Új hozzászólás Aktív témák
-
didyman
őstag
Nehéz dió így mérni, ehhez kellene egy true RMS képességgel bíró mérőeszköz,
A kapacitív-induktív viszonyokat az aktív PFC-vel rendelkező tápoknál első körben nyugodtan felejtsük el, mert ezek 99%-os hatékonyságot tudnak elérni, ami nagyban egyszerűsíti a mérést, ha elég nagy teljesítményt veszünk ki a tápból. A sima ampermérő ezzel együtt nem nagyon lesz jó: A mérési eredményeket periódikusan frissíti, ami nagyon hosszú ahhoz képest, ahogy a gép terhelése változik és ez akár 30%-os eltérést is eredményez. A konnektorba dugható mérőkkel is ez a gond, egyik-másik csúnyán félremérhet. Passzív PFC, illetve PFC nélküli tápok mérésére egyik módszer sem ajánlható, készenléti fogyasztáskor pedig az aktív PFC nem szokott működni, így olyankor amiatt jönnek ki vad értékek (15-30W), ami azért beláthatóan sok, mert ekkora mennyiségű hőt (a készenléti ágról csak 10W lehet a maximum 2A-es készenlétnél, ami még S3 készenlétben sem lesz végletekig kihasználva) eldisszipálni álló ventivel elég nehéz dolog lenne.
Magát a mérést úgy lehet egyszerűen ellenőrizni, hogy egy ismert, állandó teljesítményt felvevő fogyasztót (például halogénizzó, legalább 60W-os, ajánlott 100W-os) kötsz a tápra és méred. Ha a halogénra írt teljesítmény (ampermérővel mérni is lehet közvetlen táp után felvett DC áramot, ekkor pontos adat lesz) a táp hatásfokával korrigálva közel van ahhoz, amit a teljesítménymérő műszer mutat, akkor jó eséllyel helyes értéket fogunk kapni, amikor a gépet mérjük. Mérés közben amennyire lehet, állandó értékeket kell tartani a terheléssel és átlagolni a kapott eredményeket, ezzel tudunk legközelebb érni a valósághoz egyszerűbb eszközökkel.[ Szerkesztve ]
"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest