-
IT café
Az objektívekre két nagyon fontos adat jellemző, melyek alapján rendszerint azonnal be lehet őket sorolni. Ezek az objektív fényerejét és gyújtótávolságát jelző számok.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Degeczi
nagyúr
válasz fulton #10234 üzenetére
ugyanaz
azt csak magad tudod, muszáj-e homohviharban, háborgó tenger, fröcskölődő víz mellett is fotóznod, mert akkor valóban elengedhetetlen (de persze a szigetelt váz, objektív is)
talán gyakrabb helyzet, ha nem teljesen beszámítható alanyokról (kisgyerekek, kutyák, részegek) is akarsz közeli képeket, mert akkor is hasznos lehet
de ezeket leszámítva csak magadat szívatod: évtizedeken át kísérletezte ki a gyártó a frontlencse megfelelő (és persze ellenálló!) bevonatát, ami szerepét lenulláznád egy elég dobott üvegdarabbal
-
Degeczi
nagyúr
válasz padi68 #10251 üzenetére
ezen a típuson nincs, mert könnyű, és normál esetben nem fordul elő ilyesmi
(míg pl. a nehéz 18-200-nál teljesen normális jelenség, nem is lehet vele mit kezdeni: olyan 24-35 mm-es állás környékétől az mindenképpen kimászik, ha lefelé tartod. Alaphelyzetből, 24 mm alatt az sem, ezért azon is tök fölösleges a zár, ami az újabb 18-200-on jelent meg, mert az ilyen zár csak a legelején, 18 mm-en tudja rögzíteni - onnan pedig amúgysem csúszik ki...)szóval ezen a típuson nem szabad előfordulnia, javítandó (azt sajnos nem tudom, mennyiért. Nyilván az a kérdés, vajon csak elállítódott, kilazult-e vmi, vagy elkopott)
-
Degeczi
nagyúr
válasz werttzui #10324 üzenetére
nem csak az ára, a mérete is "azt a Q!"
a régi 76x136 mm volt, 67 mm-es szűrőmenettel, 770 gr, ez 86x198, 77 mm-es szűrővel (a súlyáról még nincs adat, de ez alapján közel lehet a 1.5 kg-hoz): FX méretű képet rajzolna?
mert ez gyakorlatilag a 70-200... vmit nagyon elnéztek, nem erre lett volna szükség
-
Degeczi
nagyúr
válasz werttzui #10326 üzenetére
igen, az kellett volna jöjjön - de nézd meg a méreteit: a full frame-es Sigma 70-200/2.8 mérete 86x184 mm, 77-es szűrővel (és 1.4 kg) - tehát ez még annál is nagyobb lett!
így aztán jó eséllyel nem is a teljesen más fölépítésű 50-150, hanem lehet, h tényleg a 70-200 alapján dolgoztak, abból indultak ki
a 70-200 már elég böhönc volt sok vázon, míg a régi 50-150 kellemes méretű
mert az APS-C egyik előnye pont az, h kisebbek, könnyebbek lehetnek az azonos látószög tartományt adó obik - hát ezt ügyesen kilőtték...
-
Degeczi
nagyúr
válasz HwAdokVeszek #10424 üzenetére
attól is függ, mire: nyaraláson mászkálás közben nagyon jól jöhet a 16 mm-es kezdet, ha viszont mondjuk portrézni is szeretnél néha, ez a Nikon könnyen csalódás lehet, nem is annyira a rossz fényereje miatt, hanem mert ritka ronda (izgága, dupla kontúrvonalas) háttérmosásra képes
-
Degeczi
nagyúr
válasz Peethy #10503 üzenetére
a manuális fókusznál (ami halszemnél kb mindegy, gyakorlatilag egyszer kell beállítani) fontosabb, h D300/D7000 alatti Nikon vázakon fénymérés sincsen manuális obival, ezért csak M módban használhatóak
többnyire ez is mindegy (mert a fő felhasználási területet, a gömbpanorámát úgyis M módban kell lőni, bármilyen vázon is legyen), de beltérben esetleg számíthat, h vakuzni is csak manuálisan lehet, hiszen a TTL vakuzáshoz is kellene tudnia a váznak a beállított rekesz értékét
-
Degeczi
nagyúr
válasz BiriBum #10521 üzenetére
hehe, Canon volt az első a teljesen elektronikus obikapcsolattal, nemhogy az AF-et, de még a rekeszmozgatást is az obira bízzák
talán csak az Olympus még ilyen, hiszen ott nulláról indultak a 4/3, m4/3 rendszerek, könnyen megtehették
pl. Nikonon különösen a belépő ill. a haladó amatőr vázaknál (D40-D80 vonal) gyakori a rekeszmozgató mechanika meghibásodása a vázban
