megérteni engem és ebben nagyon érzékeny vagyok, nem jövök ki senkivel, majd lenyugszom, és elrakom mélyre, oda ahol csak én tudom, hogy van, és tudom onnan ki sosem fogom törölni. Ezekután pedig kezdődik az újabb huza-vona, keresem továbbra is A NŐT!
    Aki nekem illik.

    ''Aki hisz abban, hogy a biztonsági termékek képesek önmagukban valódi biztonságot nyújtani, az megelégszik a biztonság illúziójával.''

Aktív témák