Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz Chosen #13201 üzenetére
Nézd, a 802.11n szabvány tartalékaiba mondjuk simán belefér, kérdés, hogy a többi eszközöd is támogatja-e ezt a szabványt. A Cisco modem-routered pl. valószínűleg b/g-s, az antennák számából ítélve, ha valóban annak a képe látható a korábbi hsz-edben. A g-szabvány maximum gyakorlati átvitele 20-24 Mbit/s körül van, a legnagyobb, 54 Mbps rádiós linksebesség mellett, amely eleve jó térerőt feltételez. Ha ki is alakítasz ilyen linket a repeater (TP-Link) és a megosztó router, ill. a repeater és a kliensei között, akkor is legfeljebb kb. 10 Mbps lesz a hasznos átvitel a végpontok (kliensek) és a megosztó router között, ha a lánc bármelyik tagja 802.11b/g-s. Tehát ez meg fog érződni a netelérés sebességén még úgy is, hogy egyik útvonalon sem feltételeztünk gyenge térerőt. Ha ez a feltétel sem teljesül, akkor még a linksebességed sem lesz maximális, az átviteli ráta tovább csökkenhet.
Egyébként az a helyzet, hogy jelenleg van egy (önmaga és n-szabványú kliensei között) relatív nagy hasznos sebességre képes routered, amelyet nem tudsz kihasználni, mert csak AP-nak (vagy okos fw-rel repeaternek) alkalmazol, és a hálózat nem minden tagja n-es. A legjobban természetesen akkor járnál, ha a modemedtől szépen kikábeleznéd az utat a TP-Link-ig, a felsőbb szintre. Ekkor nem számítana, hogy milyen volna a wifi vételi térerő kettejük között (ami az eltérő emeletek miatt valószínűleg nem lenne tökéletes), nem feleződne a linksebesség a jelismétlés következményeként, és nem kellene 3rd-party firmware-t sem rátolnod a TP-Link-re. Ha a kábelezés semmiképp nem járható, marad a repeater kialakítása, annak minden hátrányával együtt. -
And
veterán
válasz zlatan77 #13209 üzenetére
Ez nagyjából 30 Mbps körüli hasznos sebességet jelent, ami valamivel több, mint ami pl. 802.11g-n elérhető volna. A PC vezetéken van a routerre kötve, vagy az is wifi-n? Másolás közben a sebesség végig közel állandó volt? A router mekkora rádiós linksebességet mutat az USB-s kliens felé?
-
And
veterán
válasz zlatan77 #13212 üzenetére
"Hol tudom megnézni a router rádiós linksebességét?"
Gondolom a routered státuszoldalain. Pl. Wireless settings / status, v. hasonló menüpontok alatt (bocs, neked most jobban kéznél van a router kézikönyve ). Ott jó esetben lesz egy lista a kapcsolódó kliens(ek)ről, és látni fogod a lejátszót. Bizonyára lesznek ott olyanok, hogy térerő (RSSI), vételi jel erőssége / minősége, meg a rádiós kapcsolat sebessége (rate). Ha ez nincs meg 300 Mbps, akkor nem kell csodálkozni a dolgon, jó esetben az n-szabvány az általad tapasztalt hasznos bitráta minimum 2..3-szorosát tudja (tehát nagyságrendi gyorsulásra semmiképp ne számíts). Az sem árt, ha a router wifi-módját (szabványát) N-only-ra állítod, ha csak n-es klienseid vannak.
Az InSSIDer-t meg hasonló PC-s programokat el is felejtheted, hiszen azok csak a gépedben lévő wifi-kliens adatait képesek megmutatni, neked meg olyanod nincs, így kénytelen vagy a router által mutatott jellemzőkre hagyatkozni. -
And
veterán
válasz zlatan77 #13223 üzenetére
Túl sokat nem tudsz tenni: az látszik, hogy bármire is képes a WD-re aggatott USB-s kliens, a laptop sajátjához képest már az is limitál. Ez van, a laptop esetén tapasztaltnál nagyobb (legfeljebb kétszer akkora) sebességet vezetéken tudnál átvinni a lejátszó felé, ha azon van LAN-port. A TL-WR-841 router sem rendelkezik gigabites portokkal.
"Ha only N-re állítom,akkor rosszabb a sebesség."
Ez meglep, de ezt tapasztaltad, nem vonom kétségbe. -
And
veterán
A http / https protokollok beállítása nem vagylagos, ezek egymással párhuzamosan is működhetnek, és portfüggetlenek, tehát érvényesek a LAN, WLAN és WAN (már ha a távoli elérés egyébként engedélyezett) interfészekre is.
"Ugyanezen a lapon azt látom, hogy "Távoli elérés/WEB GUI kezelés: Tilt""
A távoli elérés / remote access kategória viszont konkrétan a WAN-oldalra vonatkozik, vagyis a nyilvános internet felőli konfigurálás és elérés engedélyezhető v. épp korlátozható vele. -
And
veterán
válasz Kroni1 #13332 üzenetére
A 2 MByte/s már normális érték, ha az asztali gép vezetéken csatlakozik a routerre. Ennél a g-szabvány már alig tud többet. Ha két olyan kliens között mozgatsz adatot, amelyek vezeték nélkül kapcsolódnak, akkor a maximális sávszélesség feleződni fog. Draft-n-es routert ne vegyél, mivel már több, mint egy éve van véglegesített n-szabvány (bár a draft-n a 150 Mbps-es verzió, a 300-asok már 'valódi', MIMO-képes n-routerek szoktak lenni). Természetesen ha csak a routert cseréled gyorsabbra, azzal semmit nem érsz, hiszen a kliensed továbbra is 802.11b/g-s marad, és csak akkor lesz képes kapcsolódni a routerre, ha azt g-kompatibilis módba állítod. A gyorsabb linkhez minden résztvevő felet cserélni kellene, a klienst is.
-
And
veterán
válasz Kroni1 #13334 üzenetére
A "300-as" 802.11n-mód gyakorlati maximális átviteli rátája eszközöktől függően 60..100 Mbit/s (8..12 MB/s), esetleg egy picivel 100 Mbps felett. Úgyhogy erre számíthatsz, ha vezetékes és wifi-s kliens között másolsz, nincs zavar (kevesen használják az adott rádiócsatornát), és a linksebesség maximális, vagyis adott az ahhoz szükséges jó térerő, valamint a router és a vezetékes kliens sem csak 10/100 Mbps sebességű LAN-portokkal rendelkezik, hanem gigabitesekkel.
-
And
veterán
válasz Mauzes #14061 üzenetére
Teljesen normális. Ugyan számtalanszor le volt már írva, de a 802.11g-s wifi gyakorlati hasznos sebessége legfeljebb 20..24 Mbit/s. Tény, hogy esetedben valamivel gyorsabb is lehetne, de nagyságrendileg ez várható tőle, és ez is csak wifi-lan viszonylatban (két vezeték nélküli kliens között még lassabb - nagyjából a fele - lenne).
-
And
veterán
("Most néztem meg jobban a Lynksys WRT54GC leírását, egyik helyen tényleg azt írják, hogy a külső antenna opcionális."
Verziófüggő: a v1-es hardver beépített antennával rendelkezik, viszont van egy rejtett RP-SMA aljzata külső antennához. A v2-esnél az antenna a routeren kívül van, de nem leszerelhető, és ezen a verzión a csatlakozó is hiányzik. Létezik még a v3-as kivitel is, arról nincs ilyen jellegű információ, de ha a gyártó egyszer lespórol valamit, utána már ritka esetben tér vissza az alkalmazásához .) -
And
veterán
Ha nem WDS-repeatert használsz, hanem univerzálist, akkor a routernek nem kell semmi extrát támogatnia. WDS-nél viszont nyilván támogatnia kell azt. Azt meg - ha ez szempont - vedd figyelembe, hogy a jelismétlés a két végpont (router - kliensgép) közötti hasznos adatátviteli rátát minimum a felére csökkenti.
-
And
veterán
Az AP-módot egy wifi-routernél még mindig nem bónuszként osztogatják, mivel az AP minden router alapmódja. Olyan nincs, hogy azt ne ismerné, hiszen akkor kliensek sem tudnának rá csatlakozni. Minden más wifi-mód (kliens, címfordítós /WISP-/ kliens, ad-hoc, WDS, bridge, akármi) már csak opció, azokat vagy támogatja - esetleg egy kicsit okosítani kell a firmware-en -, vagy nem. WISP (wireless ISP): olyan kliens, amely a wlan-lan között routol, tehát ebben a módban a vezeték nélküli 'port' lesz a 'WAN'-oldal, amely felől érkező - nyilván wireless - szolgáltatást a router a LAN-portokra meg tudja osztani.
-
And
veterán
"sőt szvsz ha kikapcsolod a "SSID BROADCAST" opciót, akkor szinte már elhanyagolható lesz a többlet [..]"
Ez természetesen több okból sem igaz. Egyrészt az SSID broadcast nem egy önmagában álló adatcsomag, amit ha tiltunk, akkor teljesen megszűnik a rádióforgalom, hanem az annál jóval több információt tartalmazó beacon frame része (erről itt olvasható bővebb infó: [link]). Másrészt a 802.11 modul nem csak adáskor fogyaszt.
Ezektől függetlenül én sem hiszem, hogy a wifi tiltása jelentős kimutatható spórolást eredményezne a router fogyasztásában. -
And
veterán
(WRT54GL router friss DC-oldali áramfelvétel-mérései 14V-os tápfesz esetén:
SSID kikapcsolva: 258±1 mA, bekapcsolva: 258±1 mA, tehát nincs eltérés.
Beacon interval paraméter értéke alapon, 100 ms-ra állítva.
Wifi kikapcsolva: 201±1 mA, tehát 22%-kal kevesebb, mint működő wifi-modullal.
A bekapcsolt wifi-vel mérhető áramérték érdekes módon nem csak az SSID-engedélyezésétől független teljesen (azért ez várható volt ), de az éppen kapcsolódó kliensek számától (0 és 3 db. klienssel próbáltam), ill. a beállított adóteljesítménytől (30 / 70 mW beállításokkal) sem változik egy egészen picit sem. Azért ez elég meggyőző.
Másodpercenként 10-szer lesugárzott beacon esetén tökmindegy, hogy az a néhány plusz bájt, amiből a hálózat neve áll, benne van-e a jelben, vagy nincs. A fogyasztásbeli különbség a két állapot közt elméletben és gyakorlatban is kimutathatatlan. Az áramfelvétel sokkal jobban ingadozhat a router CPU-jának kiterheltségétől függően.
Az sem mindegy, hogy mivel mérsz teljesítményfelvételt. Az egyszerű, házi használatra szánt fogyasztásmérők nem laborműszerek, a mérési pontosságuk (esetleg a felbontásuk) és az esetünkben, kikapcsolt wifi-vel kimutatni kívánt fogyasztáscsökkenés (DC-oldalon 3,61W vs. 2,81W, azaz <1W) köszönő viszonyban sincs egymással. Meg aztán a tápegység működése okán a 230V-os (általad mért) hálózatra sem egy az egyben fordítható le ez a DC-oldali különbség.) -
And
veterán
válasz baricsz #14808 üzenetére
Pedig te tudod rosszul . A kolléga nem azt írta, hogy sikerült elérnie az 54 Mbps sebességű hasznos átvitelt, hanem azt, hogy ez az érték nem elméleti határ. Teljesen igaza van ugyanis abban, hogy ez a sebesség nagyon is valós, csak épp a fizikai rétegben van meg. De ettől még nem elméleti. Konkrét gyakorlati szám, hogy a 802.11g wifi a leggyorsabb, 54 Mbit/s-os módban olyan 4 µs időtartamú (vagyis egy másodpercre számítva 250 ezer darab) szimbólumokat használ, amelyek egyenként 216 bit adatot kódolnak. E két szám szorzata az a bizonyos 54 millió bit másodpercenként. Az más kérdés, hogy a wifi nem úgy működik, mint egy broadcast rádió, vagyis egy másodpercnyi idő alatt rengeteg tranzakció zajlik (lásd: [link]), a véges (elég rövid időtartamú) adatcsomagok oda-vissza röpködnek az AP és kliens(ek) közt, a tranzakciók között még némi szünetet is kell tartani. Ráadásként az ezek utáni 'maradék' átviteli sávszél is egy erősen beágyazott protokollt tartalmaz, amelynek nyilván nem 100%-a a hasznos adat. Utóbbi az a bizonyos 20 Mbps körüli, vagy ennél egy picivel magasabb ráta az, amelyhez a gyakorlati átvitel közelíthet, nem a nyers fizikai sebesség. De attól még az utóbbi, 54 Mbps-es érték is létezik, és mivel ez az szabvány legjellemzőbb száma (a gyakorlati érték ugye rengeteg, részben általunk is befolyásolható tényező függvénye), ezt adják meg a szabvány alteregójaként. Hogy ez mennyire praktikus dolog, az más kérdés.
-
And
veterán
válasz g.gergo #15051 üzenetére
Érzésem szerint ehhez mindenképp kellene még egy AP, ami a helyi gépeknek biztosítaná a vezeték nélküli elérést. Elvileg a repeater-mód is megoldás lehetne, de mivel neked külső antennád van, ez nem igazán járható (ráadásul ISP-hez csatlakozol vele, nem is javasolt).
Tehát kell neked egy kliens (vagy inkább WLAN-felőli megosztásra is képes WISP-kliens) módú router, amelyre azután egy AP-t teszel, hogy a beltéri elérést biztosítsd.
1.) Kliens eszköz (többfunkciós AP, kliens módban) -> wifi router (WAN-oldalról csatlakoztatva az előbbi kliens felé), vagy
2.) WISP-kliens (szintén multifunkciós AP vagy router formájában) -> AP a belső eléréshez.
A lényeg, hogy valamelyik eszköz elvégezze a 'megosztást' (címfordítást), ha a szolgáltatód csak egyetlen PC csatlakoztatását engedélyezi. 3rd party firmware-rel felvértezhető routerek előnyben, mivel ezek a firmware-ek szinte minden létező wifi-módot támogatnak.
#15050: Továbbra is minden wifi-router tud AP-ként üzemelni, attól wifi router, ez az alap wireless módja. De az AP-mód a kollégának pont nem felel meg, azzal nem csatlakozhat a külső antennára, ha egyszer ő kliensként kapcsolódna a szolgáltatójához. -
And
veterán
Ez mind szép és jó, de a kolléga arra volt kíváncsi, hogy a kliensek és / vagy a router által visszajelzett valós kapcsolódási (avagy link-) sebesség mekkora. Ezt az 1/20 arányt meg inkább felejtsük el: az általad 'nominálisnak' nevezett fizikai sebességnek ugye nem sok köze van a valósan elérhető átvitelhez, és két vezeték nélküli kliens közötti forgalomnál - mint említve volt - még utóbbi érték is feleződik. Így (ha minden résztvevő valóban 300 Mbps-en kapcsolódik) ez az arány 1/2,5...1/3,5 körül alakul, vagyis a kettő közötti hasznos ráta ideális esetben és eszközöktől függően is csak 5..6 Mbyte/s érték lehet. Ha szükséges a gyors sebesség, akkor valóban inkább a vezeték. Olyan (a szokásos alapértéken hagyott) wifi beállítás pedig nincs, amely 'direkt' lassítaná az átvitelt. Ajánlott a csatornaszélesség 40 MHz-re állítása (enélkül eleve nem lehet meg a maximális linksebesség), és a bgn-mixed helyett a '802.11n only' beállítás alkalmazása, ha csak n-es eszközök vannak a hálózatban. Ugyanezek érvényesek a kliensekre is.
-
And
veterán
A TP-Link-féle WR-841 felületszimulátor alapján ezeket a Wireless / Wireless Settings oldalon keresd a routered menüjében.
-
-
And
veterán
válasz aldebaran #15269 üzenetére
1.) Ha a (DHCP-szerver által kiosztott) alhálózati maszk 255.255.255.0, akkor nem fogod elérni. De miért is nem teszed azonos címtartományba a két eszközt?? Legyen mindkettő 192.168.1.x, ha a vezetékes amúgy is DHCP-szerverként funkcionál. Ugyanis nem kell a vezetékestől ennyire távoli címre tenned a wifi-routert. De - ahogy említették - ne a DHCP-szerver (1. router) által osztható tartományban legyen a 2. router IP-címe.
2.) A 'kockák' az egyes távoli hálózatok által foglalt spektrumot jelképezik. Igyekezz ezektől távoli csatornát kiválasztani a router wifi-konfigurációjánál. Vagy ha mindenképp átfedésbe kell kerülj valamelyik idegen hálózattal, mert a sáv zsúfolt, akkor lehetőleg a leggyengébben fogható környékére állj a sajátoddal. -
And
veterán
válasz Tiger89 #15305 üzenetére
Működhet, de kérdés, minek ide a PC? A megosztáshoz kettő, de akár egyetlen eszköz is elegendő:
1.) Két eszközzel: egy kliens (amit te 'vevőnek' nevezel), lehetőleg ethernet-porttal rendelkező multifunkciós AP vagy router, és azzal vezetéken összekötött AP (vagy újabb wifi-router ).
2.) Egyetlen eszközzel: szimpla repeater (avagy ha csak vezetékes továbbosztás szükséges, akkor többportos kliens /fizikai megjelenésében szintén egy többfunkciós router v. AP/). Ez a megoldás csak akkor járható, ha az eredeti megosztandó hálózat a repeater helyén jó térerővel vehető. Mellesleg a jelismétlés a hasznos sávszél feleződésével jár.
Bármelyiket is választod, a kliens - PC - router hármasnál jóval kedvezőbb fogyasztás miatt hamar megtérül a befektetés, ezenkívül a megoldás praktikusabb: PC, oprendszer és driver-független. -
And
veterán
válasz Croft-21 #15374 üzenetére
Ha a 'másik szobában' lévő routered egyik LAN-portjáról hoztad el azt a hosszú kábelt, akkor neked nincs szükség újabb routerre, csak annak a switch-funkciójára (mivel a netet a távoli router már megosztja, NAT-olja). Tehát a helyi routered LAN-portjaid használd, igaz, így csak switch-ként, esetleg (ha az egy wireless router) AP-ként fogod használni.
-
And
veterán
A #15377-ben javasoltakat tudnám ismételni neked is: ha egyszer van már egy router a hálózatban, és minden lakó amúgy is C-osztályú privát IP-címeket kap és switch-eken keresztül kapcsolódik, akkor neked nincs már szükséged újabb routerre. Fizikailag tehetsz oda egy routert, de csak switch-ként (ill. ha wifi, akkor AP-ként) kell alkalmaznod, vagyis a WAN-portot ki kell hagynod a játékból. Kötheted persze a bejövő kábelt a WAN-ra is, de (ha csak nincs korlátozva, hogy privát címből is csak egyet foglalhatsz) teljesen felesleges. Amúgy ha a számítógéped automatikus címkéréssel működött a routered nélkül, akkor (WAN-felől bekötve) a router WAN-kapcsolatát is automatikusra, DHCP-kliensre kell állítanod.
-
And
veterán
Mint említettem, a router switch-csé változik, ha a LAN-felől csatlakozol hozzá. Így aztán tökéletesen mindegy, milyen router-funkciót állítsz be, mivel az eszközt nem routerként használod többé. A bridge és hasonló pedig a wireless módot jelenti (amin kívül még egy rakás beállítás van), de a wifi-mód egyébként AP legyen.
-
And
veterán
A másodikat se WAN-porton kösd be, hanem LAN-on! Így egyszerű AP lesz belőle, a WAN-beállítása pedig irreleváns lesz, a WAN akár le is tiltható rajta.
Mod.: a DHCP-szerverét pedig tiltsd le, mivel egy alhálózatban marad az első routerrel. A második router LAN IP-címét is ugyanabba a tartományba tedd, amelyben az elsőé van.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Amúgy van egy olyan funkció is, hogy DHCP server beállítása a második routeren"
Nem teljesen vágom, hogy az micsoda, de egy router a LAN-ról nézve még mindig egy szimpla switch (plusz egy AP, ha wireless routerről van szó). Egy switch-re kötött gépnél sem kell bűvészkedni azzal, hogy 'megmutassuk' neki a switch másik portján lógó DHCP-kiszolgálót, ami esetünkben egy megosztó router. Ha vezetéken kapcsolódsz a másodikra, és utóbbin letiltott DHCP-szerver mellett nem oszt neked címet az első router, akkor ott valami nagy gáz van. A routerek ledjei az adott porton a LAN-kapcsolatot szépen indikálják?
#15809: Azt nem értem, mi szükség szerinted a második router WAN-portjára egy meglévő netmegosztó router mögött, mikor az kizárólag hátrányokkal jár: eltérő címtartomány, felesleges újbóli címfordítás, és az ezekkel együtt jelentkező bonyolított átjárhatóság (szükség esetén kétszeres port-forwardolás). -
And
veterán
válasz Speederer #15899 üzenetére
Ja, valószínűleg azért nem találtál olyat, mert ez egy nem túl okos router, így wifi-n kizárólag mint AP tud működni (ill. a WDS-t szerencsére ismeri, de az meg az AP-mód mellett létezik). Ha egy router nem többfunkciós, akkor annyira lehet AP, hogy erről a módról leszoktatni sem tudod.
-
And
veterán
"Korábban tökéletesen működött a két router régebbi dd-wrt verzióval, ami még nem is támogatta a Repeater módot, tehát nem is értem miként (nem én állítottam be akkor)"
WDS-sel működhetett a repeater-mód már a régebbi verziók esetén is, csak abban az esetben mindkét routeren be kellett állítani a WDS-linket.
"[..] kivéve, hogy nem Repeater Bridge, csak szimplán Repeater."
A saját belső hálózaton belül miért is nem repeater bridge? A sima repeater NAT-ol, akkor pedig a két router IP-címeinek nem egy címtartományon belül kellene lennie.
Az átjáró címe rendben, de helyi DNS-t sosem adtam meg, az összes felcsatlakozó kliensgép a szolgáltató DNS-szervereinek címét kapja DHCP-n.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"mert akkor nem az R1-et terhelem még az IP osztással is"
Azért egy DHCP-szerver funkció annyira nem megterhelő néhány helyi kliens esetén. Ha viszont DNS-nek az első routert kapják a szolgáltató helyett, az sokkal inkább az.
"bár nem értem miért ne lehetne azonos az R1-ével"
Mondjuk azért, mert ha a netmaszk 255.255.255.0, akkor a 192.168.1.x címmező ugyanazt az alhálózatot fedi, függetlenül a DHCP-szerverek beállításától.
#15999: Az nem specialitás (legfeljebb jól konfigurálhatóság, az meg ugye nem baj), hogy a felhasználó dönti el, akar-e címet fordítani, vagy nem. Bridge módokban nincs címfordítás, ez otthoni hálózatban tökéletes: nem kell külön minden helyi szerver eléréséhez port forward vagy DMZ, szabad a fájlmegosztás, mindenki lát mindenkit, stb. A NAT-olós módoknak mondjuk akkor van értelme, ha olyan wireless ISP-re csatlakozunk, amely csak egy kapcsolatot engedélyez (ilyenkor a WLAN 'port' úgy működhet, mint vezetékes csatlakozásnál a WAN, tehát a 'bejövő' wireless kapcsolatot tudjuk megosztani).
"látom, hogy nem egyszerűen csak üzemmódot kell választani, hanem valami virtualizációs dolgot is"
Ez mondjuk hardverfüggő (hiszen rengeteg típust támogat), de speciel a Broadcom-chipsetes Linksys-routereken úgy működik, hogy ha csak egyszerűen üzemmódot váltasz (client bridge -> repeater bridge), akkor nem történik semmi különös, az eszköz továbbra is kliensként funkcionál. Viszont repeaternél virtuális access point-okat van lehetőséged hozzáadni a rendszerhez, amit sima client bridge módban nem lehet megtenni. Ilyen VAP-ból maximum 8 darabot kezel a szoftver, és mindet külön-külön tudod felkonfigurálni. Ez mint jelismétlő elég jó megoldás, mivel nincsenek olyan kötöttségei, mint egy szimpla repeaternek: az VAP SSID-nek nem kell egyeznie az eredeti AP SSID-vel, a kulcsolási módszer is eltérhet, akár WPA2 is lehet, az eredetitől eltérő kulccsal. Az egyetlen megkötés a rádiócsatorna, az természetesen mindegyiknél azonos marad (ugyanaz, ami a kliens szerepet ellátó 'fizikai' csatolón). -
And
veterán
A TP-Linkről lövésem sincs, mivel nem láttam. De az biztos, hogy két, a tiéddel teljesen megegyező fw-verzióval (build 14896) rendelkező WRT54GL között működik a dolog, ha úgy állítod be, ahogy a saját magad által közölt linken le van írva. Gyakorlatilag az első v24-es kiadás óta van repeater-bridge-nek állított WRT54GL a hálózatban, azóta gond nélkül megy. A hálózat minden tagja az első (AP-ként működő, a példádban R1-ként említett megosztó) routertől kapja a címeket DHCP-n, ami konkrétan nulla plusz terhelést jelent neki, mivel DNS-szerverként a szolgáltató címeit osztja (a routeren a Basic Setup-ban a Use DNSMasq for DHCP / DNS opciók tiltva).
"R1 viszont 6 kapcsolatnál is nyolcvanvalahány százalékos terhelést mutatott"
Ugye a 'Maximum Ports' beállítás (Administration / Management oldal) 4096-ra van állítva, a TCP / UDP timeout pedig nem túl hosszú?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Nem csak a file- és nyomtatómegosztásról vagy SMB-szerverről van szó, annak működőképessége csak egy 'szerencsés' mellékhatás. Ha ezt korlátozni kell, akkor - ahogy írod - sokkal célszerűbb egyéb módon megoldani. A legfőbb indok a repeater- / client-bridge módra, hogy az ember otthoni LAN-jában (speciális esetek vagy igények kivételével) sokkal egyszerűbb, ha a megosztó router után nincs újabb címfordítás, minden eszköz ugyanannak a LAN-nak a tagja. Előnyök:
- Szerver üzemeltetésnél (itt ne csak klasszikus szerver-alkalmazásokra gondolj, hanem például p2p-fájlcserélő program vagy távoli asztal szolgáltatás használatára) mindkét routeren, tehát kétszer kellene portot forwardolni az adott célgéphez, az meg macerás. Például maguk a routerek elérése is gond lehet. Pingre eleve nem válaszolnak alapesetben a WAN-portról, vagyis ha a WLAN-ról (bridge-mód hiányában) befelé NAT-olsz, akkor valószínűleg onnan sem fog válasz érkezni, ezt tapasztaltad.
- A kvázi statikus (MAC alapján osztott) IP-k menedzselése egy helyen, a megosztó routeren végezhető. Fix IP-k kiosztása minden gépnek meg nem túl kényelmes, ha sok kliens van a hálózatban.
- A NAT-oló repeaterre csatlakozó gépek DNS-kérései sem a repeatert (és megfelelő beállítás esetén a megosztó routert sem) terhelik.
- A NAT (WAN-LAN működés) eleve nagyobb terhelés a repeaternek, kisebb sávszélt eredményezve. WRT54GL LAN-ok (switch) között 80-90 Mbps átmegy, ez messze nem igaz, ha az eszköznek címet kell fordítania. Persze wifi-csatlakozás esetén amúgy is a wireless szabvány áteresztőképessége a legfőbb limit. -
And
veterán
"Megpróbáltam beállítani a Repeater Bridge módot, de az eredmény az, hogy bár ő kap ip-t a TP-Link-től [..]"
Ez azért nem világos, mert egy repeater-híd (vagy bármilyen más módba állított dd-wrt-s WRT54GL) a LAN-portról nem tud magának címet kérni. Csak fix IP-vel lehet felruházni, DHCP-kliensként csak a WAN-felől viselkedik (vagy a WLAN felől, nem bridge nélküli repeater / kliens módoknál). -
And
veterán
válasz Sefter #16953 üzenetére
Csak ebből kiindulva bármelyik jó. A távoli elérés már a router problémája: változó WAN IP-cím esetén dinamikus DNS-szolgáltatónál regisztrálás, kvázi-statikus (MAC-addresshez kötött) LAN-cím kiosztása DHCP-vel (vagy a NAS fix IP-re állítása a helyi hálózatban), port forwardolás a különböző szolgáltatások számára.
-
And
veterán
válasz Tibiajax #17940 üzenetére
"mindhárom eszköznek fix ip-t állítottunk be a dd-wrt-n"
Fix IP-t kizárólag az eszközökön tudsz beállítani, a DD-WRT-n maximum statikus DHCP-t tudsz hozzárendelni az eszközök MAC-címéhez, ha azok egyébként automatikus címkérésre vannak állítva.
"namost, ezt a webes felületet szeretném elérni, akárhonnan a világban"
Erre való a kolléga által közölt megoldás, a port forward: a 80-as portra érkező kéréseket szépen továbbítani kell a routeren az adott című eszköz (beltéri) LAN IP-címére, annak is a 80-as portjára. Ez eddig szép, de három végpont (azaz 'szerver') esetén kívülről, az internet felől nyilván nem lehet mindig a 80-as portot továbbítani, ha amúgy mindegyiknek a webfelületét akarod elérni. Ezért a másik két eszköz eléréséhez más-más portszámokat kell a WAN-oldalról forwardolni (LAN-on mindegyik eszköz portja maradhat default érték), ami azzal jár, hogy a nyilvános IP-címed (vagy domain-neved) után kettősponttal elválasztva be kell írnod a választott portszámokat. Ha a többi végponton nem webszerver üzemel, akkor ez nem feltétlenül probléma, hiszen más szolgáltatásokhoz eleve más portszám tartozik.
Mod: ugye magához a router admin-felületéhez nem kell külön port forward, azt eléred, ha a távoli menedzselést engedélyezed, ugyanott be tudod állítani, hogy a router mely (külső) portszámra hallgasson, ami alapértelmezés szerint valóban a 8080-as.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Tibiajax #17945 üzenetére
"nem találom azt sem, hol tudok egyáltalán custom port-ot adni hozzá a két manuálisan kiadott ip-mhez, pl.."
DD-WRT v24: NAT/QOS -> Port Forwarding. A DynDNS pedig minden ellenkező híreszteléssel szemben és némi macera (kártyaadatok megadása kötelező, de a tesztidőszakban még nem von le semmit, azt pedig meg kell szakítani) árán, de még mindig ingyenes. -
And
veterán
válasz Tibiajax #17951 üzenetére
Na ezzel most hirtelen megfogtál, mert az én routeremhez (Broadcom-chipset, Linksys) szánt verzióban a forwardnál nincs 'Source Net' nevű mező. Mondjuk azt írják erről, hogy ha azt a nyilvános címtartományt, amelyről a bejövő kéréseket akarod továbbítani, nem áll szándékodban korlátozni, akkor hagyd üresen, nálad pedig úgy van. ('Apply Settings' ugye megvolt, nem csak a 'Save' ? Mert egyébként jónak tűnik.)
Mod: és ugye a router távoli elérése (aminek a beállítása nem itt látszik, viszont azt írtad korábban, hogy az megy) még véletlenül sem a 80-as portra van állítva?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Tibiajax #17951 üzenetére
Aha, az utolsó feltételezésem beigazolódni látszik: az általad nem kitakart WAN IP-címet beírva portszám nélkül (vagyis az alapértelmezett 80-ason) egy "TP-LINK" nevezetű webhely, azaz a routered kér nevet és jelszót. Tehát port forward menübe írt sorral ütközik a távoli menedzsment beállítása, utóbbit konfiguráld át valami másra, például a 8080-as portra (Administration -> Management -> Remote Access menücsoport, 'Web GUI Port' nevezetű paraméter).
-
And
veterán
válasz Tibiajax #17951 üzenetére
És látom, már megy is..
Mod: valami jelszót azért állíts be, mert így nagyon nyitva van, a jelenlegi IP-det pedig közzétetted.
#17955, atos: igen, valóban említetted, de a DD-WRT-nél (a Broadcom-os kiadásoknál legalábbis) eddig minden esetben 8080 volt az alapértelmezett remote http-port. A távoli (WAN) eléréshez ugyanis sosem azt a portszámot szokták használni, mint a LAN-felőlihez.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz tomika-123 #17958 üzenetére
És az a T-Home-os modem/router vajon képes wifi-kliensként működni? Mert jó esély van rá, hogy nem (vagy ha véletlenül mégis, akkor nem annak van konfigurálva). Vagy a két ház között kábeles LAN-kapcsolat van? Ha igen, melyik portok vannak összekötve (LAN-LAN vagy LAN-WAN)? Ezeket tisztázni kéne.
-
And
veterán
válasz Tibiajax #17977 üzenetére
Ketten is leírtuk, hogy teljesen nyitva van a bejárás (a set top box-od webfelületére), oda be sem kell lépni, mert egyáltalán nem kér jelszót! Mit akarsz, váltogassam neked a csatornákat vagy kapcsoljam ki innen a boxot? Láttam, mikor melyiket nézed, meg üzenetet is küldtem (valószínűleg ilyen popup-windows szerű ablakba teszi, az enyém is tud hasonlót). A 8080-as porton a routered figyel, az szerencsére feldobja a bejelentkezőablakot, és a név / password nem az alapértelmezett.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Krissz5435 #17996 üzenetére
De basszus, hát -50 [dBm] jelszint az óriási, annyival vígan mennie kellene maximális fizikai linksebességen a kapcsolatnak. Nálem egy wifi telefon fél méterre van a routertől, és bár a routeren tetőantenna van, azért ilyen közelségben bőven átszűrődik egy rakás jel. A router ezt a klienst -62 dBm-mel veszi..
Mod: hogy hova teszed, az elvileg mindegy. A gyakorlatban érdemesebb a routerhez tenni, mert annak a megnövekedett EIRP-értékéből más kliensek is érezhetnek valamit, míg ha a kliensre tennéd, azzal csak a router által arról az egy bizonyos kliensről vett jel növekedne. Persze csakis főirányban, a 'tükör' előtt, mivel ez - mint minden antenna - csupán nyalábol, pontosabban ezzel a kiegészítéssel hatásosabban nyalábol, mint előtte (ergo megnő a nyeresége). Tehát a többi irányban könnyen lehet, hogy ezentúl gyengébb térerőt fogsz tapasztalni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz elttiL #18087 üzenetére
Úgy látom, külföldi fórumokon elég vegyes a dolog megítélése. Egyesek azt írják, hogy a specifikáció szerint valójában nincs minimális hossz. Mások szerint rövid kábel esetén a zavarérzékenység növekedhet, ha a párokba rendezett erek nem érik el az egy teljes fordulattal járó hosszúságot. Ez utóbbi felvetés mondjuk akkor lehetne megalapozott, ha az érpárok 'menetemelkedése' ennyire nagy érték volna, ez viszont nem igaz: a négy érpár ugyan (az áthallás csökkentése okán) nem egyforma meredekséggel csavart, de ez az érték mindegyiknél kisebb, mint 2 cm: [link]. Ezért ahogy többen is említik, általános esetben minden probléma nélkül alkalmaznak extrém rövid, akár pár centiméteres kábelt is.
Mod: tény, hogy a zavarelnyomás akkor az igazi, ha egy érpár mindkét ere ugyanannyi külső jelet (vagyis zavart) szed össze, ez a 'közös módusú' elnyomás pedig akkor teljesül a legjobban, ha egyenletes eloszlású zavar esetén az egyik ér pontosan ugyanannyi zajt szed össze, mint a másik. Vagyis ha a kábel hossza a menetemelkedés egész számú többszöröse, vagy már kellően hosszú ahhoz, hogy ne legyen lényeges különbség az érpár egyes ereit érő zaj / zavar mennyisége között. A gyakorlatban azonban a zajforrás sosem homogén, tehát ez úgysem számít annyira, ha pedig a kábel rövid, eleve nem szedhet össze annyi zavart (még ha a zavarelnyomási képessége nem is olyan jó). Meg mint említettem, az érpárok különböző mértékben vannak megcsavarva, tehát ha a komplett kábel rövid is, nem egyformán hat a zaj az egyes érpárokra.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Melorin #18233 üzenetére
Ez erősen a router / szoftver függvénye. Alapesetben a WDS-link két oldala között valóban nincs címfordítás (egy kliens-híd eszközhöz hasonlóan), és olyankor a másodikra felcsatlakozó eszköz az első routertől kaphat címet. De a belinkelt képeknél sokkal érdekesebb volna maguknak a WDS-t létrehozó routereknek a beállítása, mert az ennél sokkal többet elmond.
-
And
veterán
Az SMC manual-ban is benne van ([link], 26. oldal), bár az adott típusból volt jónéhány hw-revízióhoz láttam leírást, nem biztos, hogy a te verziód is támogatja. Bridge-mód = WDS (pontosabban a WDS egyik megvalósítása), de csak azonos chipset-ek és/vagy firmware-ek között szeret igazán működni, így az eredmény erősen kétesélyes. Úgy látom, sajnos egyik típus sem 3rd-party firmware-kompatibilis, pedig legalább az egyikre ilyet téve megoldható lenne a kliens-mód, azzal pedig minden további nélkül lehetne a másik (alap AP-módú) routerre csatlakozni.
Új hozzászólás Aktív témák
- Keresek - Macbook Air M3 16GB / 24 GB - 512 GB SSD - Magyarországi beszerzés, tehát kb. 3 év garit
- Tyű-ha Lenovo Thinkpad T14 G2 Üzleti "Golyóálló" Laptop 14" -50% i7-1185G7 4Mag 16GB /512GB FHD IPS
- Ej-ha Lenovo Thinkpad T14 G2 Üzleti "Golyóálló" Laptop 14" -50% i7-1185G7 4Mag 32GB /512GB FHD IPS
- Eladó Nitro Venture TLS Snowboard Bakancs 46-os
- Eladó Nitro Team 2022 162W Snowboard Deszka
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest