Új hozzászólás Aktív témák

  • parandroid

    nagyúr

    válasz emvy #37089 üzenetére

    Mi ~2500-ből megúsztuk a kauciót, a províziót meg teljesen, cserébe Katicával hónapokig keresgéltünk - ő Frankfurtból, én Mo-ról. Mi magunk is meglepődtünk, hogy 2,5 hónap alatt sikerült is találni lakást, és addig csak 4-5 elutasításon voltunk túl. Már azon esetekben, ahol egyáltalán megnézhette a lakást, jelentkezést addigra már vagy 40-50 helyre adtunk be. Ráadásul neki addigra már volt itteni munkahelye, keresete, bankszámlája, adószáma, minden, ez azért jelentősen megkönnyítette a dolgokat.

    Olyan ez kb itt amúgy, mint az álláskeresés, interjúval, meg mindennel. A kedvencünk az a 100 nm-es, tetőteres, 3 halószoba + nappalis kis házikó volt, ahol a tulaj közölte, hogy 2 gyerekkel nem mehetünk oda, mert az kicsi. Amúgy is hajlamosak nagyon komolyan venni ezt a gyerekkérdést, a mostani lakást is csak úgy kaptuk meg, hogy azonos neműek a gyerekek, ezért alhatnak egy szobában.

    Ez ~80 nm egyébként, és teljesen üres volt, a konyhabútort és a gépeket is mi vettük/hoztuk bele. Otthon még felrakattam egy vonóhorgot az autóra, így a költözködés is jelentősen könnyebb volt, az ágyakat pl otthonról hoztuk, bár utólag az ebayt nézegetve, lehet, hogy kár volt. Amit nem bánok, hogy elhoztunk, azok a háztartási gépek, azokat nemrég vettük Mo-n, sok év garancia van rájuk még, és amúgy is az a benyomásom, hogy ezek itt azért drágábbak újan. Használtan megint más kérdés, most vettem ebayen 100 EUR-ért egy elektromos tűzhelyet kerámia főzőlappal, hogy Mo-n is legyen valami, amikor hazamegyünk.

    p

    I talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.

Új hozzászólás Aktív témák