-
Degeczi
nagyúr
képkivágásban természetesen ugyanazt, de egyébként a perspektíva eltérő, közelről másként látod ugyanazt, mint távolabbról
ezért fejportréra nem előnyős, mert közelről túl nagynak tűnik az orr, kerekebbnek az arc
(egyébként fejportréhoz az 50 mm is rövid, ugyanebből az okból) -
Degeczi
nagyúr
válasz kulerr #10941 üzenetére
rövid guglizással kiderül, h valóban más fölirattal legyártott Tamron 17-50-ről van szó, a motor nélküli első változatról
így valszeg ugyanaz érvényes rá, mint a Tamronra: jó obi, ha egy jó példányt sikerül kifognod
(pl. annak idején 4 db-ból sem találtam egyet sem, ami D90-en ill. D300-on stabilan, megbízhatóan fókuszált volna - másoknak meg olyan szerencséje van, h elsőre olyat sikerül) -
Degeczi
nagyúr
válasz Novics #10949 üzenetére
azért nem, mert ahhoz, h a kép sarkaiban a legnagyobb látószög mellett se vignettáljon a napellenző, tölcsér kivitelben csak akkora lehetne, mint amit ott, a sarkokban látsz, a "tulipán szirmai" között
az pedig nagyon kevés, alig árnyékol valamit - holott a kép magassága kisebb, mint a szélessége, vagyis alul-fölül (márpedig a Nap leárnyékolása szempontjából többnyire ez utóbbi a legfontosabb) nagyobb "levél"-re lenne mód, anélkül, h belelógna a képbe
a tulipán forma tehát az árnyékolási lehetőség kioptimalizálása, csúcsra járatása - de persze csak akkor lehetséges, ha nem forog a frontlencse
hosszabb gyutávról induló telénél mindez azért nem lényeges, mert az amúgyis szűk látószöge miatt sima tölcsérből is viszonylag magas tehető rá
-
Degeczi
nagyúr
válasz Novics #10952 üzenetére
Nikon 18-55? annak forog az eleje fókuszáláskor, ezért kell a tölcsér alakú
egyébként a mai frontlencse bevonatok mellett már nincs olyan jelentősége, mint régebben (hacsak nem rontja vki szándékosan a helyzetet UV szűrővel), ma már nem okoz nagy különbséget, csak ha tényleg nagyon erős fény éri a frontlencsét (a gyengébb minőségű bevonatok idején közvetett, visszavert fény is sokat tudott rontani a kontraszton)
-
Degeczi
nagyúr
válasz zgospel #11069 üzenetére
asszem pont Canonon még a fókuszgyűrűjét is jól szokták beállítani gyárilag
nekem Nikonos van, azon teljesen elcsúszott a skála, valszeg azért, mert bajonettől függetlenül ugyanúgy rakhatják föl a gyárban, pedig a hosszabb bázistávolságúaknál (a Nikon az egyik leghoszzabb rendszer) teljesen másként kellene,
és így valahol 1m alatt volt a végtelennek megfelelő állásde ez sem volt komoly gond, 10-15 perc egyszer belőni: a gumigyűrű alatt 3 apró csavarral oldható, majd elfordítható az egész, és próbaképekkel (hiszen a keresőben minden éles) hamar belőhető, akár a fényképezőgépen is, ha nagy fölbontású a kijelzője
(azért volt érdemes megcsinálni, mert halszemnél jópofa fölhasználás az is, ha vki közelhajol hozzá, és akkor már persze másként kell fókuszálni - sajnos nem is lehet annyira közelre, ami olyankor igazán jó lenne. Távoli célpontoknál valóban tökmindegy, egyszer beállítod 1m körülire, és minden éles lesz)
a képe teljesen nyitva még vacak, de az egy halszemnél úgysem szempont, f/5.6-nál már abszolút korrekt, f/8-nál pedig világbajnok, sokkal drágább típusokat is lepipál
[ Szerkesztve ]
-
Degeczi
nagyúr
válasz zgospel #11080 üzenetére
nem teljesen: a fényerő (és a rekeszek) névleges értéke valójában csak közelítés
(néha, alapos tesztekben meg is szokták mérni, mi a tényleges fényáteresztés)
nem nagy, de látható különbséget okozhatvagy pl. a rekeszbeugrás pontatlansága még ugyanazon az obin, ugyanazon rekesz mellett is képes enyhe (mondjak max 1/6 blende) ingadozásokat okozni képenként
(pl. a Halott Menyasszony bábfilmhez, ami Canon vázakkal lőttek képkockánként, részben ezért is használtak Nikon optikákat: mert ott a rekeszt egyszerűen mechanikusan fixre akasztották be, ami Canon obival, elektronikus rekeszvezérléssel sokkal nehezebben ment volna - márpedig enélkül egy mozgóképen már látható lenne a beállási pontatlanság)[ Szerkesztve ]
-
Degeczi
nagyúr
válasz Szabikaa20 #11143 üzenetére
az 55-200 telekonverterrel nem lenne jó: az csak fényerős, drága telékhez használható
egyébként nem olyan nagy a különbség látószögben a 200 és 300 között - egyáltalán nem kicsi már a 200 sem, általános célra bőven jó (félénk állatokhoz pedig a 300 is kevés)
-
Degeczi
nagyúr
válasz flash- #11278 üzenetére
nem sok értelme olyan kategorizálásnak, amit a cikk említ
(pl. a Nikon obik nem veszik észre, ha állványra kerülnek, neked kell olyankor kikapcsolnod a VR-t)Nikonnál alapvetően két rendszer volt: a kicsit gyengébb (3 FÉ-vel hirdetett) VR, és a 4 FÉ-re specifikált, továbbfejlesztett VR II
a pici kitobik (18-55, 55-200) biztosan az előbbibe tartoznak, a 18-105 pl. a dpreview-n látható bejelentése szerint II-es kellene legyen - de a Nikon oldalán arra is 3 FÉ-t adnak meg, és nincsen rajta "active" kapcsoló, ami célja a cikkben említett olyan helyzet, amikor nem csak a kezed remeg, hanem az egész környezet (pl. járművön utazva)
szóval valószínűleg a 18-105 is a kisebb képességűt kapta -
Degeczi
nagyúr
válasz Ferdzsoo #11419 üzenetére
az csak afféle "miért jó nekem, h nem azt vettem" önmegnyugtatás, nem gyakorlati szempont, mert pl. pont a legzavaróbbat, az aberrációt egyáltalán nem is veszed észre, hiszen évek óta minden Nikon váz automatikusan korrigálja (persze a RAW konverterekben is ugyanúgy bekapcsolható ez, és ott a vignettálás is kiszűrhető ugyanúgy - nem mintha az észrevehető gond lenne)
a kitobival szemben nem csak az átfogás, és így a csere elmaradása előny, hanem pl. a nem elforgó frontlencse, ami miatt polárszűrő is könnyen használható,
a kézzel bármikor (MF-re átkapcsolás nélkül) korrigálható fókusz pedig szintén hasznos lehet, ha vkinek szüksége van ráaz élességi panaszok onnan erednek, h olcsó kitobi a 18-105 is, nagy gyártási szórással: akadnak gyengébb példányai is, egyébként nincs gond az élességével
ezzel együtt persze ha vállalhatóak a (nem komoly) hátrányai, természetesen nagyon jó választás a duplakit, valóban nem kell cserén gondolkozni
-
Degeczi
nagyúr
a minőségét bármelyik fényerős alapzoom, nem is kizárólag a kameragyártótól, pl. Sigma 18-50/2.8, Tamron 17-50/2.8
ha azonban az ekv. 24 mm-ről induló átfogás is fontos, már nehezebb a helyzet (van ugyan Tokina 16-50/2.8, de elég ritka, és az említett Nikonokon nem lenne AF vele, csak nagyobb típusokon), az inkább a kezdő fényerő beáldozásával megy, Nikon esetén pl. a Nikon 16-85-el
-
Degeczi
nagyúr
válasz flash7 #12061 üzenetére
scanner teljesen jó ilyesmire, csak ne Canon LiDE rendszerű legyen, mert annak szinte nulla a mélységélessége
annak idején pl. egy régi scannerrel mindig "lefotóztam" a kártyákat (PCI, de előtte még ISA is), mielőtt a gépbe építettem volna, így kényelmesen meg lehetett nézni szétszerelés nélkül is egy-egy chip típusát, vagy a jumperek alapállását
a fölbontás pedig már 300 dpi-vel is tized-mm alatt van - márpedig annyit a legratyibb scanner is tud, de inkább a dupláját is
Új hozzászólás Aktív témák
- Építő/felújító topik
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Gran Turismo
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Videós, mozgóképes topik
- Van, amit nehéz lett megtalálni a Google keresőjével
- Gitáros topic
- Netfone
- PlayerUnknown’s Battlegrounds
- További aktív témák...