Új hozzászólás Aktív témák

  • Rover623

    félisten

    válasz lacafaca #296 üzenetére

    'szátok meg, most kellett egy gépet kerítenem...nem hagyhatom hogy összevissza zagyváljatok, aztán évekig mindenki baromságokat fog mondani/kérdezni, hivatkozva az előző pár hsz.-re...;]

    A legfontosabb: a socket/aljzat/foglalat nem azonos a procival...:DDD

    Az Intel rengeteg féle tokozást használ sajnos.
    Vannak lábbal ellátott és láb nélküli kialakítások.
    Vannak oldható kötésű és oldhatatlan megoldások.

    Az ebben a témában érintett kategória a 478/479-es család. Egy 26x26-os mátrixban vannak a lábak elhelyezve, aminek a ''közepéből'' kivágtak egy 14x14-es lyukat. Vagyis összesen 480 lehetséges láb-pozició van.

    Az ilyen jellegű megoldásoknál azért hogy a négyzetes elrendezésű procit ne lehessen elforgatva beletenni a foglalatba, az egyik sarkában úgy pozicionáló lyuka(ka)t (key-hole) szoktak elhelyezni. Az Intel ennél a családnál azt tervezte, hogy sokáig szolgál majd, ezért nem egy lyukat tartott fenn erre a célra, hanem az egyik sarokban egy 2x2-es mátrixot.
    Ez lett a 478-as foglalatcsalád.

    Jelmagyarázat
    * : ''lyuk''
    º : ''benőtt lyuk''


    C B A
    * * º 1
    * * º 2 mPGA478A (máshol mPGA478MT)
    * * * 3

    C B A
    * º º 1
    * * * 2 mPGA478B...ez van az alaplapok 99.9%-án mint Socket478
    * * * 3

    C B A
    * * º 1
    * º * 2 mPGA478C
    * * * 3

    A gyakorlatban a 478B kialakítás van használatban. Ilyen kialakításúak az asztali P4 és Celeron procik, illetve a mobil procik közül is sok fajta.
    Ezeknél a prociknál a lábak száma és elrendezése pontosan olyan mint a foglalaté!!!!


    A mobil rendszerek elterjedesével az Intel ''belehúzott''...iszonyú mértékben kezdte ontani a különféle mobil procikat, chipseteket.

    Kitalálta a 479-es foglalatot, ami abban különbözik a 478-astól, hogy nem karocskával kell oldani/zárni a tokot, hanem egy excenteres megoldással, ill. a foglalatnak nem 478 ''lyuka'' van, hanem 479, a következő kialakításban:

    C B A
    * * º 1
    * * * 2 mPGA479M (merthogy ez a teljes neve:D)
    * * * 3

    Ez a kialakítás ráadásul létezik ''fix'' megoldásban is, az ún. Micro-FCBGA rendszerben, ami azt jelenti hogy a prociknak nem tűs kialakításúak a lábai, hanem kis félgömbök, amelyek az alaplapon kialakított ''horpadásokba'' illeszkednek. Az ilyen procikat fixen beleforrasztják az alaplapba, kiszerelésük és cseréjük komoly felkészültséget igényel!

    A lábak számát illetően a procik oldaláról már van egy kis kavarás: a Micro-FCPGA kialakítású mobil prociknak 478 lába van, méghozzá a 478C rendszer szerint, vagyis átlósan hiányzik az egyik sarkukból két tű.
    A ''bogyós'' prociknak viszont 479 ''lábuk'' van.

    Fizikailag tehát a következő a helyzet:

    Egy Socket479 foglalatba minden 478/479 kialakítású processzor belemegy!!!
    A Socket479-es kialakítású procik viszont csak a 479-es vagy az igen ritka 478C aljzatba tehetők bele!!!

    Ez viszont csak a fizikai rész...van a dolognak egy másik vonatkozása is: a 478/479 foglalat egy erősen ''laza'' specifikáció. Pl. tartalmazza hogy melyik lábakon kapjon a proci tápellátást, melyik lábakon lehet a föld, de nem definiálja hogy a tápfeszültség mekkora és pláne nem határozza meg a többi láb funkcióját.

    Az Intel élt is a saját maga nyújtotta szabadsággal, ezért soxor az azonos lábszámú processzorok nem kompatibilisek egymással a lábkiosztás szintjén!!!

    A konkrét esetre szűkítve:

    Neked 852GM lapkád van a notiban...vagy 852GMV, mert ez a kettő szoftverszinten nem különböztethető meg egymástól, csak akkor tudnánk biztosat, ha szétszednénk a notit...

    A 852GM lapka az alábbi procikat tudja kezelni (kizárólag a 400MHz-es FSB-jűeket!):

    ''asztali'' Celeron
    Mobile Celeron...ebből van benne most a leggyorsabb
    Mobile Pentium 4
    Celeron-M

    Asztali Cerkát nem javasolt beletenni, mert többet fogyaszt és jobban melegszik mint a jelenlegi. Valószínűleg a gyári hűtési rendszer nem szeretné a többletmeleget, ráadásul ebben a családban a ''csúcs'' a 2800/400/128 proci, vagyis nyernél 300MHz-et de veszítenél 128KB gyorsítótárat.

    Mobile Celeron-ból nincs gyorsabb...:U

    Mobile Pentium 4 tehető bele, viszont ebből csak pár modell van ami ''nyereséget'' okoz.
    SL6K5, SL6VC: 2400/400/512 (-100MHz, +256K cache...bizonytalan előny)
    SL6P2, SL6WY: 2500/400/512 (ezt sem biztos hogy megéreznéd)
    SL6WZ: 2600/400/512 (tuti jobb mint a mostani)

    A Celeron-M a legjobb megoldás fogyasztás szempontjából, viszont a teljesen más architektúra miatt a teljesítmények nem összevethetők a P4 alapú procikéval.
    Ebből viszont már két család van a piacon: 512KB és 1MB L2 gyorsítótárral. Az 512-est tutira kezeli/kezelné a laptop, az 1MB-os változatot viszont csak a legújabb BIOS-al, vagy még azzal sem...:U
    A régebbi sorozatból a csúcs az SL7ME sorozatú, ami 1500/400/512KB értékekkel bír. A gyakorlatban ez nem hozna teljesítménynövekedést (általában a 400-600MHz-el gyorsabb P4-ekkel veszi fel a versenyt az 512K-s Celeron-M).
    Az újabb szériából a csúcs az 1.7GHz-es, ez viszont csak FCBGA tokozásban létezik. Marad tehát az 1.6-os (SL8MN), ami az 1600/400/1M paramétereivel szerintem nem lenne előrelépés teljesítmény szempontjából...max. kevésbé melegedne és tovább bírná az aksi.

    Ha 852GMV lapka van benne, akkor a fentiek mellett beletehető még az 533MHz-es FSB-jű asztali Celeron-D sorozat is, de erre fokozottan igaz a fogyasztás/melegedés probléma megléte...

    Ennyi...:P

    primus inter pares

Új hozzászólás Aktív témák