-
IT café
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
#25301
KMT
addikt
cipofuzo87
#25180
KMT
addikt
válasz
cipofuzo87
#25180
üzenetére
Haladunk....
"Azért, mert nem szűri meg a nagyfrekvenciás jelet,"Miért? A kérdésem még mindig az, hogy miért lenne egy "jobb" kábel kevésbé aluláteresztő szűrő, mint egy rosszabb...
(#25281) AMDFan
Már máshol is felvetettem, de nem nagyon hatott meg senkit:
Szóval akik szerint mindegy a kábelirány, arra hivatkoznak, hogy a kábel a rendszerbe téve szimmetrikusan viselkedik, mert váltakozik az áramirány. De biztos, hogy szimmetrikusnak mondható teljesen? A kábel egyik végén bevitt teljesítmény a másik végén kijön (mínusz a veszteség), ez biztos nem változó irányú (matematikailag a négyzetre emelt szinusz sem megy le 0 alá). Csak egy szempont, hogy miért nem mondható szimmetrikusnak a kábel rendszerbe téve.
(#25272) python1:
"Racionálisan gondolkodom""Nálam placebo kizárt,azt sem tudom,hogy ki az."
Audiofül kollégáktól picit vicces elektronikus zene kérésére smooth jazz-et ajánlani.
-
Dorian
félisten
Most csináltam ilyen összehasonlítást:
H/K 755 HDCD + külön órajel és Foobar + laptop + Szurikáta transzport
Marcus Miller - Silver Rain és Sting - Fields Of Gold The Best Of eredeti CD-k és flac
variációkkal, Lupus Cmk3 külső DAC-kal
Nálam korábban a laptopos lejátszás lealázta a CD-t, most ezzel az órajelezéssel kb. ugyanott vannak. Laptopról csak egy kicsit tetszik jobban, nyugodtabb hangja van.Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!
-
python1
veterán
válasz
Dorian
#25303
üzenetére
Akkor hasonló következtetésre jutottunk.
Ez már haladás.
Foobar hangja jobban tetszik MusicBee -nél?
Nálam még mindig az első helyen a JRiver áll.Igen,de nálam most állt össze a zenei rendszer,és itt már nálam is szinte azonos szintre kerültek a lejátszók.
Sajnos nem sok időm van tesztelgetni mikor itthon vagyok,még finomítanom kell a PC-s dolgokat is.[ Szerkesztve ]
-
python1
veterán
válasz
Dorian
#25305
üzenetére
H/K hangja elég "nyomulós" DAC lágyít rajta sokat,kicsit krémesíti a karakterét,nem annyira tolakodó és sokáig hallgatható.
Én is gépről zenélek igazából,CD-ről grabbelem EAC-al aztán PC-vel lejátszom,kényelmesebb.
Jelenleg ez a felállás, amíg nem találok jobb forrás komponenst. -
general
addikt
válasz
python1
#25304
üzenetére
feltettem a Music Bee-t, de nekem a legnagyobb bajom, hogy nem játssza le, csak cd formátumig a fájlokat, tehát a nagyfelbontású zenéket nem. és nem találtam hozzá pluginokat. ha ebben tudtok segíteni, örömmel venném, mert szívesen kipróbálnám! a JRiver hogy áll ebből a szempontból?
abban tud valaki segíteni, hogy miért nem tudom vajon használni a mikrofont, ha a hangkártya controll panelja látja, tehát reagál a jelre, amikor belebeszélek, viszont windows alatt már nem mennek a beállítási tesztek, sem a Skype, sem semmi nem látja/érzékeli...
jó helyre van dugva, és audioeszközöknél is be van állítva felvételhez. Esi Audiotrack Prodigy 7.1 Hifi, 1.02-es driverrel win XPszerk
pff, hát ez érdekes, elindítottam, most lejátszik mindent... égés... nem tudom, mi lehetett a baj... nem szóltam
már csak egy sacd plugin kéne akkor! azt nem olvassa[ Szerkesztve ]
-
-
general
addikt
válasz
general
#25307
üzenetére
feltettem a Music Bee-t, de nekem a legnagyobb bajom, hogy nem játssza le, csak cd formátumig a fájlokat, tehát a nagyfelbontású zenéket nem. és nem találtam hozzá pluginokat. ha ebben tudtok segíteni, örömmel venném, mert szívesen kipróbálnám! a JRiver hogy áll ebből a szempontból?abban tud valaki segíteni, hogy miért nem tudom vajon használni a mikrofont, ha a hangkártya controll panelja látja, tehát reagál a jelre, amikor belebeszélek, viszont windows alatt már nem mennek a beállítási tesztek, sem a Skype, sem semmi nem látja/érzékeli... jó helyre van dugva, és audioeszközöknél is be van állítva felvételhez. Esi Audiotrack Prodigy 7.1 Hifi, 1.02-es driverrel win XP
francba, bocs, a szerkesztésnél a rossz szövegrészt húztam át...
-
#25310
Deadzone41
őstag
blattida
#25300
-
general
addikt
jesszus, ez a JRiver mennyire bonyolult. egy órája azzal sz@r@kodok, hogy egyszerűen átlátható kinézetet állítsak be...
túl sok fícsör...én a foobart pont a faék egyszerűségéért szeretem. semmi vacakolás. mindent látok amit kell, és semmit, amit nem!
a foobar - JRivert hangilag még nem hasonlítottam össze, a MusicBee talán picit precízebb, mint a foobar, de nekem a foo jóval levegősebb színpadot csinál! nüansznyi különbség persze, de érzékelhető. és nincs olyan, amit ne játszana le...
-
#25315
blattida
nagyúr
Deadzone41
#25310
blattida
nagyúr
válasz
Deadzone41
#25310
üzenetére
Akárhonnan játszod le, bárhonnan lehet adatvesztés, csak a mérték változik.
Merevlemez esetén is lehet adatvesztés, az általad adathordozónak nevezett hdd-re is valahonnan kerül a zenei fájl, egy létrehozott flac forrása is valamilyen optikai tároló/adathordozó, kivéve akkor, ha eleve nem valamilyen optikai tárolóra/adathordozóra történik a felvétel.
A hangminőséget pedig ma már alapvetően nem az olvasó eszköz határozza meg, hanem a forrás minősége és az utána következő feldolgozó, átalakító, továbbító és erősítő egységek milyensége, képessége.Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
#25317
Tonyo
őstag
eclipse006
#25316
Tonyo
őstag
válasz
eclipse006
#25316
üzenetére
jó az avatarod
-
#25318
Deadzone41
őstag
blattida
#25315
Deadzone41
őstag
válasz
blattida
#25315
üzenetére
az adatvesztéses idióta vitát fölös újra elkezdeni, olvass vissza ezzel kapcsolatban leírtam a véleményem.
ezzel én is tisztában vagyok, én python1 pc-ből kijövő digitális jel és cd játszóból kijővő digitális jel közti különbséglatolgatására reagáltam csupán, nem tudom te igazából min akarsz most vitatkozni.
-
#25319
KMT
addikt
Deadzone41
#25318
KMT
addikt
válasz
Deadzone41
#25318
üzenetére
Az viszont tény, hogy lehet különbség két (azonos "tartalmú") digitális jel között is, ezen nincs mit latolgatni.
-
#25320
#56474624
törölt tag
Deadzone41
#25318
#56474624
törölt tag
válasz
Deadzone41
#25318
üzenetére
az adatvesztéses idióta vitát fölös újra elkezdeni,
Komolyan nem értem ezt a nyavalygást már, ami utóbbi napokban megy, amint kialakul egy kis vita, pedig sokat lehet tanulni belőle rendszerint szakmailag. De néhány embernek ez nem tetszik, mert megingatják a hitében, vagy nem tudom.
-
Brumi
senior tag
Sziasztok!
Egy rendszert szeretnék összeállítani komolyabb zenehallgatásra (kis méretben), de egy eleme hiányzik és ebben kérnék segítséget.
A zenét egy Sony Vaio (SA3Q9E) notebook szolgáltatná dokkolóba helyezve (főképpen flac formátumút), a másik végén egy Denon DRA F107 erősítő van Wharfedale 9.1-es hangfalakkal. Ahogy észrevettem, elég vacak a hangkimenete a notebooknak és ezért kellene valami az erősítő és a gép közé. Több dolgot is nézegettem, de szerintem egy jobb DAC-ra lenne szükségem, és itt lenne szükségem tanácsra. A kiszemelt egy Cambridge Audio DACMagic Plus lenne, ez még elférne az asztalomon, és a jövőben több dolgot is rá lehetne kötni (Pl TV, vagy másik gép optikai kábelen). Szerintetek ez jó lenne, vagy mást ajánlanátok?Előre is köszi a segítséget!
http://www.flickr.com/photos/brumi/
-
#71562240
törölt tag
válasz
#56474624
#25320
üzenetére
Na, akkor, mivel nekem is ez a véleményem, bátorkodom még egyszer felmelegíteni a hangszórómembrán működésének kérdését váltóáram (és egyenáram) témában, mert megint olyan kérdés kapcsán keletkezett vallásháború, ami a zenehallgatásban évszázados ökölszabály, és amit indifferens fizikai elvek és vaskos degradáló jelzők felemlegetése helyett józan paraszti ésszel le lehetne ellenőrizni.
Először egy-két mondat arról, hogy mi történt (bocs, de a neveket nem mindig a maguk bonyolultságában fogom idézni, hanem praktikusan). Tamas kolléga megkérdezte, hogy a DIN szabványú hangszórócsatlakozónak melyik a pozitív és negatív pólusa. Néhány helyes illetve helytelen válasz hatására zoltanz kolléga megjegyezte, mint ellenőrzési lehetőséget, hogy az a lényeg, hogy kifelé mozduljon a membrán. Erre Lompos kolléga elővezette azt az elméletét, hogy ez nem így működik, hanem a váltóáram miatt úgy, hogy félperiódusonként (mármint a zenei jel szinuszhullámának félperiódusai függvényében) a membrán kifelé és befelé megy. Erre Bacylus kolléga frappánsan és tömören megjegyezte, hogy ő azért továbbra is nyugodtabb, ha az erősítő bekapcsolásakor kifelé, kikapcsolásakor befelé fog elmozdulni a membrán (mármint természetesen a nyugalmi helyzetéhez képest - teszem hozzá én) Mindezekután én is hozzászóltam, miszerint a dolog működése nem váltóáram téma, hanem az a lényeg, hogy polaritáshelyes bekötés esetén a hangjel következetesen kifelé fogja lökni a membránt, polaritáshibás bekötés esetén következetesen befelé, és ez az olyan( „alkalmi”, nagy kitérésű jelnél, mint a lábdob jele), kiválóan ellenőrizhető. Erre föl kitört az indifferens vallásháború váltóáramról és egyenáramról, ennek elején Lompos kolléga még megjegyezte, hogy amikor a dobos leveszi a lábát a pedálról, akkor a membrán beszippantódik (?!?!?!), én pedig egy későbbi szakaszban további további érzékletes példát hoztam fel, miszerint jól megfigyelhető, hogy bizonyos fajta zenei tutti effektusoknál, amikor időben hosszan, „folyamatosan” áramolnak a nagyenergiájú hangjelek, jól látható, hogy a hangszórómembrán folyamatosan egy „kilökött” helyzetben van (és ebben a „kilökött” helyzetben rezeg a hangjelek szinuszhullámai függvényében.
Most akkor még egyszer, kicsit másképp szemléltetem, hogy miről van szó, aki akarja érti, és leellenőrzi. Vezessük be a „nulla sík” fogalmát, ez a nulla sík azt a függőleges síkot fogja jelölni, amelyen a mélyhangszóró membránjának a széle helyezkedik akkor, amikor az erősítő bekapcsolt állapotban van, de nem szól a zene (és egyúttal nem is kapcsoltunk egyenáramot a hangszóróra). Mi történik, ha megszólal a zene? Az évszázados ökölszabály szerint, ha polaritáshelyes a hangszóró bekötése, akkor a hangszórómembrán kifelé tolódik a nulla síkhoz képest, és a zene energiájának és folyamatosságának függvényében a nulla síktól kifelé levő állapotban rezeg a hangjel szinuszhullámainak pozitív és negatív félperiódusai függvényében.. Ha csak egy hangszert figyelünk, például a nagy membránkitérést előidéző lábdobot, akkor eszerint azt kell látnunk, hogy a lábdob ütése kilöki a membránt, majd a membrán visszatér a nulla síkra, miután megszűnt a lábdob jele (enyhe kilengéssel, a tehetetlenségi erőből adódóan, de ez itt mindegy). Ha polaritáshibásan kötjük az erősítőre a hangszórót, akkor mindez a nulla síkhoz képest nem kifelé, hanem befelé, tehát a hangdoboz belseje felé fog történni, azaz a nulla sík és a hangdoboz belseje között fognak zajlani a membránrezgések. Mit állít ezzel szemben Lompos kolléga (és nyilván vele együtt a fegyvertársai)? ő azt állítja, hogy mindegy, hogy polaritáshelyesen van-e bekötve a hangszóró, mert a váltóáramú meghajtás (illetve jel) következtében a hangszórómembrán a nulla síkon rajta rezeg, vagyis a hanghullám szinuszfüggvényének pozitív félperiódusában a nulla síkon kívül lesz a hangszórómembrán, a negatív félperiódusban pedig a nulla síkon belül, azaz a hangdoboz belsejében. Ezekután nézzük meg, mi történik, ha egyenáramot kötünk a hangszóróra. Az egyenáram ugyebár nem váltakozóáram, azaz nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem annak iránya van, halad valamerről valamerre. Ha „helyes” polaritással kötjük az egyenáramot a hangszóróra, akkor azt látjuk, hogy a membrán előremozdul, és úgy marad, amíg esetleg le nem ég a hangszóró, vagy ha hirtelen túl nagy egyenáramra kötjük, akkor a membrán (és járulékos részei) ki is szakadhat(nak) és kilövődhet(nek) a szobába, még mielőtt leégne a hangszóró. Ha polaritáshelytelenül kötjük rá az egyenáramra a hangszórót, akkor mindez befelé történik, a hangdoboz belseje irányába. Ezt az egyenáramú részt úgy hiszem, senki sem próbálja vitatni, ez tehát a legkisebb közös többszörös.
Na most, akkor azt kellene még megérteni, hogy zenehallgatáskor a hangszóró membránját nem az áramkörben levő váltakozóáram mozgatja, hanem a hangjel, a hasznos jel, aminek határozott iránya és behatárolt sebessége van (közelítőleg fénysebesség), ami következetesen halad egyik pontból a másikba, jelesül az erősítőből kifelé, át a hangszórón, majd az erősítőbe vissza egy másik „lyukon” át, mint amiből kijött. Ha be van kapcsolva az erősítő, de nem szól a zene, akkor a konstrukcó függvényében kisebb-nagyobb alapzajt hallhatunk, ha odatartjuk a fülünket a hangszóróhoz. Nos, ez az alapza pontosan olyan módon mozgatja a membránt, mint ahogy azt Lompos kolléga a zenei jelre is rá akarja fogni, azaz félperiódusonként a nulla síkon kívül vagy belül van a membrán. A zenei hasznos jel azonban nem így mozgatja a membránt, hanem úgy, mintha egyenáram lenne, ugyanis a zenei hasznos jel nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem a zenei hasznos jel elindul egy kiindulópontból a pozitív vezetéken, s miközben határozott irányú és korlátos sebességű mozgást végez, a hangszórón és a negatív vezetéken át eljut a végpontba, de ha polaritáshibásan kötjük be a hangszórócsatlakozót, akkor a zenei hasznos jel ugyanezt a határozott útját járja, csak éppen fordított irányban, és mindeközben hangyafasznyit sem érdekli, hogy eközben a hordozóközege váltakozóáramú áramkör. Ha az erősítő Los Angelesben van, a hangszóró pedig Pekingben, és a vezetékeket az Atlanti-óceánon valamint Európán átvezetve összekötjük őket, majd pedig bekapcsoljuk az erősítőt, ezáltal létrehozzuk a (jelen esetben éppenséggel váltakozóáramú) áramkört, majd egy adott pillanatban elindítjuk a zenét, akkor a zene Pekingben kb. egy másodperc múlva fog megszólalni, majd újabb kb. egy másodperc múlva a zene visszaérkezik Los Angelesbe a maga határozott, következetesen egyirányú, korlátos sebességű útján, és mint említettem, hangyafasznyit sem zavarja, hogy eközben a hordozó közege egy kész váltakozóáramú áramkör. Az útján egyirányba haladó, korlátos sebességű zenei hasznos jel úgy mozgatja a hangszórómembránt, ahogy az egyenáram is mozgatja, tehát polaritáshelyes bekötés esetén a nulla síkhoz képest következetesen a nulla sík és a szoba közti tartományban rezgeti a szinuszhullámokat, hibás bekötés esetében ellenfázisban mozog és következetesen a nulla sík és a doboz belseje k zött Na, akkor, mivel nekem is ez a véleményem, bátorkodom még egyszer felmelegíteni a hangszórómembrán működésének kérdését váltóáram (és egyenáram) témában, mert megint olyan kérdés kapcsán keletkezett vallásháború, ami a zenehallgatásban évszázados ökölszabály, és amit indifferens fizikai elvek és vaskos degradáló jelzők felemlegetése helyett józan paraszti ésszel le lehetne ellenőrizni.
Először egy-két mondat arról, hogy mi történt (bocs, de a neveket nem mindig a maguk bonyolultságában fogom idézni, hanem praktikusan). Tamas kolléga megkérdezte, hogy a DIN szabványú hangszórócsatlakozónak melyik a pozitív és negatív pólusa. Néhány helyes illetve helytelen válasz hatására zoltanz kolléga megjegyezte, mint ellenőrzési lehetőséget, hogy az a lényeg, hogy kifelé mozduljon a membrán. Erre Lompos kolléga elővezette azt az elméletét, hogy ez nem így működik, hanem a váltóáram miatt úgy, hogy félperiódusonként (mármint a zenei jel szinuszhullámának félperiódusai függvényében) a membrán kifelé és befelé megy. Erre Bacylus kolléga frappánsan és tömören megjegyezte, hogy ő azért továbbra is nyugodtabb, ha az erősítő bekapcsolásakor kifelé, kikapcsolásakor befelé fog elmozdulni a membrán (mármint természetesen a nyugalmi helyzetéhez képest - teszem hozzá én) Mindezekután én is hozzászóltam, miszerint a dolog működése nem váltóáram téma, hanem az a lényeg, hogy polaritáshelyes bekötés esetén a hangjel következetesen kifelé fogja lökni a membránt, polaritáshibás bekötés esetén következetesen befelé, és ez az olyan( „alkalmi”, nagy kitérésű jelnél, mint a lábdob jele), kiválóan ellenőrizhető. Erre föl kitört az indifferens vallásháború váltóáramról és egyenáramról, ennek elején Lompos kolléga még megjegyezte, hogy amikor a dobos leveszi a lábát a pedálról, akkor a membrán beszippantódik (?!?!?!), én pedig egy későbbi szakaszban további további érzékletes példát hoztam fel, miszerint jól megfigyelhető, hogy bizonyos fajta zenei tutti effektusoknál, amikor időben hosszan, „folyamatosan” áramolnak a nagyenergiájú hangjelek, jól látható, hogy a hangszórómembrán folyamatosan egy „kilökött” helyzetben van (és ebben a „kilökött” helyzetben rezeg a hangjelek szinuszhullámai függvényében.
Most akkor még egyszer, kicsit másképp szemléltetem, hogy miről van szó, aki akarja érti, és leellenőrzi. Vezessük be a „nulla sík” fogalmát, ez a nulla sík azt a függőleges síkot fogja jelölni, amelyen a mélyhangszóró membránjának a széle helyezkedik akkor, amikor az erősítő bekapcsolt állapotban van, de nem szól a zene (és egyúttal nem is kapcsoltunk egyenáramot a hangszóróra). Mi történik, ha megszólal a zene? Az évszázados ökölszabály szerint, ha polaritáshelyes a hangszóró bekötése, akkor a hangszórómembrán kifelé tolódik a nulla síkhoz képest, és a zene energiájának és folyamatosságának függvényében a nulla síktól kifelé levő állapotban rezeg a hangjel szinuszhullámainak pozitív és negatív félperiódusai függvényében.. Ha csak egy hangszert figyelünk, például a nagy membránkitérést előidéző lábdobot, akkor eszerint azt kell látnunk, hogy a lábdob ütése kilöki a membránt, majd a membrán visszatér a nulla síkra, miután megszűnt a lábdob jele (enyhe kilengéssel, a tehetetlenségi erőből adódóan, de ez itt mindegy). Ha polaritáshibásan kötjük az erősítőre a hangszórót, akkor mindez a nulla síkhoz képest nem kifelé, hanem befelé, tehát a hangdoboz belseje felé fog történni, azaz a nulla sík és a hangdoboz belseje között fognak zajlani a membránrezgések. Mit állít ezzel szemben Lompos kolléga (és nyilván vele együtt a fegyvertársai)? ő azt állítja, hogy mindegy, hogy polaritáshelyesen van-e bekötve a hangszóró, mert a váltóáramú meghajtás (illetve jel) következtében a hangszórómembrán a nulla síkon rajta rezeg, vagyis a hanghullám szinuszfüggvényének pozitív félperiódusában a nulla síkon kívül lesz a hangszórómembrán, a negatív félperiódusban pedig a nulla síkon belül, azaz a hangdoboz belsejében. Ezekután nézzük meg, mi történik, ha egyenáramot kötünk a hangszóróra. Az egyenáram ugyebár nem váltakozóáram, azaz nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem annak iránya van, halad valamerről valamerre. Ha „helyes” polaritással kötjük az egyenáramot a hangszóróra, akkor azt látjuk, hogy a membrán előremozdul, és úgy marad, amíg esetleg le nem ég a hangszóró, vagy ha hirtelen túl nagy egyenáramra kötjük, akkor a membrán (és járulékos részei) ki is szakadhat(nak) és kilövődhet(nek) a szobába, még mielőtt leégne a hangszóró. Ha polaritáshelytelenül kötjük rá az egyenáramra a hangszórót, akkor mindez befelé történik, a hangdoboz belseje irányába. Ezt az egyenáramú részt úgy hiszem, senki sem próbálja vitatni, ez tehát a legkisebb közös többszörös.
Na most, akkor azt kellene még megérteni, hogy zenehallgatáskor a hangszóró membránját nem az áramkörben levő váltakozóáram mozgatja, hanem a hangjel, a hasznos jel, aminek határozott iránya és behatárolt sebessége van (közelítőleg fénysebesség), ami következetesen halad egyik pontból a másikba, jelesül az erősítőből kifelé, át a hangszórón, majd az erősítőbe vissza egy másik „lyukon” át, mint amiből kijött. Ha be van kapcsolva az erősítő, de nem szól a zene, akkor a konstrukcó függvényében kisebb-nagyobb alapzajt hallhatunk, ha odatartjuk a fülünket a hangszóróhoz. Nos, ez az alapza pontosan olyan módon mozgatja a membránt, mint ahogy azt Lompos kolléga a zenei jelre is rá akarja fogni, azaz félperiódusonként a nulla síkon kívül vagy belül van a membrán. A zenei hasznos jel azonban nem így mozgatja a membránt, hanem úgy, mintha egyenáram lenne, ugyanis a zenei hasznos jel nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem a zenei hasznos jel elindul egy kiindulópontból a pozitív vezetéken, s miközben határozott irányú és korlátos sebességű mozgást végez, a hangszórón és a negatív vezetéken át eljut a végpontba, de ha polaritáshibásan kötjük be a hangszórócsatlakozót, akkor a zenei hasznos jel ugyanezt a határozott útját járja, csak éppen fordított irányban, és mindeközben hangyafasznyit sem érdekli, hogy eközben a hordozóközege váltakozóáramú áramkör. Ha az erősítő Los Angelesben van, a hangszóró pedig Pekingben, és a vezetékeket az Atlanti-óceánon valamint Európán átvezetve összekötjük őket, majd pedig bekapcsoljuk az erősítőt, ezáltal létrehozzuk a (jelen esetben éppenséggel váltakozóáramú) áramkört, akkor kb. egy másodperc múlva fog Pekingben megszólalni a zene, majd (a zene!) újabb kb. egy másodperc múlva fog „visszaérkezni” Los Angelesbe a maga határozottan egyirányú, korlátos sebességű útján, és mint említettem, eközben hangyafasznyit sem fogja érdekelni, hogy a hordozóközege éppenséggel egy váltakozóáramú áramkör. Polaritáshelyes bekötés esetén a zenei hasznos jel következetesen a nulla sík és a szoba közötti területen mozgatva fogja rezgetni a membránt, hibás bekötés esetén pedig következetesen a nulla sík és a hangdoboz belseje közötti területen.
Egyébként pedig másfél napon át a globális felmelegedést fokozó energiák fogytak el olyasmi cáfolására, amit néhány mozdulattal mindenki leellenőrizhetett volna, akinek újdonság az, ami egyébként logikus és fizikus jelenség. Vette valaki a fáradtságot, hogy ránézzen a hangszórómembránra, hogy mit is csinál például egy lábdob vagy egy zenekari tutti hatására? -
#71562240
törölt tag
Elnézést, de a "dolgozat" zöme megismétlődik, és csak a végén tér vissza az eredeti mederbe, már nem tudom kiszerkeszteni az ismétlődő részt, mert lejárt az öt perc.
Így lenne helyes az írás:
Na, akkor, mivel nekem is ez a véleményem, bátorkodom még egyszer felmelegíteni a hangszórómembrán működésének kérdését váltóáram (és egyenáram) témában, mert megint olyan kérdés kapcsán keletkezett vallásháború, ami a zenehallgatásban évszázados ökölszabály, és amit indifferens fizikai elvek és vaskos degradáló jelzők felemlegetése helyett józan paraszti ésszel le lehetne ellenőrizni.
Először egy-két mondat arról, hogy mi történt (bocs, de a neveket nem mindig a maguk bonyolultságában fogom idézni, hanem praktikusan). Tamas kolléga megkérdezte, hogy a DIN szabványú hangszórócsatlakozónak melyik a pozitív és negatív pólusa. Néhány helyes illetve helytelen válasz hatására zoltanz kolléga megjegyezte, mint ellenőrzési lehetőséget, hogy az a lényeg, hogy kifelé mozduljon a membrán. Erre Lompos kolléga elővezette azt az elméletét, hogy ez nem így működik, hanem a váltóáram miatt úgy, hogy félperiódusonként (mármint a zenei jel szinuszhullámának félperiódusai függvényében) a membrán kifelé és befelé megy. Erre Bacylus kolléga frappánsan és tömören megjegyezte, hogy ő azért továbbra is nyugodtabb, ha az erősítő bekapcsolásakor kifelé, kikapcsolásakor befelé fog elmozdulni a membrán (mármint természetesen a nyugalmi helyzetéhez képest - teszem hozzá én) Mindezekután én is hozzászóltam, miszerint a dolog működése nem váltóáram téma, hanem az a lényeg, hogy polaritáshelyes bekötés esetén a hangjel következetesen kifelé fogja lökni a membránt, polaritáshibás bekötés esetén következetesen befelé, és ez az olyan( „alkalmi”, nagy kitérésű jelnél, mint a lábdob jele), kiválóan ellenőrizhető. Erre föl kitört az indifferens vallásháború váltóáramról és egyenáramról, ennek elején Lompos kolléga még megjegyezte, hogy amikor a dobos leveszi a lábát a pedálról, akkor a membrán beszippantódik (?!?!?!), én pedig egy későbbi szakaszban további további érzékletes példát hoztam fel, miszerint jól megfigyelhető, hogy bizonyos fajta zenei tutti effektusoknál, amikor időben hosszan, „folyamatosan” áramolnak a nagyenergiájú hangjelek, jól látható, hogy a hangszórómembrán folyamatosan egy „kilökött” helyzetben van (és ebben a „kilökött” helyzetben rezeg a hangjelek szinuszhullámai függvényében.
Most akkor még egyszer, kicsit másképp szemléltetem, hogy miről van szó, aki akarja érti, és leellenőrzi. Vezessük be a „nulla sík” fogalmát, ez a nulla sík azt a függőleges síkot fogja jelölni, amelyen a mélyhangszóró membránjának a széle helyezkedik akkor, amikor az erősítő bekapcsolt állapotban van, de nem szól a zene (és egyúttal nem is kapcsoltunk egyenáramot a hangszóróra). Mi történik, ha megszólal a zene? Az évszázados ökölszabály szerint, ha polaritáshelyes a hangszóró bekötése, akkor a hangszórómembrán kifelé tolódik a nulla síkhoz képest, és a zene energiájának és folyamatosságának függvényében a nulla síktól kifelé levő állapotban rezeg a hangjel szinuszhullámainak pozitív és negatív félperiódusai függvényében.. Ha csak egy hangszert figyelünk, például a nagy membránkitérést előidéző lábdobot, akkor eszerint azt kell látnunk, hogy a lábdob ütése kilöki a membránt, majd a membrán visszatér a nulla síkra, miután megszűnt a lábdob jele (enyhe kilengéssel, a tehetetlenségi erőből adódóan, de ez itt mindegy). Ha polaritáshibásan kötjük az erősítőre a hangszórót, akkor mindez a nulla síkhoz képest nem kifelé, hanem befelé, tehát a hangdoboz belseje felé fog történni, azaz a nulla sík és a hangdoboz belseje között fognak zajlani a membránrezgések. Mit állít ezzel szemben Lompos kolléga (és nyilván vele együtt a fegyvertársai)? ő azt állítja, hogy mindegy, hogy polaritáshelyesen van-e bekötve a hangszóró, mert a váltóáramú meghajtás (illetve jel) következtében a hangszórómembrán a nulla síkon rajta rezeg, vagyis a hanghullám szinuszfüggvényének pozitív félperiódusában a nulla síkon kívül lesz a hangszórómembrán, a negatív félperiódusban pedig a nulla síkon belül, azaz a hangdoboz belsejében. Ezekután nézzük meg, mi történik, ha egyenáramot kötünk a hangszóróra. Az egyenáram ugyebár nem váltakozóáram, azaz nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem annak iránya van, halad valamerről valamerre. Ha „helyes” polaritással kötjük az egyenáramot a hangszóróra, akkor azt látjuk, hogy a membrán előremozdul, és úgy marad, amíg esetleg le nem ég a hangszóró, vagy ha hirtelen túl nagy egyenáramra kötjük, akkor a membrán (és járulékos részei) ki is szakadhat(nak) és kilövődhet(nek) a szobába, még mielőtt leégne a hangszóró. Ha polaritáshelytelenül kötjük rá az egyenáramra a hangszórót, akkor mindez befelé történik, a hangdoboz belseje irányába. Ezt az egyenáramú részt úgy hiszem, senki sem próbálja vitatni, ez tehát a legkisebb közös többszörös.
Na most, akkor azt kellene még megérteni, hogy zenehallgatáskor a hangszóró membránját nem az áramkörben levő váltakozóáram mozgatja, hanem a hangjel, a hasznos jel, aminek határozott iránya és behatárolt sebessége van (közelítőleg fénysebesség), ami következetesen halad egyik pontból a másikba, jelesül az erősítőből kifelé, át a hangszórón, majd az erősítőbe vissza egy másik „lyukon” át, mint amiből kijött. Ha be van kapcsolva az erősítő, de nem szól a zene, akkor a konstrukcó függvényében kisebb-nagyobb alapzajt hallhatunk, ha odatartjuk a fülünket a hangszóróhoz. Nos, ez az alapza pontosan olyan módon mozgatja a membránt, mint ahogy azt Lompos kolléga a zenei jelre is rá akarja fogni, azaz félperiódusonként a nulla síkon kívül vagy belül van a membrán. A zenei hasznos jel azonban nem így mozgatja a membránt, hanem úgy, mintha egyenáram lenne, ugyanis a zenei hasznos jel nem 5cm előre, 5cm vissza, hanem a zenei hasznos jel elindul egy kiindulópontból a pozitív vezetéken, s miközben határozott irányú és korlátos sebességű mozgást végez, a hangszórón és a negatív vezetéken át eljut a végpontba, de ha polaritáshibásan kötjük be a hangszórócsatlakozót, akkor a zenei hasznos jel ugyanezt a határozott útját járja, csak éppen fordított irányban, és mindeközben hangyafasznyit sem érdekli, hogy eközben a hordozóközege váltakozóáramú áramkör. Ha az erősítő Los Angelesben van, a hangszóró pedig Pekingben, és a vezetékeket az Atlanti-óceánon valamint Európán átvezetve összekötjük őket, majd pedig bekapcsoljuk az erősítőt, ezáltal létrehozzuk a (jelen esetben éppenséggel váltakozóáramú) áramkört, akkor kb. egy másodperc múlva fog Pekingben megszólalni a zene, majd (a zene!) újabb kb. egy másodperc múlva fog „visszaérkezni” Los Angelesbe a maga határozottan egyirányú, korlátos sebességű útján, és mint említettem, eközben hangyafasznyit sem fogja érdekelni, hogy a hordozóközege éppenséggel egy váltakozóáramú áramkör. Polaritáshelyes bekötés esetén a zenei hasznos jel következetesen a nulla sík és a szoba közötti területen mozgatva fogja rezgetni a membránt, hibás bekötés esetén pedig következetesen a nulla sík és a hangdoboz belseje közötti területen.
Egyébként pedig másfél napon át a globális felmelegedést fokozó energiák fogytak el olyasmi cáfolására, amit néhány mozdulattal mindenki leellenőrizhetett volna, akinek újdonság az, ami egyébként logikus és fizikus jelenség. Vette valaki a fáradtságot, hogy ránézzen a hangszórómembránra, hogy mit is csinál például egy lábdob vagy egy zenekari tutti hatására?[ Szerkesztve ]
-
KMT
addikt
válasz
#71562240
#25326
üzenetére
Hiába értelmezed félre ezeket évtizedek óta, hiába írod le eposzi körmondatokban, nem lesz igazad...
A zenei jel nagy átlagban bizony 0 körül mozog. Megnézni a hangsugárzón nem fogom, mert emberi szemmel nem fogom látni, hogy merre mozdul el a membrán, legfeljebb becsapnám magam. 40-50 Hz már túlmutat a szemünk "sebességénél". Helyette inkább nézzünk meg egy zenei jelet, olyan formában, ahogy az a rendszerbe jut (ideális eseteben ennek kellene kijönni a hangsugárzóból):
A kedvedért lábdobos zene (+ cin + szinti):
15mp: [link]
A vékony kiugrások a dob. Látható, hogy kb szimmetrikus.zoom-olva: [link]
Nem a legjobb példa, mert látható, hogy a negatív irányba indul el, biztos a felvétel során volt egy rossz bekötés, de szerintem elég beszédesek.
Nem is tudom, hogy képzeled el. Szerinted egy dob megütésekor, a membrán a kiinduló 0 síkhoz képest eltolva, egy "belsőbb" helyzet körül rezeg? A sík csak egy oldalán? (Mi van a szélével, ahol rögzül?
) -
cipofuzo87
tag
válasz
#71562240
#25327
üzenetére
Előfordulhat, hogy offset hibás a felvétel, de ilyen hibával nem szoktak kikerülni felvételek, viszont könnyű egy meglévő zenét offset hibássá tenni.
Offset hiba: a jel nagy átlagban nem 0 körül hullámzik, hanem egy másik érték körül. Szélsőséges esetben az is lehet, hogy a jel nem is megy át negatív tartományba, hanem csak az időtengely (KMT képein piros vonal) felett hullámzik.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Nem értem a hozzászólásodat, de három reakció:
Talán placebó hatás lenne, amit látnál a szemeddel, ha megnéznéd? Mindenki látja, aki megnézi, de te nem nézed meg, mert tudod, hogy úgysem fogod látni?
Utolsó bekezdéshez: ha már ilyen megfogalmazás, akkor „külsőbb” helyzet körül rezeg - ha jó a polaritás.
Minek a szélével mi van? És mi rögzül ott? Min heherészel ott éppen?(#25329) cipofuzo87: Hogy jön ide az offszet hiba téma, meg hogy nulla körül mozog-e a jel? Sehogy.
[ Szerkesztve ]
-
KMT
addikt
válasz
#71562240
#25330
üzenetére
"Nem értem a hozzászólásodat"
Azt minnyá gondoltam."Talán placebó hatás lenne, amit látnál a szemeddel, ha megnéznéd? "
Szerinted a mozikban miért van 24 képkocka / mp?"Mindenki látja, aki megnézi, de te nem nézed meg, mert tudod, hogy úgysem fogod látni?"
Elhiheted, láttam már mozgó membránt..."Minek a szélével mi van? És mi rögzül ott? "
Látom, sok időt fordítottál, hogy megértsd a másikat.
Hogy mozog egy dob membránja az ütés hatására, ez a kérdés. A hozzászólásaid alapján szerinted nem az alaphelyzete körül, hanem attól eltolva. Gondolom, ilyenkor az illesztése is elenged a "fizikád" kedvéért. -
#71562240
törölt tag
Ja, hogy a dob membránjáról van szó, így még kevésbé értem, hogy hogy jön ez ide. Elmagyarázod, hogy a lábdob jele is szimmetrikus. De ezt mindenki tudja, spanyolviasz, furcsa is lenne az ellenkezője, a lábdob hangja is egy szinuszhullám természetesen, na de mi köze ennek a témához? Az egyenáramnál „szimmetrikusabb” jel nincs is a világon, mégis kitolja a hangszórómembránt, és nem egy helyben hagyja, ami a logikádból következne.! De hogy jön ide a hangjel szimmetrikussága? (Lásd még offszethiba.) Sehogy. Csak hogy utaljak arra, hogy ki nem fektet enrgiát a másik megértésébe.
Ott van a te megfogalmazásod, elég képletes, és körülbelül éppen erről van szó: egy külsőbb helyzet körül rezeg a hangszórómembrán amikor a zenei hasznos jelet továbbítja a levegőbe.
[ Szerkesztve ]
-
dudika10
veterán
24 még darabos érzetet kelthet, ezért például lehet ismételni minden képkockát, hogy simábbnak tűnjön a kép.
Nálam egyébként annyira nem mozog a membrán, hogy szabad szemmel azt is nehéz észrevenni, hogy mozog egyáltalán.
Kammerer hozzászólásairól meg csak annyit, hogy nem is veszem a fáradtságot a végigolvasáshoz. Már az első 30 sor is félelmetes.
(#25334) kammerer: ismered a feszültség definícióját? Áruld már el, hogy a feszültség hogy a maci fülébe tud áramolni?
Segítség!
[ Szerkesztve ]
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
#71562240
törölt tag
-
dudika10
veterán
válasz
#71562240
#25335
üzenetére
Akkor már csak egy kérdésem maradt.
Nem gondolkoztál még azon, hogyha 10-en mondják azt, hogy hülyeség amit mondasz, akkor el kellene gondolkozni rajta, hogy lehet, hogy az elméleteddel van a hiba?
"Mindenki hülye, csak én vagyok helikopter."
Talán szerencse, hogy ilyen hosszú hozzászólásokat írtál. Remélhetőleg sokakat meg fog ijeszteni a hosszuk és átugorják őket.
[ Szerkesztve ]
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
KMT
addikt
válasz
#71562240
#25332
üzenetére
"egy külsőbb helyzet körül rezeg a hangszórómembrán amikor a zenei hasznos jelet továbbítja a levegőbe."
Ez az, aminek az ellenkezőjéről próbálunk meggyőzni, de ahogy látom, tényleg reménytelenül.
Ha odáig eljutottunk, hogy a hangszerek jele szimmetrikus (a nullhelyzet körül; remélem ez már nem vita), akkor hogy magyaráznád, hogy a hangszóróra jutva már nem az? Mi tolja el azt? A felvétel? A lejátszás?
"Az egyenáramnál „szimmetrikusabb” jel nincs is a világon, mégis kitolja a hangszórómembránt, és nem egy helyben hagyja, ami a logikádból következne."
Amennyiben a folyamatosan pozitív, vagy negatív feszültségről van szó, de ingadozhat, akkor igen, de a zene nem ilyen.
-
#71562240
törölt tag
A hangszórónis szimmetrikus a jel, miért ne lenne az? Miért következne az én beszédemből, hogy a ha gjel szimmetrikusságában ott bármiféle változás-eltolódás lenne? Természetesen a beszédemből ez nem következik. Hogy a hangszórómembránt a feszültségjel kimozdítja a nulla síkból, annak semmi köze ahhoz, hogy ez a jel egy (szimmetrikus) szinuszhullám. Mondjuk egy használható analógia lehet számodra, hogy a hasznos zenei jelet képviselő feszültségjel szimmetrikus szinuszhullámában a pozitív félperiódus csúcsát a jelhullám legmagasabb feszültségértéke képviseli, ami erősebben kitolja a membránt, a negatív félperiódus csúcsát a jelhullám leggyengébb feszültségértéke képviseli, ami kevésbé tolja ki a membránt. A hagyományos analóg mikrofonban is így keletkezik a feszültségjel: a (szimmetrikus) hanghullám benyomja a mikrofon membránját, a hanghullám pozitív félperiódusa jobban benyomja, a negatív félperiódus kevésbé nyomja be, de mindig benyomottab lesz a mikrofonmembrán a nyugalmi helyzetéhez képest. Ugyanígy keletkezik a jel az analóg lemezjátszó pick-up-jében: az üres barázdára adott erővel, mondhatni nyugalmi helyzetben ráfekszik a tű, majd amikor elérkezik a vinilbe belevágott zenei domborulatokhoz, akkor elkezd kimozdulni, amivel feszültségjeleket indukál. A hangjel pozitív félperiódusát a barázda kiemelkedőbb csúcsa képviseli, a negatív félperiódusát a barázda kevésbé kemelkedő csúcsa-völgye képviseli, de a kevésbé kiemelkedő csúcsa-völgye is kemelkedőbb lesz mint a nyugalmi helyzet, hiszen másképp nem jöhetne létre a hangjelet leíró feszültségkülönbség, ergo a hangsávban a tűhegy midig kifelé mpzdul, a hanghullám plzitív félperiódusában joban kimozdul, a negatívban kevésbé mozdul ki, de mindig „a nulla síkhoz képest egy külsőbb helyzetben fog rezegni” - ahogy te mondanád. Ugyanígy, a szimmetrikus hanghullám negatív félperiódusának megfelelő kisebb feszültségérték kevésbé nyomja el a nulla síkhoz képest a hangszórómembránt, mint a pohitív félperiódusnak megfelelő nagyobb feszültségérték, de mindig eltolva lesz a hangszórómembrán a nulla síkhoz képest, amíg jön a hangjel.
(#25338) Dorian: Az volt a kiindulópont, hogy ha polaritáshelyesen van bekötve a hangszórócsatlakozó, akkor a hangjel kifelé fogja lökni a hangszórómembránt, ha polaritáshibásan, akkor a hangjel befelé húzza a hangszórómembránt, így a lábdob vagy a zenekari tuttik segítségével a mélyhangszóró membránjának működés közbeni megfigyelése révén vizuálisan könnyen megállapítható, hogy helyesen lett-e bekötve a hangszórócsatlakozó. Ez ugyebár egy régi hifis közhely, most néhányan cáfolni akarják.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#71562240
#25334
üzenetére
A mai előadásod felér egy kisdoktorival.
Remélem még jobban fogja polarizálni az olvasó közönséget. Kérdés mennyien maradnak egyik vagy másik oldalon, szimmetrikus vagy nem szimmetrikus elosztásban.Ajánlok egy utolsó kísérletet, de nem engedélyezem a felhasználását csak idézőjelek között és a forrás lábjegyzetben való megjelenítésével:
Kísérleti felállítás: színuszos jelgenerátor - erősítő - hangszóró - sztroboszkóp. Utóbbiról - ha kell - külön értekezek majd. Jelet kötök az erősítőre és ugyanazt a sztroboszkópra is. Szinkronban (mert ez a helyzet áll fenn) a sztroboszkóp villanásakor a membrán egyhelyben állónak fog látszani frekvenciától függetlenül (nyugodtan próbálható 10Hz-től 1-2kHz-ig, ameddig a sztroboszkóp "bírja"). Ha okosabb a sztroboszkópod, akkor külön szinkronizálható a pozitív vagy negatív félhullámmal. Első esetben a membrán a külső kilengés határán látszik, a jelet zéró felé csökkentve visszatér a nyugalmi állapotába. Negatívnál befelé húzodva látod nagy amplitúdónál, majd csökkentve kijön a nyugalmi pozícióig. Ez elmagyaráz(na) mindent. Nekem, de gondolom többünknek ez elég.
Én ezt valamikor végigcsináltam, de nem hifi indíttatásból, hanem valami Doppler méréseknél.
Annyira nem tartom fontosnak, hogy kisfilmet készítsek róla téged meggyőzendő.Zenei hasznos jel formájában feszültség, áram áramlik egyirányban, az erősítő pozitív hangszórócsatlakozójából a hangszórón át az erősítő negatív hangszórócsatlakozójába. Ez evidencia! Ez a cél! Másképp nem működne a zenehallgatás!
Erre pedig csak ennyit: imádom, ha egy feszültség áramlik vagy akár az áram a "pozitív hangszórócsatlakozójából a hangszórón át az erősítő negatív hangszórócsatlakozójába (copyright kammerer)".
Visszavonultam mint kabarénéző, szórakozni.
-
dudika10
veterán
válasz
#71562240
#25339
üzenetére
Nem, nem, nem, nem, nem és marhára nem továbbra is.
Könyörgöm, azon gondolkodj el, hogy hány emberre mondod azt, hogy nem ért a témához, és nézd meg, hogy milyen papírjaik vannak és mit tettek le az asztalra (ne engem, én a legkisebb hal vagyok jelenleg).
Hülyének nézel mindenkit, és szent meggyőződéssel terjeszted a hülyeséget.Nem tűnik fel, hogy egyedül vagy a hülyeségeddel és mindenki más pedig arról beszél, hogy a fizika valójában hogy működik?
(#25338) Dorian: az az igazság, hogy általános és középiskolai fizikáról kell sajnos beszélgetnünk, ugyanis kammerer szerint hülyeség az, amit az oktatásban (egyetemeken is) tanítanak.
[ Szerkesztve ]
Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.
-
cipofuzo87
tag
-
#71562240
törölt tag
válasz
Lompos48
#25340
üzenetére
Egyébként az is közismert, hogy ha a a szteró hangszórópár egyike polaritásnelyesen, a másika polaritáshibásan van rákötve az erősítőre, az fázishibát okoz, a hangkép elromlik (nagyjából éppen azért, mert ez esetben az egyik oldali hangszóró kifelé, a másik pedig ugyanebben az időben befelé dolgozik). Te magad hívtad fel a kérdező Tamas kolléga figyelmét, ugyanis azt mondtad neki, hogy mindegy a polaritás, az a fontos, hogy a két hangszóró egyforma polaritással legyen bekötve. Miért fontos az egyforma polaritású bekötés, ha nincs különbség a kétféle polaritású bekötés között?
(#25345) cipofuzo87: Ennek ugyebár („köztudomásúlag”) éppen az ellenkezőjét mondtam, lásd az erősítő alapzajáról szóló korábbi részt. (Bár ezügyben éppenségel többféle megoldás is lehetséges akár ez is, az erősítő konstrukciójától függően.)
[ Szerkesztve ]
-
#25348
Dorian
félisten
bajnokpityu
#25347
Dorian
félisten
válasz
bajnokpityu
#25347
üzenetére
Én most átálltam az elektronikus oldalra egy kis Paul Kalkbrenner - Platscher-rel.
De ez itt úgy látom, OFFKétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!
-
#25349
AMDFan
addikt
bajnokpityu
#25347
AMDFan
addikt
válasz
bajnokpityu
#25347
üzenetére
Téged nem zavar ez a rengeteg butaság? Szerintem az nem lenne egészséges, ha ilyen súlyos tárgyi tévedések leírása után, valaki nem igazítaná ki a delikvenst. A probléma ott van, hogy nem ért a szóból. Talán ha te is meg azok is leírnák a véleményüket a témával kapcsolatban akik nem szóltak eddig hozzá, nem vitatkoztak, akkor jobb lenne a helyzet. Azokra talán jobban hallgat az emberünk akik úgymond objektívek. szerk: azokra gondolok akik eddig még nem vesztek össze kammererrel, hátha rátok hallgat...
[ Szerkesztve ]
-
KMT
addikt
válasz
#71562240
#25339
üzenetére
Nem tudom eldönteni, hogy te most ezt szórakozásból csinálod-e, vagy tényleg ennyire nem érted.
"de mindig benyomottab lesz a mikrofonmembrán a nyugalmi helyzetéhez képest."
Akkor mégis hogy lesz az általa kiadott jel nullára szimmetrikus?
(Ahogy láthatod a fenti képeken, vagy ha magadnak kipróbálod.)szerk:
"Miért fontos az egyforma polaritású bekötés, ha nincs különbség a kétféle polaritású bekötés között?"Jujj, ez nagyon súlyos, és mindent elárul.
Vajon mi történik, ha két szinuszt ellenfázisban játszol le?[ Szerkesztve ]
jó helyre van dugva, és audioeszközöknél is be van állítva felvételhez. Esi Audiotrack Prodigy 7.1 Hifi, 1.02-es driverrel win XP
túl sok fícsör...
) 
Új hozzászólás Aktív témák
VoidXs- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Alkalmazásbemutató: Keep
- Gaming notebook topik
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Futott egy Geekbench kört egy új HTC készülék
- Apple notebookok
- Anime filmek és sorozatok
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- További aktív témák...
