Új hozzászólás Aktív témák

  • s4tch

    veterán

    válasz Exodius #91850 üzenetére

    Akit eddig érdekelt, azt nem amir, vagy pláne az itteni önkéntes helytartója fogja lebeszélni róla. Az el fog menni, meghallgatja, és el tudja dönteni, hogy tetszik-e neki, amit hall. Akit meg egy megkérdőjelezhető hitelességű akármi befolyásolt a vásárlásban, annak csak gratulálni tudok. Ha ennyiért keresnék fejhallgatót, biztos számításba venném.

    Számomra több tényező miatt is kicsit vicces ez a hitvita. Csak pár rövidke megjegyzés:
    - a fülünkkel hallgatózunk, nem mérési jegyzőkönyveket olvasgatunk
    - ahogy kammerer is felvetette, olyanok is beállnak a szektába, akik életükben nem hallottak élő hangszert, és/vagy lövésük sincs, milyen tartományban szólnak az egyes hangszerek, de ha ránéznek egy jegyzőkönyvre, akkor hirtelen agyvérzést kapnak egy 10k körüli kiemeléstől
    - van több olyan paraméter, ami mérhetetlen (pl. térérzet, részletesség, szeparáció, kényelem)
    - nincs si mértékegység a hangminőség mérésére, nincsenek standardizált körülmények, eszközök, nincs szakképesítéshez kötve az eredmények értékelése; ezek a mérések az összehasonlíthatóságot kellene, hogy szolgálják, de ha Józsi az általa sosem közölt körülmények között összedob valamit, az semmit nem szolgál, legfeljebb érdekességképp érdemes ránézni
    - a fejhallgató-mérésekhez használt kompenzációs görbéket másképpen preferenciagörbéknek hívjuk, így definitíve megjelenik bennük a tömegek ízlése; hallgassunk a mérésekre, ezáltal menjünk mások ízlése után, vagy fogadjuk el, hogy nekünk is lehet saját ízlésünk, és inkább hallgassunk arra? A kérdés nyilván költői, 60-70-es IQ fölött szerintem mindenki tudja rá az egyetlen logikus választ.

    Nekem a legszimpatikusabb a Tyll-féle hozzáállás volt: mért is, és hallgatózott is. Rutinos, jó füle volt, foglalkozott ergonómiával, a fejesek illeszthetőségével, szubjektív és objektív szempontokkal is. Tőle elolvasott az ember egy cikket, majd meghallgatta a fejest, és sosem volt az az érzése, hogy a valóság és az iromány köszönőviszonyban sincsenek egymással. Ez az asr-féle, szélsőségesen egydimenziós, áltudományos baromság, pláne a szektaszerű elkülönülés és a kapcsolódó magas ló ("hifista" mint szitokszó :D) számomra idegen, ellenszenves és végeredményben leginkább röhejes.

Új hozzászólás Aktív témák