Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
-
And
veterán
Ha az intézőben nem is, de a vezérlőpult / felügyeleti eszközök / számítógép-kezelés / megosztott mappák / megosztások alatt remekül látszódnak ezek a 'meghajtók' WinXP-nél, plusz egy 'ADMIN$' meg egy 'print$' nevű mappa is (ha van megosztott nyomtató a hálózaton).
Mod. #3375: Bele is látsz ezekbe a mappákba, ha nem kér jelszót?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz Zsiguli #5705 üzenetére
Pár megjegyzés:
1.) A wireless módnak nem kliens hidat kellene beállítani, ha a szolgáltató csak egy hozzáférést engedélyez, hanem sima klienst. Utóbbinál van címfordítás, kliens hídnál viszont nincs, ezért a kliens híd módban mindenki azonos címtartományban van (vagyis a kliens híd egy LAN-hálóhoz való). A wifi-kliens mód vezetékes megosztáshoz megfelel.
2.) Ha vezeték nélkül szeretnéd továbbosztani a wlan-on kapott netet, azt inkább ne ugyanazzal a routerrel / antennával tedd, mint amelyikkel a szolgáltatódhoz csatlakozol. Ez ugyanis szerintem 'kiszúrás' a szolgáltatóval és a többi, ugyanazon a csatornán, ugyanarra az AP-ra csatlakozó felhasználóval. Olyan forgalmat is tolsz a szolgáltató irányába, amely nem neki szól és (mivel a csatornát foglalod) ezzel a többiek wifi-sávszélességét is csökkentheted.
3.) Úgy néz ki, hogy a virtuális AP nem minden routeren / chipseten / DD-WRT verzión megy, ha a router wifi-módja kliens vagy kliens híd. Nem tudom a routered típusát, nálam (WRT54GL) például kicsit másképp néznek ki azok a Virtual Interfaces beállítások, és ha a router kliens módban van, eltűnik az egész. Mondjuk ilyenkor még mindig ott van a repeater mód, azzal kábé ugyanaz elérhető, csak az SSID-t és a kulcsolást nem tudom módosítani. De a 2.-es pont miatt amúgyis inkább használnék egy újabb AP-t a házon belüli vezetéknélküli eléréshez. -
And
veterán
válasz reepamester #5762 üzenetére
1.) Kevés ember van, aki mindkettőt jól ismeri. A WRT54GL egy hosszú távon is megbízható, ma már elég olcsó router. Az Asus vonatkozásában annak topikjában kellene szétnézned.
2.) Igen, le lehet szedni az antennáit. A routeren RP-TNC aljzatok vannak.
3.) Gyárilag nem, de bármelyik 3rd-party firmware-rel igen.
4.) Tereptől függ, előre nehezen jósolható. Nálunk lefedi a panellakást egy tetőantenna (bár ebben valszeg a szomszéd tömbről való visszaverődés is segít valamennyit).
5.) Ha nem akarsz egyéb extrákat (pl. USB, 802.11n), akkor a WRT54GL jó választás.
#5763: Valahol el is szakadt az a vezeték, vagy csak fityeg az antenna? Forrasztani lehet, mint említettem, de ilyen nagy frekvencián már elég körültekintően kell csinálni, hogy ne legyen k@ki a végeredmény. A belső antennáig vezető vékony koaxkábel belső erét sem véletlenül szokták gyárilag a lehető legrövidebben felpucolni, és az árnyékolást közvetlenül a nyákba forrasztani. -
And
veterán
Szerintem magát a kábelt ne toldd v. forraszd meg a közepén. Ehelyett az egész koaxdarabot cseréld le, ha lehetséges. Ha nem kivitelezhető, akkor már inkább forraszd le az eredeti kábelt a nyákról, és (ahhoz hasonlóan röviden pucolva) tegyél a helyére egy rövid, vékony pitail-kábelt, másik végén valami kisméretű lengő v. beépíthető csatlakozóval, pl. SMA-val. A beépíthető praktikusabb, azt oda tudod rögzíteni az eredeti réz aljzatra, ha olyan kialakítású, vagy magára a router házára is fel tudod csavarozni. 1-2 furat talán kell hozzá, de nem vészes. Utána meg a kialakított csatlakozóra ráteszel egy beltéri körsugárzót.
A másik megoldás, hogy egy kiszolgált 2,4GHz-es wifi-eszközből kitermeled annak belső, fixen rögzített, de a nyákra kábellel csatlakozó antennáját, és azt teszed a letört helyére. Ilyen guberált antenna nálam is van . Az eredetivel megegyező kivitelűt valszeg. nem találsz, akkor némi ragasztó megoldhatja a dolgot (szép talán nem lesz, de működni fog). -
And
veterán
válasz harylmu #6057 üzenetére
Pont-pont kapcsolatnál elvileg mindegy, hova kötöd a jobb antennát, hiszen a "fogadó wifi-adapter" pusztán logikai megközelítés. Valójában a kapcsolat (fél)duplex, mindkét résztvevő ad és vesz is, és az is számít, ha már az egyiken nagyobb nyereségű az antenna.
#6071: Csak a tisztázás miatt: egy antennának nincs érzékenysége. Annak nyeresége van, az érzékenység a vevő tulajdonsága. Az adóé meg a kimenő teljesítmény. Éppen azért elegendő már a link egyik végén egy nyeserégesebb antenna, mert az effektíve azon állomás másik két paraméterét is javítja.
Mod. #6075: Véletlenül nem cross / patch LAN-kábel gond? Előfordulhat, hogy a kártya már mindkét bekötést ismeri, az integrált meg nem?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Greg Vinous #6199 üzenetére
És mi van azon az 1-2 méteren, betonfal vagy ólomajtó ? Lehetőségek:
- jobb / nyíltabb helyre teszed a routert: szekrények, emberek, fémtárgyak fölé,
- kicsivel nagyobb nyereségű antennát teszel rá,
- megpiszkálod a kimenő teljesítményét (bár ez a router vételére nem lesz hatással).
#6198: a HPF kifejtése high pass filter. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz Lortech #6217 üzenetére
Persze, én is ráutaló jelekről írtam, de a jelentőségük is kábé ekkora. Ma már gyaníthatóan nem sok szolgáltatót érdekel, valszeg több okból sem. A szomszéd akkor sem biztosan fizetne elő, ha mi nem osztanánk a netet. Aztán manapság nem ritka egy háztartásban egynél több gép sem, tehát magunkkal osztozunk a neten. Ha az ISP limitálni akar, úgyis megteszi pl. forgalom alapján, lényegtelen, hogy azt konkrétan hány kliensgép generálja.
-
And
veterán
válasz daninet #6376 üzenetére
"én nem értek ehhez de ugy képzeltem el, hogy bedugom a routerbe, az felismeri egy számítógépként, [..]"
A routernek nem kell semmit sem 'felismernie' rajta, helyi hálóban amúgy is csak switch-ként működik. Amúgy valóban olyan, mintha egy önálló számítógépet csatlakoztatnál rá, mivel egy NAS-szerver végsősoron az is. Szinte biztosan van neki saját webfelülete, amin beállíthatóó rajta minden, a routerhez hasonlóan.
A hálózati tárolószerverek szokásosan minimum kétféle szolgáltatást adnak a hálózaton: egyrészt önálló FTP-, másrészt Samba-szerverként (hálózati fájlmegosztás, mint Windows alatt) tudnak működni. Az olcsóbb típusok gyenge pontja általában a sebesség: az a kisebbik baj, hogy csak 100Mbps-es ethernet-csatolójuk van, a nagyobb az, hogy ennek a sebességét sem tudják kihasználni, csak a töredékét. Úgyhogy a gyakorlati sebességnek mindenképp nézz utána az adott típusnál! USB-n általában szintén lehet kezelni a meghajtót, de én találkoztam olyannal, hogy a két csatolófelület nem működött egyidőben: ha USB-n csatlakoztattam a gépre a NAS-t, akkor a hálózatról leesett. Fogalmam nincs, hogy ez mennyire magától értetődő, de az adott típusnál sehol sem volt említve.. -
And
veterán
válasz kopi.dll #6426 üzenetére
A 802.11b nem elegendő a 10 Mbps sebességű nethez, mert a gyakorlati sávszélessége mindössze max. 4-5 Mbps. A későbbi szabványok visszafelé kompatibilisek lehetnek a b-s szabványú kliensekkel, de ehhez le kell 'butítani' az AP-t / routert. Pl. egy g-s router csak mixed (b/g) vagy b-only módban kommunikálhat b-s klienssel, és ez az egész wifi-háló sebességére hatással van. A nálunk viszonylag ritka 802.11a-s routerek is általában támogatják a full a/b/g -t. Az n-es eszközök meg valószínűleg képesek b/g-re is, de lehet, hogy ez már eszközfüggő.
-
And
veterán
válasz daninet #6457 üzenetére
Ilyenkor az van, hogy fel kell tenned a hozzá kapott segédprogramot (WD anywhere access), és azzal tudsz egy nevet adni a NAS-nak. Ezzel a hostnévvel lehet elérni a böngésződ címsorából a webfelületet, és ott már látni fogod a konkrét címet is. Mondjuk ez mind le van írva a manualban.. Az alapértelmezett név: mybookworld, az oldalon látható IP pedig 192.168.1.101 (lehet, hogy ez a default).
Mod: ha sikerült beüzemelni, írd már le légyszíves a hasznos átviteli sebességet ![ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz daninet #6462 üzenetére
"ha totalcommanderben másolok rá akkor 2,5-3mb/s között ingadozik az olvasás ugyanennyi.."
Ettől tartottam, és ez szvsz. nem a "lassú" hálókártyáknak és routernek köszönhető, hiszen ez mindössze 20-24Mbps. Egy WRT54GL router két LAN-portján lógó PC között például ennek simán 2..3-szorosát lehet mérni, és ez biztos nem számít kivételesnek. (Ehhez meg minek a gigabites port?)
Jól számolom, hogy egy 1TB-os meghajtót (amekkorával a MyBook-II legkisebb kiadását szerelik a WD weblapja szerint) ezzel a sebességgel majd' 4 napig tart telepakolni?
#6460: Ok, hogy már megoldottad, de miért kellett a DHCP tartományba gyűrni a NAS valószínűsíthető címét? Ezek a cuccok általában nem kérnek maguknak DHCP-n címet, ahogy LAN-oldalon a routerek sem. -
And
veterán
USB-adaptert nem használnél ilyen linkhez, inkább oda is egy külső antennás eszközt tennék. Egyébként 5m USB kábel talán még passzívban is elmegy, annyi a max. megengedett hossza, de lehet, hogy ez márt eszközfüggő. De javaslom, inkább egy normális wifi-klienst használj helyette.
Jók ezek a 'haver ismerőse' történetek . 800dBi-s antenna nem létezik, körsugárzónál már a 8..10dBi-s is jónak számít 2,4GHz-en. Ezen a sávon egy jól elkészített 1m nyílású paraboloid lehet úgy 26..27dBi, és az már csöppet sem körsugárzó. (Egy 800dBi-s antenna nyeresége számszerűen 10-nek a 80-dik hatványa lenne, szóval ne túlozzunk.. Az izotrop sugárzóhoz viszonyított 500-szoros teljesítményviszony jelent 27dBi-t.) -
And
veterán
Bőven elég, ha a rálátás tényleg megvan. Valószínűleg a 4..5dBi-s antenna is megfelel , de egy házilag nagyon kevés munkával elkészíthető példány (nem körsugárzó, pl. biquad) is tud vagy 10dBi nyereséget. Azért nem baj, ha kicsivel jobb, mert úgy a linknek lesz bőven tartaléka, kevésbé lesz hajlamos az ingadozásra, másrészt a nagyobb sebességű összeköttetéshez (hogy ki is tudd használni teljesen pl. a 802.11g adta lehetőségeket) elengedhetetlen a nagy jelszint.
-
And
veterán
válasz Goatman #6558 üzenetére
1.) Egy router LAN és WLAN IP-címei mindig egyeznek. Címfordítás a LAN és a WAN portok között van, a WLAN pedig a LAN része (olyan, mintha a LAN-oldali switch-csen csücsülne egy wireless AP).
2.) Amíg a kapcsolat láthatóan nem stabil, megpróbálkozhatsz a titkosítás teljes tiltásával.
4.) Érdekes. Notebook wifi-jének drivere a legfrissebb? Más wifi-hálózathoz gond nélkül kapcsolódik? A router firmware-je is a legutolsó?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Majd ezután felszereltük kivülre a vályog falra és már sehol sincs 1-s - 2-s jelnél erősebb a wifi antenna körül."
Mármint a havernál is ilyen gyenge lett a jelszint? Mert ha igen, akkor valami el lett rontva, pl. kontakthibás lett a kábel v. a csatlakozás. Egyáltalán a külső falra szereléskor hosszabbítva lett a kábel? Hogy jön ide az ablak? Vagy arra gondolsz, hogy azért volt bent jó térerő, amikor az ablakba tetted, mert az ablak visszavert valamennyi energiát? (Ez egyébként biztos nem igaz, inkább a környező falaknak volt ebben szerepe.)
Az antennakábelt mindig a lehető legrövidebb távon kell vezetni. A hosszú kábel okozta pluszcsillapítás rontja mind az antennára jutó adóteljesítményt, mind a vételi térerőt. Ha hosszú kábel használsz, az egyenértékű azzal, mintha kisebb nyereségű antenna lógna a végén (a vétel szempontjából még rosszabb is). 10m hosszú, szokásosan 5mm átmérőjű, de jófajta kábel 5dB-t csillapít 2,4GHz-en. -
And
veterán
válasz kovi831 #6650 üzenetére
Elöször is a koax árnyékolásának nem sok köze van ahhoz, hogy az adott kábel mennyit csillapít (a vastagságának már inkább). Másodszor, a kábelmodemek legjobb tudomásom szerint vannak annyira intelligensek, hogy képesek a bejövő (downlink / receive) jel szintjét megmérni, és a saját webfelületükön (vagy más hálózati szolgáltatáson keresztül) elérhetővé tenni. Jó esetben maga a felhasználó is képes ezt megnézni, de a szolgáltató biztosan tudja ellenőrizni, ha akarja. Én is egy véletlen kábelhálózati kimaradás során jöttem rá a modem IP-címére, de ez más kérdés.. A lehetséges vételi szint tartománya az adott típusnál katalógusadat, de egy hozzáértő rögtön megmondja, hogy ez lehet-e a probléma forrása (ami szerintem tisztességes kábelnél nem túl valószínű). Úgyhogy ezzel a kérdéssel első körben rögtön a szolgáltatódat illene megkeresni.
-
And
veterán
Ha jól értem, a felső szinten neked nincs szükséged újabb routerre, csak egy egyszerű AP-re, amelyre minden fenti kliens vezetéknélkül tud csatlakozni. Ha fent is szükség van vezetékes elérésre a wlan mellett, akkor meg vagy eleve egy többportos AP (vagyis AP+switch), vagy az AP mellé egy plusz különálló switch kell oda. De újabb router mindenképp felesleges, mivel megosztásra (mármint házi router funkciókra, mint a címfordítás, dhcp-szerver, meg ilyesmik) csak egyszer van szükség, és az az első szinten már megtörtént. Onnantól mindenki egy alhálózatban lehet.
Ellentmondva a fentieknek, mégis vihetsz routert a felső szintre, de nem mint routert kell üzemeltetni, hanem csak mint AP-t, azaz a WAN-portot üresen kell hagyni. Ennek csupán azért van értelme, mert egy egyszerű router nem feltétlenül, vagy csak alig drágább, mint egy AP, és a routereken szinte mindig van legalább 4 LAN-port, ha mégis szükség lenne vezetékes kapcsolatra. Remélem nem bonyolítottam meg nagyon .
Mod: Az a "jelerősítő" meg továbbra sem más, mint egy egyszerű külső antenna. Igaz, a nyeresége valamivel nagyobb, mint a routerek beépített dipóljaié.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Nem kell mindenképp a kábel, de mivel a leírásod szerint fent alig van térerő, nincs lehetőség wifi-jelismétlésre sem. Különben az is egy újabb eszközt igényelne, szóval anyagilag nem járnál jobban, a belső sávszélesség okán pedig még nyerhetsz is egy kábellel, ami már úgyis ottvan.
Minden wifi-router rendelkezik WAN-porttal (attól router), és mindegyikben van AP (attól wifi ). De pont a WAN-port az, ami neked alapesetben nem fog kelleni. Szinte teljesen mindegy a típusa, de lehetőleg a megbízhatóbb gyártmányok között nézelődj (Netgear sem rossz, Asus, Linksys, stb.). A 802.11n sem létszükséglet, ha csak netelérés a cél. -
And
veterán
(Ezzel csak néhány apró gond van: a WRT54GC nem támogatja a WDS-t, ahogyan gyárilag a WRT54-csalát többi tagja sem. A GC-hardver ráadásul nem 'okosítható'. Úgyhogy hiába is venne egy másik WDS-képes routert, konkrétan a WDS akkor sem menne, mert azt mindkét routeren be kell állítani. Ettől még szimpla repeater szóba jöhetne másodiknak, de itt a másik probléma: ha egyszer nincs térerő, vagy nagyon rossz, akkor értelemszerűen ismételni sincs mit. Egy repeatert olyan helyre kellene tenni, ahonnan minden végpont jól vehető, csak a végpontok egymással közvetlenül nem tudnak kommunikálni. A harmadik nehézség a vezetéknélküli sávszél: egy repeater (akár szimpla, akár WDS) azt megfelezi, gyenge jelnél pedig eleve nincs meg a szabvány által biztosított teljes elérhető bitráta. Úgyhogy szvsz. sokkal jobban jár egy újabb AP-vel v. AP-ként használt routerrel, amelyet az első routerétől eltérő rádiócsatornán üzemeltet.)
-
And
veterán
válasz tupacamaru #6780 üzenetére
(Mivel egy antenna oda-vissza működő szerkezet, ezért ha nálad jó térerővel jön a hotspot jele, akkor a hotspot AP-ja ugyanúgy jól fogja venni fogja a te jeledet. Feltételezve, hogy a teljesítményük között nincs nagyságrendi eltérés, ami nem is valószínű.)
-
And
veterán
válasz tupacamaru #6783 üzenetére
Ha nincs semmilyen vétel, akkor természetesen adott a helyzet. De Te azt írtad, hogy hiába csinál / vesz akármilyen antennát, amivel az ő jele eléri a hotspot-ot, annak a jelét nem fogja venni. Márpedig ez nincs így: ha az egyik állomás veszi a másikat, akkor a fordítottja is igaz.
Nyilván a hotspot-ok nem óriási nyereségű irányított antennákkal dolgoznak, és ez lehet probléma. A kültéri (körsugárzó) nem tudom, mennyire lehet jellemző, de ha igen, és rá is látni, akkor (az ellenoldalon egy jó antennával) van némi esély a kapcsolatra. Ha csak valami vacak beltéri antennát használnak, akkor nem sok. -
And
veterán
Ez a .doc gyakorlatilag a martybugs.net-es leírás tükrözése. A nyeresége a magyar fordítással szemben szerintem maximum 10-11 dBi lehet. Viszonylag egyszerűen utánépíthető, mi már vagy fél tucat darabot építettünk belőle. De a hatásos működéshez ezt is kültéren (tetőn, legalább 1m-es árbocon vagy fali konzollal szerelve) kell elhelyezni.
#6785: Kizárólag antenna kérdése. Ha már 500m-et áthidal az ember egy adott antennával, akkor 3x akkora távra egy 9dB-lel nagyobb nyereségű példányt használva elvileg ugyanakkora térerőt fog kapni. Tehát pl. biquad -> 19dBi Yagi csere után észre sem veszi a háromszoros távot. -
And
veterán
Erre semmilyen garancia nincs. Egy antenna már az elhelyezése okán is rengeteget javíthat a kapcsolat minőségén. Nem tudom, hogy hol 'mérted' azt a gyenge jelet, de a falon kívül vagy a tetőn biztos jobb lett volna. Írtuk már, hogy ha nincs meg a teljes rálátás, próbálkozni is kár, ez sajna nem vicc.
"Router kilőve.."
Akkor az egésznek nincs értelme, mert szinte biztos vagyok benne, hogy nem a notebook beépített wifi-kártyájára tudnál csatlakozni egy külső antennával. Ehhez külső, saját antennacsatlakozós eszköz kellene, több okból is. Azt mondom, hogy ha nem tudod megoldani a rövid koaxkábellel történő jelvezetést, a külső konzolra szerelést (mert nem a saját lakásodról van szó), és egy önálló eszköz telepítését, akkor felejtsd el az egészet . A használható térerő csak az egyik szükséges, de messze nem elégséges feltétel ehhez. Azt ki is kell tudni használni, ehhez pedig megfelelő helyre telepített egyéb, nem feltétlenül filléres eszközök is szükségesek.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Az elemek számából és a hosszából következtetve én nagyjából 16dBi nyereségűnek becsülném azt a yagi-t, ami azért nem rossz. Természetesen az ellenállomás irányába kell állni vele, lehetőleg vertikális polarizációval (azaz a direktor / reflektor elemeknek függőlegesn kell állniuk). A helyes rögzítésről Rajtad kívül senki sem tud megbizonyosodni, főleg az első szélviharig .
#6803: Az elve minden antennának ugyanaz (nyitott rezgőkör), csak a kialakításuk lehet más. De itt a gyakorlati szempontból csak az irányítottság (nyílásszög), a nyereség, mechanikailag pedig a rögzíthetőség és az időjárásállóság érdekes. A biquad könnyen elkészíthető típus, kisebb nyereséggel (nagyobb nyílásszöggel). A yagi egy rezonáns fajta, érzékenyebb a pontos méretekre, nyeresége és nyílásszöge pedig a felhasznált direktor-elemek számától függ. -
And
veterán
válasz cellpeti #7470 üzenetére
Dyndns-re nem ezt kell regisztrálni (valószínűleg nem is lehet), hanem a routeredet, hiszen "kintről" az egész otthoni hálód egyetlen IP mögött van, amit a router kezel. Amit én láttam, az nem tudott DHCP-kliens lenni a belső hálózatban, de ennek nincs jelentősége, mivel még mindig a router mögött van. Tehát fix IP (DHCP-szervere van), routeren port forward beállítás erre a címre, az alapértelmezett vagy megváltoztatott FTP-portra, és már látszódik is a net felől, mint FTP-szerver, mivel támogatja ezt a funkciót. Belső hálózatból meg inkább Samba-szerverként érdemes használni, vagy méginkább USB-ről, ha normális átviteli sebességet szeretnél (feltéve, hogy az USB-funciója végpont, és nem host).
-
And
veterán
válasz cellpeti #7688 üzenetére
Nem muszáj fix IP-kiosztást használnod. Én inkább statikus DHCP-vel intézném, hogy az egyes PC-k mindig ugyanazt az IP-t kapják. Mondjuk a WRT54G ezt gyárilag sajnos nem támogatja, a WRT300N-nek talán már több esze van . Különben is, melyik router lesz a kettő közül?
Igen alapértelmezett átjárónak a router IP-jét kell beállítani a gépeken, de DHCP-kérésnél amúgy is azt kapják. DNS-kiszolgálóhoz is beírhatod a router címét, de célszerűbb rögtön a szolgáltató DNS-szerverét, ill. szervereit használni.
"Azt nem tudom,hogy azt az IP-t amit beállítok a gépeknek,azt a routerbe hol tunám beállítani "
Azt miért kellene "beállítani" a routerben? Csak azért, hogy a router 'tudjon' az IP-címekről, nem kell semmit sem beállítanod. Ennek otthoni körülmények közt csak szerverüzemeltetésnél lehet jelentősége a port forward miatt. Akkor lényeges, hogy fix IP-k legyenek a hálózatban, de ez ugyanúgy megvalósítható statikus DHCP-vel, ha a router támogatja. -
And
veterán
Először is tisztázni kellene, hogy milyen hálózati csatlakozású PC-k között mérted azt a 8-900 kbyte/s sebességet. Ha két wireless kliens között, akkor azt is mondhatnám, hogy a 'teteje' már-már közelíti a gyakorlati maximumot. Egyazon routeren v. AP-n lógó két vezetéknélküli kliensgép közötti másoláskor a csomópont gyakorlatilag állandóan adatcsomagokat ismétel, vagyis ugyanúgy felezi a rendelkezésre álló sávszélt, mint egy repeater. Ha viszont egy LAN-on csatlakozó és egy wireless gép közötti másolásnál mérted, akkor ez a sebesség alacsonynak számít.
Az már elég sokszor le lett írva, hogy az 54Mbps sebességű (-g vagy -a) wifi valós átvitele miért annyi, amennyi. Maximális csatlakozási sebességnél is van jókora protokoll overhead, így a felhasználó számára maradó hasznos TCP sebesség csupán 20..24Mbps lehet. Ettől függetlenül a 'névleges' átviteli ráta az éterben megvan. -
And
veterán
válasz bambano #7880 üzenetére
(Így nem ér . Szimplex irányban megvan az 54Mbit/s, egy fájl átvitelénél visszafelé meg 'csak' ACK-csomagok mennek. Igaz, utóbbiak viszik a teljes tranzakciós idő 25%-át, ha nincs frame burst. De ez mind beleértendő a 'haszontalan' sávszélességbe, aminek a maradékát az AP tovább felezi. Tehát így is és úgy is igaz, csak attól függ, melyik sávszélt tekintjük alapnak..)
#7878: Ez firmware-belebuzulás tényleg erősen költői kérdésként hatott . Mondjuk azért, mert az eredeti sz@rt se ér egy "3rd-party" firmware-hez képest, főleg WRT54G-nél, amelyek mostanság gyárilag nem is feltétlenül linux-alapúak? Persze nem ezért nem ér sokat, legyen akármilyen alapú. Hogy miért RC-verzió van a kolléga routerén, mikor már jóval újabb is van belőle, az megint más kérdés. -
And
veterán
Javaslatom? Jó, legyen, már ha az a belebuzulós kifakadás részedről javaslat volt. Tehát: használjon továbbra is külső firmware-t, ami alatt egy mostani WRT54G esetén kizárólag a DD-WRT Micro-t értjük, mert csak az megy fel rá. Időnként frissítse, ha van stabilabb kiadása, és úgy nem lesz nagy baja abból, hogy az nem 'a gyári'. Mindenben jobb, mint az eredeti, és önmagában biztosan nem okoz ilyenfajta wifi-lassulást, mert másnak sem okozott (elég sokan használják).
-
And
veterán
Majd valaki megcáfol, ha nem jól tudom, de mintha az összes 3rd-party firmware a gyári kiadáson alapulna, melynek hozzáférhető a forrása. De a külső fw-eké egészen bizonyosan elérhető, átnézhető és akár módosítható is, ahogy említették. Kicsit tájékozódni kellene ezen a téren, ugyanis nem engem kapott el az ideggörcs az eredeti firmware emlegetésekor, hanem éppen téged, mikor valamely másik került szóba. Ja, arra sem emlékszem, hogy bunkó módon vagy akárhogy személyeskedtem volna veled, úgyhogy te se tedd, ha megkérhetlek.
-
And
veterán
válasz bambano #7893 üzenetére
(Alapjában igaz. A Linksys WRT54-sorozatnál viszont hozzáférhető a forrás, a WRT54G-hardvereken pedig a v5.0-ás hw-verziótól felfelé nem Linux-, hanem VxWorks-alapú az OS. A nulláról összerakást ennél a típuscsaládnál infóim szerint az is gátolta, hogy a bennük általánosan alkalmazott Broadcom BCM535x processzorok részletes adatlapjai nem voltak elérhetőek, ill. ma sem azok.)
-
And
veterán
válasz steewattyoo #7856 üzenetére
AP: vezetéknélküli "switch", wireless kliensek közötti forgalmat bonyolít. Nincs dedikált WAN-portja, mint egy routernek, sőt általában csupán egyetlen LAN-porttal rendelkezik. Nem választ el alhálózatokat, nem támogatja a címfordítást (NAT).
WLAN router: vezetékes router + AP, tehát minden wifi-router vezetéknélküli elérési pont is egyben. Szokásosan minimum 4 LAN-portos vezetékes switch-cset is tartalmaz.
Netmegosztáshoz mindenképp router kell. Egy AP-nek két esetben lehet jelentősége: van már kiépített vezetékes hálózat routerrel, de nincs vezetéknélküli elérés. Ekkor az egyik szabad LAN-portra csatlakoztatod az AP-t, és ez megoldódik. A másik, ha egy helyi hálózatban egyáltalán nincs szükség internet-elérésre, de wifi-hozzáférésre igen: switch + AP összedug, ez is kipipálva. Manapság azért érdekes egy AP, mert alig v. épp egyáltalán nem olcsóbb, mint egy komplett wifi-router. -
And
veterán
Ha valóban UTP-kábellel szereltél, minimum CAT5-össel (lehet egyáltalán ennél 'rosszabbat' kapni?), akkor a kábel nem lehet a hiba oka. < 30m-nek simán mennie kellene. Írtad, hogy szakadást már teszteltél, és nem volt gond, de az ereket (pontosabban érpárokat) is úgy kötötted be, ahogy azt a #7924-ben linkelték? Végülis mindegy, hogy a kettő közül melyik ábra szerint, de az azonos színű párok jó helyen vannak a kábel mindkét végén? A végponton, vagyis a szomszéd laptopján melyik ledek világítanak v. villognak a LAN-csatlakozónál (már ha egyáltalán vannak rajta ledek)? A 'link' (általában a narancsszínű) led folyamatosan világít?
-
And
veterán
válasz Peet210 #7984 üzenetére
Igen, létezik USB A-A kábel (sajnos), csak marhára nem szabványos: [link]. Két PC-t (host-ot) így nem lehet szembekötni, tényleg aktív elektronika kell hozzá.
Mod: ellenben Firewire / IEEE1394 kábellel ez is megoldható, és gyorsabb, mint a 100 megás ethernet, vagy akár az USB2.0 (ami csak névleg tud többet).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz cellpeti #8300 üzenetére
"Nem,mivel megkerülhető már az összes."
Azért kár riogatni a népet, ez konkrétan nem igaz. A 'sima' WPA mellett használható TKIP-pel már voltak gondok, de a WPA / WPA2-nél is használt AES-t még nem lehet törni. A brutal force módszer vagy a szivárványtábla (szörnyű egy szó ) sem megoldás egyelőre, ha kellően hosszú a kulcs. -
And
veterán
válasz cellpeti #8303 üzenetére
Javaslom ezt a cikket olvasásra: [link], meg ezt: [link]. Mint a nevekből kiderül, ugyanarról van szó indkét cikkben, csak a másodikban egyértelműen kiemelik, hogy az ilyenfajta támadással a károkozás lehetősége erősen korlátozott, valamint maga a módszer is csak a WPA-TKIP esetén lehet nyerő. Az AES, mint lehetőség viszont már WPA-nál is adott, WPA2-nél pedig kötelező (bár nem ez az egyetlen különbség a kettő között, vagyis WPA2 != WPA+AES).
"megkerülhető,mivel 2 matematikus megkerülte már,nem minden részét [..]"
Hja, a lényeg mindig a részletekben lakozik . -
And
veterán
válasz Inv1sus #8428 üzenetére
Van egyenes (patch) meg keresztkötésű (crosslink), LAN-os UTP-kábel viszont nincs, mivel mindkettő LAN-hoz tartozik.
Hogy router és PC között tudod-e használni a crosslink típust, az attól függ: ha legalább az egyik végpont ismeri az Auto-MDIX (bekötés automatikus felismerése) funkciót, akkor igen. Ha viszont nem, akkor egyenes kábelt kell használj a router és a számítógép között.
Új hozzászólás Aktív témák
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5
- Bomba ár! HP EliteBook 830 G6 - i7-8G I 8GB I 256GB SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Bomba ár! Dell Latitude 5580 - i5-G6 I 8-16GB I 256 SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W10 I Garancia
- Bomba ár! Dell Latitude 5490 Touch - i5-8G I 8GB I 256SSD I 14" FHD Touch I Cam I W11 I Garancia!