- Facebook és Messenger
- Windows 11
- Windows 10
- Adguard Premium (Android, PC és egyéb rendszerekre, valamint böngészőkhöz)
- Rejtett díjak, nehéz lemondás: az USA pereli az Adobe-ot
- Router gondok
- Az USA tisztifőorvosa figyelmeztető címkét ragasztana a közösségi médiára
- Betelik a pohár: nagy igény lenne a gyorshajtás-ellenes technológiára
- Aliexpress tapasztalatok
- ASUS RT-N66U és RT-AC66U
-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
PHM
addikt
válasz
demars #89910 üzenetére
A szénréteg ellenállást hanyagold, fémréteget vegyél.
Ezek a régi 0,25W-os méretében 0,6W-osak, ráadásul sokkal többféle kapható belőlük.
Nagyobb teljesítményűt a kapcsolás ismeretében érdemes venni.
Ha az ellenállásra jutó teljesítmény eléri a névleges érték 80-90%-át, oda érdemes eggyel nagyobb teljesítményűt venni, + ha problémát okozhat a melegedés, akkor is érdemes
az ellenállást túlméretezni.
Kondiknál az ESR érték magasabb frekvenciánál (pl: kapcsoló üzem) számít,
egy trafós pufferkondinál hasznosabb a magasabb névleges üzemóra.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
demars #89910 üzenetére
Korrekt rajzoló feltünteti, ha nagyobb teljesítményű ellenállás szükséges, mint az alapértelmezettnek számító 1/4 W. Indokolatlanul nem érdemes nagyobbat betenni, semmi haszna.
Sok esetben 1/8 W is elegendő, amit már magának dönthet el az ember, ha nem közlik külön. Például látod, hogy akkora nagy ellenállás (ohmra), amit még az egész tápfeszültség sem lenne képes túlterhelni, illetve rutin alapján mindent tekintetbe véve, amit kell ilyenkor. Meg azt is, amikor a rajzon esetleg elfelejtették a nagyobb teljesítményt jelölni.
Elektrolit kondenzátor manapság már főleg 105 °C-os kapható, amivel legtöbb esetben nem tudsz mellélőni. Ezeknek jellemzően kisebb az ESR-értéke, mint a klasszikus 85 °C-osnál.
Különösen nagy impulzusterhelésre lehetne valami speciálisabb példányt keresni, de mellesleg azt észrevennéd abból is, hogy a felhasznált kondi kórosan melegszik üzem közben, ezért kisebb ESR lenne szükséges, vagy több paralel kondi.
[ Szerkesztve ]
-
ekkold
Topikgazda
válasz
demars #89910 üzenetére
Furatszerelt alkatrészek esetén, az általánosan kapható 0,6W-os fémréteg ellenállásokat szoktam használni, mert a kisebb teljesítményűen sem sokkal kisebbek, és árban simcs jelentős különbség. Amúgy passzív alkatrészek tekintetében nekem a lomex tűnik a legolcsóbbnak. Az ellenállások gyakorlatilag filléres tételnek számítanak. Ha kell valamilyen érték, akkor minimum 50...100db-ot veszek, hogy később is legyen belőle, így sem vésze összeg, és egy idő után lesz mindenféle érték otthon, hosszú távon így a legolcsóbb...
SMD-ből általánosan a 1206 méretet használom, mert azt még viszonylag könnyű kezelni (esetleg 0805), az ennél kisebbeket csak akkor ha kifejezetten szükséges pl. méret korlátok miatt. Az ennél nagyobbakat szintén akkor használom, ha valami külön indokolja, pl. teljesítmény, feszültségtűrés, impulzustűrés, pontosság...
Az elektrolit kondenzátorok ESR értékével, elsősorban kapcsolóüzemű áramkörök esetén kell foglalkozni, vagy amikor bármely okból külön előírás az adott áramkör esetében az alacsony ESR.A furatszerelt ellenállásokról még egy mondat erejéig: a 0,6W-os mellett még az szól, hogy ezek már elég strapabírók, sokszor azt is kibírják ha kicsit megfüstölik öket
. Ha pedig méret problémák miatt kellene kisebbet használni, akkor sem veszek mondjuk 1/8-ad wattos verziót, mert akkor már egyszerűbb SMD-re váltani. Persze mindez magánvélemény, ha akarod figyelembe veheted, de ha nem akkor sem történik semmi...
Eladó: https://www.hobbielektronika.hu/apro/apro_159350.html
-
demars
addikt
válasz
demars #89924 üzenetére
Most végeztem a rendeléssel,és fizetéssel. Az ellenállások legózása vitte el az időt (jó ideig nem lesz rá gondom).
Kondenzátorból 105C° -osakat húztam be.
Köszönöm a segítséget!Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint amelyikben nincs áram, csak más a fogása!
-
Reggie0
félisten
válasz
demars #90034 üzenetére
Egyik jol felismerheto ismertetojele, hogy forditott polaritasra nem durran
De viccet felreteve, a tipusatol fugg: keramia, film, es meg nehany specko/ritka, ami most nem erint, az nem polarizalt, a tobbi igen. A tipusokat a boltok jellemzoen kulon almenukbe szervezik es/vagy keresheto parameterkent.
A keramia kondi nem polarizalt, de attol is fugg, hogy milyen kell neked, hogy mi a celod.
[ Szerkesztve ]
-
Reggie0
félisten
válasz
demars #90117 üzenetére
Ezeket a kapcsolasokat valtakozo aramu/feszultsegu szempontbol kell nezni, ezeknek az erositeserol szol. Ha az aramkorre felrajzolod a valtakozo feszultsegu helyettesitokepet, akkor a tapfeszultsegek a folddel egyenertekuek, mert a tapellatast biztosito feszultseggenerator(idealis esetben) nulla belso ellenallasu es az egyenfeszultsege valtakozo szempontbol nem szamit, azaz 0V, tehat egy vezetekkel helyettesitendo. Igy a kollektor mar a foldon is van.
Az egyenfeszultsegu helyettesitokep a munkapont beallitasara szolgal kizarolag.A kozos(foldelt) kollektoros kapcsolas tulajdonsaga, hogy idealizalt esetben a bazison fellepo feszultseg lesz az emmitteren is (valosagban -0.6V kb.). Emiatt feszultseg erositesere nem alkalmas a kapcsolas csak aram erositesere. Egy ilyen kapcsolasnak a kimeneti impedanciaja joval alacsonyabb, mint altalaban igenylunk(pl. audio erosito), ezert azt illeszteni celszeru, amire a trafo alkalmas(idealis esetben vesztesegmentesen alakit at). Ezaltal az aramerositesbol feszultsegerosites is lesz, az erosites nagysagat(elsodlegesen) a trafo attetele fogja megszabni (ha a bemeneten meg tudja taplalni kello arammal a tranzisztoros kapcsolas).
A trafos dolgot azert szoktak emlegetni, mert jellemzoen feszultsegerositest akarunk elerni, ahhoz pedig kell a trafo ennel a kapcsolasnal.
[ Szerkesztve ]
-
demars
addikt
válasz
demars #90182 üzenetére
Összeraktam az áramkört próba panelen, működik. Ha 9 voltos elemről szeretném működtetni mit kell változtatni?
BSS oldalon azt írta a szerző, hogy vastagabb filctoll házában elfér, ezt ti hogy oldanátok meg? Azért elég sok átkötés, vezeték kellett. Simán forrasszam össze a lábakat? Egy pici műszerdobozba tenném az áramkört.Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint amelyikben nincs áram, csak más a fogása!
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
demars #90182 üzenetére
Lehet, hogy az alacsony tápfeszültség miatt, erősítés növelése, ugyanakkor brummérzékenység kivédése miatt variálta meg ennyire a készítője. Talán hozzá hasonló kísérleteket kellene lefuttatni, hogy rájöjjünk az okára, mert amúgy nem tűnik indokoltnak:
https://www.google.com/images?q=continuity+tester+schematic
Egyszerűbben is lehet.
-
-
Reggie0
félisten
válasz
demars #90182 üzenetére
A 3db NPN tranyobol egyet csak diodanak hasznal, ez gondolom azert van, mert igy a nyitofeszultseg karakterisztikaja ugyanolyan lesz, mint az NPN bazisanak a karakterisztikaja. Ez kell ahhoz, hogy a tesztfeszultseget alacsonyan tudja tartani., ugyanis a masodik NPN tranzisztor bazisaramat a diodakent hasznalt tranzistor(bal also) sontoli ki a bemeneten fellepo rovidzar.
[ Szerkesztve ]
-
-
demars
addikt
válasz
demars #90224 üzenetére
Nem volt túl sok időm méricskélni. Ismerkedtem az új kütyüvel. Okosabb, mint én
Mivel sohasem használtam és nem is láttam ilyen műszert minden új számomra. Sokat olvastam szkóp használatáról, de élőben más.
Rájöttem hogy lehet a jelgenerátor funkciót használni és tesztelni (mérni)..
Még a leolvasást kell gyakorolnom (értelmeznem).Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint amelyikben nincs áram, csak más a fogása!
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
demars #90341 üzenetére
A mikrosütőben lévő túl vastag, van jobb is:
https://vi.aliexpress.com/w/wholesale-mica-to-220-pad.html
TO-220 csillámra kerestem a példa kedvéért, de mint látható, több más dolog is megjelenik. Noha a csillám mára elavultnak is számít, meg a természeti forrásokat is pazarolja, de ha azt választod, hővezető zsírral is szokás lekenni.
Fehér színű, fémoxidokkal adalékolt zsír való hozzá, ami elektromosan szigetel, bár sok esetben tiszta szilikonzsír, vagy csapágyzsír is megteszi.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
demars #90350 üzenetére
PWM-szabályzó lehetséges a mindentudó 555 segítségével is, de az nem alkalmas minden célra. Egy klasszikus a TL494, illetve mára sokféle van.
PC-táp átalakításáról régóta terjed a neten egy olasz srác, Roberto Chirio megoldása, noha nincs benne olyan különös dolog, amit más ne tudna kitalálni, de ő csinálta meg a leírást, azóta mindenki másolja:
-
aujjobba
addikt
válasz
demars #90358 üzenetére
A vezérlőnek van egy belső feszültség referenciája, pl. 1.25V.
Egy FB (Feedback/visszacsatolás) lábra a kimenetről fesz osztóval csatolsz vissza, hogy a megfelelő kimeneti feszültség esetén épp a referencia értéket adja ki az osztó.
Egy opamp/komparator a vezérlőn belül hasonlítja a referenciát a FB lábra küldött értékkel, és az alapján korrigálja a PWM kitöltését. -
aujjobba
addikt
válasz
demars #90363 üzenetére
Referencia feszültséget elő tudsz állítani pl TL431-gyel, alap konfigurációban ez ad stabil 2.5V-ot.
Ha mondjuk 5V a cél a kimeneten, akkor teszel oda két ugyanolyan ellenállást sorban osztónak, közöttük épp 2.5V lesz ideális esetben.
A komparator a referenciát (2.5V) hasonlítja azzal amit az osztóról beadsz neki, ami ugye a fenti esetet nézve épp 2.5V ha 5V van a kimeneten, ergo nincs teendő.
Ha eltér az osztóról bejövő fesz a 2.5V referenciától, na akkor kell beavatkozni a PWM kitöltésbe.
De hogy ez a beavatkozás hogyan működik pontosan az passz.Breadboard-on magas frekvenciás kapcsolgatás ritkán működik, ahhoz nyák kell, és az elrendezés, rétegrend is számít.
A Breadboard-dal és ahhoz használatos hosszú vezetékekkel ne számíts jó eredményre.[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
demars #90365 üzenetére
Ennek van olyan megközelítése is, hogy a feszültségstabilizálás gyakorlatilag egy referenciafeszültség felerősítése egy műveleti erősítővel, melynek kimenete megvan fejelve egy nagyáramú fokozattal is (ez maga a tápkimenet).
Meg az is benne van, hogy ez lényegében egy negatív visszacsatolás, ahol a kimenet változásait visszacsatoljuk ellenfázisban egy bemenetre, a műveleti erősítő pedig a változások ellen dolgozik, ezáltal stabilizálja a kimenetet.
A feszültségstabilizálásnak ez az elve egyébként független attól, hogy analóg (disszipatív) vagy PWM technikával működik maga a végrehajtó áramkör, tehát ami a kimenetet közvetlenül befolyásolja.
Mintha azt mondanánk, hogy van egy szelep (működik, ahogy akar) és van egy szabályzókör, azaz negatív visszacsatolás, ami a szelep nyitását vezérli.
[ Szerkesztve ]
-
Reggie0
félisten
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
demars #90462 üzenetére
Az átlag tömegtermékeknél, amelyek komolyabb teljesítményt sem mutatnak fel, elterjedt a tranzisztoros szabályzó, ahol a diódák hűtőbordájának hőfokára reagál a ventilátor.
Korábban voltak azok a nagyon egyszerű darabok, ahol fix 12 V-ra kötötték a ventilátort.
Az igényesebb, nagy teljesítményű tápok más kategória.
Külső beavatkozásnak lehet veszélye, ha túlmelegszik és te leszabályoztad, vagy épp azért melegszik túl.
[ Szerkesztve ]
-
Reggie0
félisten
válasz
demars #90464 üzenetére
Kart konnyen okozhatsz, mert nem csak a hutoborda a szempont, ugyanis a legaramlas huti a tobbi nem bordazott alkatreszt is, mint pl. az elektrolit kondenzatorokat. Persze, ez nem feltetlen jelenti azt, hogy azonnal tonkremegy, hanem azt is okozhatja, hogy akar jelentosen lecsokken az elettartama. Amit ugy terveznek, hogy leallhat benne a venti es nem gagyi marka, azoknal erre is figyelnek a tervezeskor.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
demars #90522 üzenetére
12 V 108 W-ra megfelelő keresztmetszet szükséges, illetve több ágon / két végen történő betápon is el kell gondolkodni valószínűleg. Nem foglalkoztam ilyenekkel, esetleg itt is szétnézhetsz:
https://prohardver.hu/tema/led_vilagitas_a_lakasban/friss.html
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
demars #90613 üzenetére
Mindkét esetben változik az ellenállás, de ha a csúszka testen van, biztonságosabb általában, véletlen zárlat, illetve kézzel érintve brumm szempontjából.
De így mégsem az igazi, mert egy trimmer lehet kontakthibás, szakadozhat, mozgatás hatására. Itt az alsó tag ellenállásának növekedése pont felfelé rángatná a kimeneti feszültséget, ami kínos tud lenni.
Sokkal egészségesebb, ha egy trimmer "rohadása" mindig csak lefelé változtatja a feszültséget. Ez egy általános tervezési szempont, sok hasonló esetben, ami károkozással járhat.
-
Reggie0
félisten
válasz
demars #90613 üzenetére
Ugy igazan egyik se. A potival sorosan is legyen ellenallas (ami ele kotod a csuszkat), mert ha 0-ba tekered a potit, akkor is megprobalja a referenciafeszultseget kikenyszeriteni, aminek az lesz a kovetkezmenye, hogy a lehetseges maximalis feszultsegre fogja kivezerelni az lm317 a kimenetet.
-
aujjobba
addikt
válasz
demars #90653 üzenetére
Ez rendben is van, bár ilyesmivel meg én nem foglalkozok.
De pl nemrég készítettem egy kis kapacitiv ejtő áramkört, azaz 230 be, 330nF kondi a kapacitiv reaktanciája által ejti ennek a nagy részét, egyeniranyitas, 12V Zener, mozgásérzékelő 12V-on plusz egy relé amit behúz ha mozgás van.
Na ebben amíg el nem zártam dobozba, minden alkalommal megnéztem a kondijait a konnektorbol kihúzás után, biztos ami biztos.Főleg miután az első nyákot szarul csináltam meg, vékony sávokkal amik ráadásul túl közel is voltak egymáshoz.
Na arról szó szerint lerobbant a vezetősáv amint bekattant a relé[ Szerkesztve ]
-
Új hozzászólás Aktív témák
- Politika
- CASIO órák kedvelők topicja!
- Elden Ring - Shadow of the Erdtree teszt
- ViewSonic VX2779-HD-Pro: megfizethető gamer monitor
- Bivalyerős lett a Poco F6 és F6 Pro
- TCL LCD és LED TV-k
- Hobby elektronika
- Kiszivárgott információk az új AMD chipek érkezéséről
- Facebook és Messenger
- Nintendo Switch
- További aktív témák...