-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
doc
nagyúr
tudtok olyan uzletet valahol a Deli palyaudvar/Mammut kornyeken, ahol ha holnap bemegyek, akkor tudnak adni egy marek ellenallast meg par IC-t? (595, 4050, semmi extra)
-
-
PHM
addikt
válasz Lompos48 #23056 üzenetére
Sajnos én is régen jártam arra, úgyhogy nem tudom biztosan,
megvan-e még a bolt.
A Nagyenyed és a Böszörményi út sarkán voltak egy alagsorban.
A nevük talán Mikronika volt?(#23058) fo_di: De, az! Ezek szerint még vannak.
[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz 14adam #23057 üzenetére
TL 062, TL 082, LM 1458 (ha jól emlékszem), stb.
Gyakorlatilag szinte bármelyik dual opamp megteszi, de akár single,
vagy quad is megfelel.
TL 061-71-81; TL 064-74-84; LM 324, és így tovább.
De ha bemész a boltba, biztosan ajánlanak valamit a raktárkészletből.[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
doc
nagyúr
koszonom a Mikrovilles tippet!
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz Lompos48 #23047 üzenetére
Ez egy jó kérdés, munkahelyi felvételin volt egy kérdés, két műveleti erősítő jellegű háromszöggel szimbolizáltak két tetszőleges eszközt, köztük egy darab soros ellenállás volt bekötve és az volt a kérdés, hogy mi a szerepe annak az ellenállásnak.
Kb. ennyi volt a rajz:
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz Lompos48 #23065 üzenetére
Nem tudom miért volt 2x, így volt. Hogy mit válaszoltam, azt már nem tudom, de biztos rossz volt. Mondjuk a többi elektronikai kérdés nem volt nehéz, azok simán mentek.
Engem az fpga-s kérdéssor fogott meg, holott pont oda jelentkeztem mint pályakezdő, de ott meg nagyon erőltették a verilogot a kérdéssorban, én meg vhdl-es vagyok...
Egyébként nem vettek fel az Ericssonhoz, bár pályakezdőt is kerestek, a kapott kérdéssor fpga-s része egyértelműen nem pályakezdőnek való. Amúgy 7 külön témakörből volt kérdéssor, minden teljesen angol nyelven, választ is úgy kérték, ez tök jó volt.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
14adam
addikt
akit érdekel az erősítő projekt. jelenleg itt tartok vele: [link]. Ebbe kell majd a fázis fordító is
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz Lompos48 #23068 üzenetére
Pedig nem az ördögtől való. Pl. ha valaki ki tudja mérni a hangfalának átviteli görbéjét, akkor szépen lehetne vele egyenesre hozni a frekimenetet.
Csak hát mérés hiányában meg marad a klasszikus V beállítás, aztán kész. Nekem is van, de leginkább csak mint bemenetválasztó és spektrum analizátor működik, az EQ funkcióját azt hiszem csak bizonyos CD-k esetén szoktam használni a csöveshez.
Lompos48: szerintem ha sima HW-s tervezőnek jelentkezek, akkor felvesznek. Csak az fpga-s kérdéssor volt meredek.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz Lompos48 #23072 üzenetére
Nekem a nagyon hi-end dolgokkal két bajom van.
-nem megfizethető
-nincs olyan fülem, hogy értelme legyenPont ez vezetett oda, hogy fogtam az ECL/PCL86 csöveket, amik kvázi a létező legolcsóbb lehetőségei hagyományos kimenő trafós csöves erősítőnek és ezekre alapoztam az eljövendő években használandó erősítőmet. Ezekkel valósult meg az, hogy kis befektetéssel nagy ugrást kaptam. (ráadásul nincs is szégyenkezni valójuk ezeknek a csöveknek)
Persze nincs kizárva, hogy egyszer majd megnézek más csövest is, de per pill nincs miért meg igazán ezt sem fejeztem még be, lassan 2 éve épül.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
őstag
Sziasztok!
Befér a topikba nyák-tervezéssel kapcsolatos kérdés?
Ha esetleg van olyan valaki, aki tudna nekem segíteni néhány privátban, az Eagle programmal kapcsolatos kérdésemre, kérem jelentkezzen.Előre is kösz mindenkinek!
Nyugodj békében, drága Maffia cicám. :(
-
p0lip
tag
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy 2 Single-OP SO-8 to 1 Dual-OP DIP-8 átalakító panelt
az országban belehet szerezni valahol?
Jelenleg DIP8 foglalatban 1 db dual műveleti erősítő van és amit szeretnék beletenni sajnos csak SO8 tokozásúban létezik, ráadásul single, így 2 db kell belőle, ezért kéne az említett kétoldalas panel.
Köszönöm előre is, ha valaki írna valami tippet!
Valami ilyesmi kéne:[ Szerkesztve ]
-
p0lip
tag
-
sirály12
őstag
-
sirály12
őstag
válasz kicsipapucs #23074 üzenetére
Szerintem belefér a témába.
Én használok eagle-t, írd ide mit kellene megoldani, ha tudok segítek, ha nem akkor legalább más is látja.Én szárnyalnék, de nem hagyják.
-
őstag
válasz sirály12 #23082 üzenetére
Ok! Köszi még1x!
2 rétegű nyákot csinálok. Ami nekünk fontos: van rajta néhány LED, amelyek a Top réteg felől lesz beültetve. Ezzel alapjában nem lenne baj, mert a Bottom réteg fóliája lenne a forrszem neki. Azonban az egyik "ér" a ledekhez szintén a Top rétegen fut, így valahogy jelölnöm kellene úgy gondolom, hogy ott nekem lyukgalvanizált megoldás kell és a Bottom oldalon is kell forrszem, hogy rögzíthessem a tövig betolt ledet.
Hogyan kell ezt megoldani hibátlanul a nyákterven?Jelenleg ezt a megoldást próbálom, de talán teljesen rossz: az alkatrész lábánál, ahol a furat van, oda rendesen vezetékelem a Top réteget, aztán teszek egy Via-t és végül a másik oldalra egy pöttynyi, forrszemnyi Bottom fólia.
Jó ez így? Vagy hogyan csináljam? Volt olyan ismerős, aki azt mondta, hogy alapból lyukgalvanizáltan kapom, ha kétoldalút gyártatok.Nyugodj békében, drága Maffia cicám. :(
-
And
veterán
válasz kicsipapucs #23087 üzenetére
Gyártattunk már kétoldalast, és az egyik furat még úgy is galvanizált lett, hogy csak az egyik oldalon volt fólia körülötte. A másik rétegben abszolút semmi (így is akartuk), de a lyuk fala fémezett lett. Nekünk amúgy mindegy volt, hogy azt a konkrét furatot galvanizálják-e vagy sem. Nem tudom, mennyire gyártófüggő, de a tervezőprogramban (Sprint Layout) nem volt erre opció, és tudomásom szerint a gerber / drill fájlok sem tartalmaztak erről infót.
-
őstag
-
And
veterán
válasz kicsipapucs #23089 üzenetére
Azt hittem, a furatgalván a lényeg, mert azt kapsz. Ez ugyan nem egy Eagle, de szerintem az elv ugyanaz: lerakok egy pad típusú objektumot (olyan alakkal, amilyennel tetszik), és a tulajdonságainál van egy olyan opció, hogy through pad, ha ezt kijelölöm, mindkét oldalon lesz forrszem, amelynek a mérete - kör alakú padnál - a külső átmérővel lesz egyenlő. Ha nem választom ki a through pad opciót, viszont a belső átmérőjét nem nullára állítom, akkor furat-rétegben létrehozza a belső átmérővel megadott lyukat, de csak azon az oldalon lesz forrszem, amelyik felől letettem a pad-et.
-
-
doc
nagyúr
A korlatozott elektronikai ismereteim miatt eleg sok amator kerdesem van...
gondoltam bedobok ide egyet a tranzisztorokkal kapcsolatban, remelem valaki veszi a faradtsagot es par szoban megvalaszolja a primitiv kerdeseimetAz kb. tiszta, hogy a bazisra adott aramnal joval nagyobb aram fog a collector es emitter kozott folyni.
Tehat ha mondjuk 5V-ot egy 250 Ohmos ellenallason at kotok a tranzisztor bazisara, akkor az elvileg kap 20mA aramot.
Szeretnem hogy a tranzisztoron keresztul joval nagyobb aram folyjon. Mondjuk berakok egy 2.5V-os fogyasztot, egy 10 Ohmos ellenallassal sorbakotve. Ilyenkor elvileg 250mA aram folyik a collectoron keresztul.Az elso kerdesem, hogy amit fent leirtam, az ugy helyes-e?
(tudom hogy valamennyi feszultseg a tranzisztoron is esik, de az egyszeruseg kedveert ezt most hagyjuk, a lenyegen nem valtoztat)masodik: a bazisaramnak mi a jelentosege? tehat valtozik-e barmi, ha a bazis ele kotott 250 ohmos ellenallast 500 ohmosra cserelem, vagyis csak 10mA lesz a 20 helyett? Vagy az aramerositesi tenyezo az csak egy hatarertek, tehat ha annyi aramot kap, amekkorabol mar elo tudja allitani a C-E agon a szuksegeset, akkor nincs tovabb jelentosege hogy az pontosan mennyi?
harmadik: igy ugye 250mA aram rohangal keresztul a collector ele kotott fogyaszton/ellenallason. Ha ezt en mondjuk egy Arduinora kotom, ami elvileg csak 40mA-ig produkal vidam mosollyal, akkor hogy a retekbe lesz abbol 250mA fustoles nelkul? Gondolom, a tranzisztor valahogy 'megvedi' a tularamtol a chipet, de ezt hogyan kepzeljem el hogy meg is ertsem? :S Illetve mekkora aramot tudok igy kipreselni anelkul hogy megsussem a chipet? Vagy ilyenkor olyan mintha ott is a bazisaramnak megfelelo erossegu aram folyna, tehat amig a bazisnal (egy Arduino eseten) 40mA-nal nem lesz nagyobb aram, addig barmekkora lehet a collector arama, ha azt a tranzisztor kepes produkalni?
-
And
veterán
"Az elso kerdesem, hogy amit fent leirtam, az ugy helyes-e?"
1.) Először is: ilyen esetben nem a bázisáramból kell kiindulnunk. Ezt a "2,5V-os" fogyasztót meg nem teljesen értem, vagy úgy gondoltad, hogy a tranzisztort egy olyan körben helyezed el, amelynek a tápfeszültsége 2,5V? Ha a tranzisztort teljesen kinyitod (vagy eleve kapcsolóüzemben használod), akkor a kollektoráramot csak a kollektorkörben lévő terhelés fogja meghatározni. A fogyasztónak önmagában is van valamekkora ellenállása, ezért nem világos, hogy mit jelent ez a 2,5V-os fogyasztó + soros 10Ω.
2.) Az áramerősítési tényező (h21-paraméter) nem határérték, hanem lineáris tartományban a kollektor- és a bázisáram hányadosa. Viszont ha ismét csak kapcsolóüzem a cél, akkor valóban annyi a lényeg, hogy teljesen nyisd a tranzisztort, tehát minimum akkora bázisáramot biztosíts, amelynél az adott terhelés biztosan működik. Vagyis a tranzisztor C-E átmenetén minimális (szaturációs) feszültség essen. Ha egy kollektorköri terhelés megkívánt árama 250mA, és az áramerősítési tényező minimum 100, akkor a bázisáramot minimum 2,5mA-re kell számolni, vagyis 5V-os (akár TTL-szintű) meghajtásnál a szükséges bázisellenállás (5V - 0,7V) / 2,5mA=~ 1,7kΩ.
3.) A kollektoráram természetesen csak akkor lesz 250mA, ha az képes kialakulni. Ha a kollektorköri tápfeszültségünk csak U feszültségű, akkor a maximális áram is csak U / Rc lehet, ahol Rc a kollektorkörben lévő ellenállás, terhelés. Vagyis ha a tranzisztor CE-átmenetét rövidzárral helyettesítjük, a körben folyó áram ennél nem lehet nagyobb. A dolog nem úgy működik, hogy a bázisra beküldök 5mA-t, és a kollektoron mindenképp 500mA fog folyni, mert ez csak akkor lenne igaz, ha ez az áramérték ki is tudna alakulni. Ha a kollektorköri terhelés ellenállása miatt nem tud, akkor az áram nem lesz annyi. -
Lompos48
nagyúr
Fogjuk másképp fel, jó?
Bipoláris tranzisztoroknál van egy szent képlet: Ic=β*Ib.
A β egy, minden tranzisztorra jellemző (egyedenként változó) áramerősítési tényező. Helyesebben a β váltóáramú (dinamikus) paraméter és az értéke dIc/dIb, de hétköznapilag használják egyenáramban is. Egyenáramban h21E vagy hFE a rendes technikai elnevezése, de ezzel nehezebb képletben perálni.
Lényege, hogy egy adott bázisárammal vezérelve a kollektorkörben annak β-szoros többszöröse fog folyni. Ezt természetesen határok közé szorítja a kollektorterhelés értéke és a rendelkezésre álló feszültségtartalék, amik ezúttal Ohm törvénye szerint működnek.Így megkésve: az And leírásával teljes kell legyen a kép.
[ Szerkesztve ]
-
doc
nagyúr
koszonom mindkettotoknek
kezd tisztulni a kepAnd: igazad van, eleg hulyen fogalmaztam, konkretan egy LEDre gondoltam, ezert irtam adott feszultsegesest es soros ellenallast
egy kerdesem maradt igy hirtelen fuggoben:
a tranzisztorral akkor novelhetem az elvi maximum terhelest?
ha tehat a fent emlitett Arduinora kotom a kollektort (ahol egy pin legfeljebb 40mA-rel terhelheto), akkor biztonsagosan eloallithatok a tranzisztorral akar 400-500 mA aramot is (a nyilvan a megfelelo bazisaram/h21 es a kollektoragi U es R mellett) anelkul hogy az elvileg tizedakkorara meretezett chip megserulne? tehat igy tudom erositokent hasznalni?vagy mindenkepp egy olyan (mondjuk kulso) aramforrasra kell kotnom a kollektor-agat, ami a keletkezo mondjuk 400mA aramot elviseli? de akkor ebben az esetben a tranzisztor lenyegeben csak egy sima kapcsolo, nem erosit semmit, nem?
ja, tegnap voltam a tobbetek altal ajanlott Mikrovillben, nagyon korrekt kis hely, jarok en meg majd arra
-
And
veterán
"a tranzisztorral akkor novelhetem az elvi maximum terhelest?"
Hát, alapjában ilyesmire találták ki .
"ha tehat a fent emlitett Arduinora kotom a kollektort"
Ez megint nem világos, már az előző hsz-edben sem értettem teljesen: az az Arduino itt most micsoda? Úgy értem, kimenet vagy bemenet? Mert a terhelhetőségből kimenetnek tűnik, de te kollektort akarsz rá kötni.. Tehát van egy kimeneted, amire nagyobb terhelést szeretnél kötni egy tranzisztoron keresztül, mit amit az eredetileg elvisel? Ha 400mA-es terhelést akarsz meghajtani, akkor nyilván egy olyan 'áramforrás' (tápegység) kell hozzá, ami azt elviseli.
"de akkor ebben az esetben a tranzisztor lenyegeben csak egy sima kapcsolo, nem erosit semmit, nem?"
Dehogynem: a kimenetén vezérel egy sokszáz milliamperes fogyasztót, amihez a bemenetén mindössze pár mA-t kér. -
doc
nagyúr
az Arduinonal pl egy
ilyen aramkorre gondoltamitt a bazis az Arduino (ami tulajdonkeppen ugye egy ATMega8/168/328 IC) 12-es labara van kotve, az 5V es a collector kozott van egy jooo nagy LED, ami a vele sorbakotott 4 ohmos ellenallas miatt kap vagy 350mA-t (az emitter meg megy a GND-re)
az ATMega8 datasheet azt irja: az absolute maximum resznel, hogy "DC Current VCC and GND Pins......... 300.0mA", vagyis elvileg a fenti aramkor a 350mA-rel mar tulterhelest jelent, es el is fustolhet az IC?
a kimenetén vezérel egy sokszáz milliamperes fogyasztót, amihez a bemenetén mindössze pár mA-t kér
de akkor ker meg ezen kivul egy sokszaz milliamperre kepes tapot is
de megertettem szerintem: szoval az "erosites" az nem azt jelenti hogy a "semmibol" lesz gyenge arambol eros (jo, ez ugye logikus is, semmibol nem lesz valami ), hanem a bazisra kerulo aramot/feszultseget erositi fel ("kulso" segitseggel)egy dolog meg nem tiszta:
a h21 miatt a kollektoraram ugye a bazisaram valahanyszorosa lesz
tehat ha van a bazisra kotve egy 250 ohmos ellenallas, es kap 5V-ot, akkor 20mA lesz a bazisaram
ha a h21 = 100, akkor a kollektoraram 2A lesz?
de az az aram nem attol fugg, hogy abban az aramkorben mi van?
tehat ha ott van mondjuk 5V-om, es egy 1 ohmos ellenallasom, akkor ott elvileg 5A kene hogy folyjon... (jo, a tranzisztoron eso feszultseg miatt kevesebb, mondjuk 4.3-4.4 A)vagy esetleg a tranzisztoron eso feszultseg fog valtozni a bazisaramtol fuggoen?
-
And
veterán
"vagyis elvileg a fenti aramkor a 350mA-rel mar tulterhelest jelent, es el is fustolhet az IC?"
Az már a tápáram maximuma. Az egyes portlábakon ennél nyilván sokkal kevesebb a megengedett, olyan 20..25mA-es nagyságrendben (egyébként más kontrollerből kiindulva egy portlábon nem nagyon lehet túlterhelni a procot, mert áramgenerátorossá válik a kimenete, így véletlenül akár rövidre is zárhatnánk, akkor sem alakulna ki akkora áram, ami káros lenne).
"ha a h21 = 100, akkor a kollektoraram 2A lesz? "
Ezt írtuk le ketten is, hogy természetesen nem! A kollektorkörben maximum annyi áram tud folyni, amennyit a kör tápfeszültsége és a terhelés (kollektorkörben mérhető eredő ellenállás) megenged az Ohm-törvény szerint, ahogy később magad is utalsz rá. Az áramerősítési tényező pontos értékének csak lineáris üzemben van jelentősége, mert akkor tényleg előfordulhat, hogy egy 1Ω-os terhelésen, 5V-os táp mellett nem 5A-t akarunk a kimeneten (de ilyen esetben a tranzisztor is rendesen disszipál, míg kapcsolóüzemben csak minimális hőt termel, persze ez a szaturációs feszültségtől, mosfetnél meg a csatorna ellenállásától is függ). Úgyhogy erről van szó, hogy ha 5A-es terhelésünk van - amin át is akarjuk hajtani azt az 5A-t, nem csak a töredékét -, 100-as értékű áramerősítés mellett, akkor a bázis felé minimum 50mA-t kell biztosítanunk, különben a tranzisztor lineár-üzemben fog menni, azaz nem teljesen nyit ki, és még melegedni is fog. Mod.: ugyanez visszafelé: ha a terhelésünk 1Ω helyett 100Ω, akkor küldhetünk mi akármekkora áramot a bázis felé (persze a bázisáramnak is van abszolút megengedhető maximuma), a kollektoráram akkor sem tudja meghaladni az Ut-Uce_sat / Rt értéket, azaz 5V-os tápnál a 47..48mA-t.
Ha a kontroller kimenete nem képes leadni 50mA-es kimenő áramot, megoldás lehet egy nagyobb bétájú bipolár (esetleg darlington-kapcsolás), vagy helyette térvezérlésű tranzisztor (fet, leginkább mosfet) alkalmazása. Utóbbi ugyan feszültségvezérelt, és a gate-elektródája ugyan szigetelt, de kis értékű kapacitása van, ezért gyors (10..100 kHz-es nagyságrend) kapcsolgatásnál már áram folyik a gate felé, amit szintén biztosítani kell a számára.[ Szerkesztve ]
-
doc
nagyúr
huhh, ebben a hozzaszolasban most eleg sok ujdonsagot lattam
az ATMega egy-egy pinje elvileg 40mA-ig terhelheto
de az meg mindig nem tiszta nekem, hogy a linkelt aramkor akkor most 'jo' vagy nem?
annak az 1W-os LEDnek kell a 350 mA, amit ez a mikrokontroller papiron nem tud...
szoval akkor ha ezt osszeraknam, akkor vagy elfustolne, vagy nem tortenne semmi (es nem vilagitana a LED)?
(ebbol talan kiderult, hogy nem tudom mi az az 'aramgeneratorossa valas' )az aramerositest most mar ertem, koszonom (legalabbis a kapcsolouzemu reszet)
a 'linearis uzem' viszont megintcsak ujdonsag volt nekem, ennek utananezek
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Építő/felújító topik
- Autós topik
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- World of Tanks - MMO
- BestBuy topik
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Házimozi belépő szinten
- Politika
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest