Új hozzászólás Aktív témák

• #53534 #71562240 törölt tag

  Új Válasz 2014-12-16 13:00:02 #53534

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #71562240

  törölt tag

  Hátha valakit érdekel, idemásolok egy másik topik-beli (Ragadozó fórumtárs cikkének kommentárjai) tegnapi hozzászólásomat, mely azért születtet, mert adott fórumtárs(ak) szerint létezik olyan mérőműszer, amely minden aspektusát mérhetővé teszi annak a komplex valaminek, amit (zenei, hifi) hangminőségnek nevezünk. Fórumtárs(ak) szerint tehát mai eszözeinkkel meg tudjuk mérni a hifi készülék hangminőségét műszerrel. És szerintük természetesen a mérés számít, mindaz, amit csak hallunk, de nem tudunk mérni, a hifisták őrült vajákossága. Írásom tehát azt ábrázolja, hogy milyen szerepe van a hifiben a hallásnak és a mérésnek, mint a készülékek (hang)minőségét megállapító két módszernek. Miért nem ördögtől való, sőt, miért természetszerű, hogy halljuk, de nem tudjuk mérni. Talán csak a mai technológiai szinten nem tudjuk mérni, talán sose. (Illetve hogy az a gép, amely hangminőséget lesz képes mérni, már nem is gép, hanem ember, az már hallani fog és nem mérni.) A témaösszefoglalóban minderre csak egy-két mondat utal, ezért talán hasznos lesz e praktikus kis összefoglalás itt.

  Az egyik alaprobléma, hogy nincs önmagában hangminőség, nincs önmagában készüléktulajdonság, azaz nincs objektív objektum amit mérünk mert minden szubjektív, a hangminőségmérés minden eleme és összessége is szubjektív, és ezzel összefüggésben a mérés kiértékelése is szubjektív (például elvileg, objektíve jó, ha az erősítő nem csak 20kHz-ig viszi át. a frekvenciát, hanem 100kHz-ig, ám szubjektíve nem biztos, hogy ez tetszeni fog nekünk). Emellett a hangminőségnek és mérésének minden eleme és az elemek összessége is bonyolult viszonyok mentén jelentkezik, nem áll meg önmagában. Viszonyban áll a hangfelvételre felvett zenével és annak előadásával, viszonyban áll a hangfelvétel tulajdonságaival, viszonyban áll a hallgatási rendszer készülékeivel és a rendszer egészével (a készüléket és a rendszert akarnánk ugyebár "önmagában" mérni), viszonyban áll a mérési eredményeket a maghallgatásos élményeivel összehasonlító tesztelővel... Ez a kisebbik gond! - merthogy modellálunk, általánosítunk, és így azért csak-csak össze tudnánk rakni olyan mérési modelleket, amelyek a mérési célunk szempontjából elegendően korrelálnának a valósággal.
  Csakhogy ezekhez a mérési modellekhez nincsenek meg az adekvát, elegendően szofisztikált és elegendő felbontású mérőeszközeink, módszereink. Induljunk ki onnan, hogy meg akarjuk mérni egy hifi készülék hangminőségét, és most az egyszerűség kedvéért ne zavartassuk magunkat amiatt, hogy az a készülék nem önmagában létezik, hanem minden tulajdonsága bizonyos határok között aszerint változik, hogy milyen rendszerbe és környezetbe illesztjük. Vegyük úgy, mintha önmagában létezni tudna az adott készülék. Ekkor is eljutunk ahhoz a problémához, hogy a készüléken belül is minden mindennel összefügg, egymásra kölcsönösen ható viszonyban van, például az erősítő házának anyagösszetétele, merevsége, festési színe... visszahat például arra, hogy a belső alkatrészek hogyan működnek, de természetesen a belső alkatrészek is hatnak egymásra, és az aktuális körülményektől függően másképp hatnak, többek között például aszerint, hogy éppen mekkora a működési hőmérséklet, stb. Mindez még mindig a kisebbik probléma, ez ellen gyártunk megintcsak mérési modellt, amivel többé-kevésbé objektivizáljuk, elvonatkoztatjuk a mérést, egy adott helyzetre vonatkoztatva, amiből általánosítunk..
  Eddig tehát ott tartunk, hogy egyrészt a hangminőség nincs önmagában, hanem egy bonyolult és szubjektív viszonyrendszerben alakul, másrészt a mérendő készülék (és a hangberendezés) sincs önmagában, hanem egy bonyolult és folyamatosan változó viszonyrendszerben működik, aminek a redukálása és általánosíthatósága végett, létrehozunk mérési modelleket, amelyek remélhetőleg minél inkább megközelítik a valóságot
  Térjünk rá a legnagyobb nehézségre. A hangminőségnek számos paramétere van, ám minden hangminőségparaméter a hallásunkra értelmezhető, azaz a fülünk és az idegrendszerünk jellegzetes együttműködésére. A hangminőséget létrehozó készüléknek azonban nincsen hallása, a készüléknek nincsenek hangminőségparaméterei, hanem elektromos és anyagtechnológiai tulajdonságai vannak, azaz műszaki tulajdonságai vannak, nem pedig hangminőségi tulajdonságai. A hangminőség a hallás miatt van, a hallásra értelmezhető, amije a készüléknek nincsen! A mérési modellek tartalmaznak 5-6-7-8-9... műszaki paramétert, amiket mérni szokás egy készüléken, ám ezek a műszaki paraméterek halvány másai, többszörös áttételű részmetaforái a hallott hang résztulajdonságainak. Valamennyire képet adnak arról, hogy az adott készülék milyen modulációk és torzítások mellett adja ki magából a jelet, ami a bementén beérkezett. Lemérjük a különféle THD-kat, IMD-ket, frekvenciameneteket, impedanciameneteket, burst jeleket adott frekvenciákon, rezgéseket, dübörgéseket, nyávogásokat, fluxusokat, membrántorzulásokat, jittereket, fázismeneteket, kapacitásokat, induktivitásokat, skin effektusokat, kumulatív lecsengési spektrumokat stb. stb... Ezek azonban nem hangminőségtulajdonságok, hanem műszaki tulajdonságok, amelyek alapján legfeljebb sejtéseket lehet megfogalmazni a készülék (vagy a hangrendszer) által a hallásunkban létrehozott hangminőség egyes résztulajdonságaiban jelentkező hatásukra! A mért torzítás nem hangminőség, legfeljebb az összetételéből sejteni lehet bizonyos hatásait a hangminőségben. Mérni a készülék műszaki színvonalát tudjuk néhány egyszerű paraméter mentén, de a hangminőség az hallási tulajdonság, és iszonyú bonyolult (szubjektív) jelenség!
  És most jön az ígért példa. Nekem már sokszáz hifi készüléknél volt alkalmam összehasonlítani a mérési adatokat a hallott hangminőséggel. És számos esetben (hobbitársaimmal együtt) megtapasztaltam azt, ami egyébként logikus az értő szemlélő számára: szinte azonos mérési paraméterekkel rendelkező készüléktípusok veszettül eltérő hangminőséget képesek produkálni, vagy fordítva, veszettül eltérő mérési paraméterekkel rendelkező készülékek egészen hasonló hangminőséget képesek produkálni! És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy készülékösszehasonlító tesztek esetében sokszor megesik, hogy az egyik tesztelő az egyik, a másik tesztelő a másik készüléket hallja mélydúsabbnak vagy világosabb tónusúnak, puhábbnak, érdesebbnek... - pedig egyik se hülye vagy hallássérült.
  A hangminőség az hallási tényező, a mérési eredmény pedig műszaki tényező. Sokkal bonyolultabb és áttételesebb a köztük lévő relációrendszer, mint az egyszeri ember hinné.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák