Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • attiLANte

    tag

    válasz mr_ricsi #1247 üzenetére

    "Csak mert volt PFC nélküli (pl. Codegen), ill. passzív- (ft.: 0,7-0,8) és aktív PFC-vel(ft.:0,9-0,98) szerelt példány is a mezőnyben. És egyáltalán figyelembe vették ezt a méréseknél?"
    "Amennyiben nem vették figyelembe, akkor a codegennél látszólagos teljesítményt adtak meg, aminek a 65-69%-a a hatásos teljesítmény. Ha így lenne, akkor 100% felett lenne a táp hatásfoka, ami nyilván nem lehet."

    Mér' ne?! Lehet, hogy a Codegenék ebben is megelőzték a korukat - talán már az univerzum szabadenergiáját is hasznosítják. Uhh! A többiek megint csak kapaszkodhatnak utánuk... (irónia off)
    Ebből is látszik, hogy teljesen tisztázatlanok a körülmények.
    Csak arra lennék kíváncsi, hogy egy PFC nélküli táp áramfelvételét - az összes felharmonikusával együtt - mivel és mekkora pontossággal mérték...

    "85-90%-os hatásfok 2003-ban egy Codegentől"
    "Elvileg simán lehet, hiszen a Codegenben semmi más nincs, mint ami a DC-DC konverzióhoz okvetlenül szükséges."

    Az állítás második felét nem kívánom cáfolni...
    De ha csak a szekunder oldali egyenirányítást nézed, a diódákon a nyitófeszültség miatt (főleg 3,3 és 5 V-os ág esetén) elfűtött teljesítmény már 90% környékére csökkentheti a hatásfokot, és akkor még nem vettük figyelembe a többi áramköri elem veszteségeit, illetve a szabályzásra fordított teljesítményt (bár egy Codegennél ez tényleg nem lehet túl sok).

    "Az aPFC-s tápokban viszont egy ellenállást kapcsolgatnak a primer pufira. Ez az ellenállás elfűti a rajta átmenő teljesítményt, ami nyilván rontja a hatásfokot."

    Engedd meg, hogy ezt ne vegyem komolyan: ha tényleg csak egy ellenállás meg egy kapcsoló lenne, akkor már a codegányba is beletömték volna...
    Tudtommal az egyenirányított hálózati feszre aktív pfc esetén egy nagyfrekvenciás - jellemzően boost - konvertert kapcsolnak, amely folyamatosan "tölti" a pufferkondit. Ezt az egyenirányított hálózati feszültség-görbe szinte bármely pontján megteszi, nem csak akkor, ha az meghaladja a primer kondi feszültségét.
    Lásd még: Csaba_20_ cikke, smps.us, Infineon_pdf_3.+4.oldal, Infineon pdf_5.oldal.

    Így hatalmas áramcsúcsok/tüskék és az ezzel járó magas felharmonikus tartalom - ami a mérést is befolyásolhatta - jelentősen csökkenthetők. Mellesleg viszonylag tág bemeneti feszültséghatárok között képes üzemelni.
    Egyébként igazad van abban, hogy az aPFC megvalósításához alkalmazott plusz áramkörök többlet energiát igényelnek - talán ezért is tartott jópár évig, hogy a 85-87%-os hatásfokot elérjék a gyártók.

    Csak lezárásképpen: az említett tesztben a Coolink AP350X 94,7%-os hatásfokot produkált 180W-os terhelésen (szintén PFC nélkül, de meglepő - szisztematikus hiba kizárva, ugye?).

    Szerinted ez reális?

    Egyébként részemről befejeztem: abban is van igazság amit fejtegetsz, de úgysem tudunk a végére járni. Lehet felőlem 90%-os hatásfoka egy Codegennek, csak az a baj, hogy a károkozási hatékonysága is hasonló... OFF. :R

    szerk.: fránya tagolás...

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák