Új hozzászólás Aktív témák

• #27147 Lompos48 nagyúr DDL #27141

  Új Válasz 2012-06-29 22:53:04 #27147

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Lompos48

  nagyúr

  válasz DDL #27141 üzenetére

  Utolsó nekifutással megpróbálok mégegyszer elmagyarázni egy pár dolgot.

  1. Sajnos nem ugyanúgy fog viselkedni a két tranyó. A hfe nagysága a fokozat kimeneti és bemeneti impedanciáját befolyásolja. Mást aligha (mondjuk mást is, de az itt, most egyelőre nem került szóba).

  A hfe egy hibrid paramétere egy bipoláris tranzisztornak. Magyar neve: áramerősítési tényező. Ha hFE-ról beszélünk, az a statikus áramerősítési tényező, értéke IC/IB adott IC és VCE értékeknél. Ha hfe, az a dinamikus áramerősítési tényező, egy differenciális paraméter, definíciója dIc/dIb adott IC és VCE értékeknél, tulképpen egy differenciálhányados, azaz adott pontban az érintő a karakterisztikához. Én azt mondtam, hogy ha a 2 tranzisztor ezen paramétere azonos, akkor a BD139 és a gigantikus SKT ugyanúgy fog viselkedni egy erősítőben. Egyetlen megkötés lehet(ne): ha véletlenül valamelyiknek az fT tranzíciós frekvenciája alacsony érték miatt módosítaná a működést, de nem erről van szó és az említett esetekben nem is lehet.
  A bemeneti és kimeneti impedanciákat a h11e és h22e hibrid paraméterek befolyásolják, vagy igen, a hfe (azonos a h21e elnevezéssel) együttesen a tranzisztor körüli alkatrészekkel. Ha alkatrészek azonosak, hfe érték azonos, képletek azonosak... Nem folytatom.

  2. A komplex terhelés egyik jellemzője a frekifüggés. Ugyebár ez meg azt jelenti, hogy hol inkább áramot igényel, hol pedig feszkót, ugyanakkor az R(t)=U(t)/I(t) nem változik, azaz a Z (impedancia) változatlan!!!.

  Ha megnézed egy hangszóró ekvivalens áramköri rajzát, jelleggörbéit, azokon látszik, hogy frekvenciafüggőek. Nagyon sok erről a dokumentáció a neten, rákereshetsz. Kiderül belőle, hogy nem minden frekvenciánál ugyanaz az érték. Az egyetlen helyen konstans: a
  hangszóró cimkéjén.

  

  

  A pufikondik nagysága mar csak azért sem mindegy, mert ne felejtsük el, hogy honnan is tápláljuk az erősítőt: 50Hz-es hálózatról ilyen-olyan trafón keresztül (általában). Egyenirányítva ez 100Hz (kétutas esetén). Ha e fölött akarunk nagy teljesítmény kivenni, akkor bezony kell a pufi, mert különben összeesik a táp és határolódik a kimenődelej.

  A maximális feszültségérték, amit egy egyutas vagy kétutas egyenirányító kondenzátorral szűrve adni tud a bemenő váltófeszültség csúcsértéke (vagy effektív érték x 1.41) mínusz egyszer vagy kétszer az egyenirányítók nyitófeszültségének (VF) értéke. Ez érvényes bármilyen frekvenciára. És tehetsz oda millió Farad értékben pufferkondenzátort, annál nagyobb nem lesz. Esetleg a diódákat nyírod ki.

  Szélsőséges esetben ez akár a torzítatlan kimenő teljesítményt a felére, harmadára is lecsökkentheti.

  Nem tudom mi neked a szélsőséges eset. A kimenő teljesítmény annyit csökkenthet, amennyit a tápfeszültség esése okozhat Ohm törvénye alapján kiszámolva a hangszóró adott impedanciáján. Mivel a tápfeszültség nem tud növekedni, a teljesítmény sem fog.

  pl. Z=4Ohm U(t1)=4V, I(t1)=1A vagy U(t2)=8V, I(t2)=0.5A. Ha ezt egy diagrammon ábrázolnánk, akkor az látszana, hogy 2db frekvencián 4Ohm az impedancia. De sajnos nem egyes frekiket hallgatunk....

  Igen, ezt emlegettem, ezt hívják Ohm törvényének és diagrammon ábrázolva.... egy egyenes.

  Részemről a téma lezárva.

Új hozzászólás Aktív témák