Új hozzászólás Aktív témák

• #122846 Dißnäëß veterán rukh #122839

  Új Válasz 2023-10-21 23:38:34 #122846

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dißnäëß

  veterán

  válasz rukh #122839 üzenetére

  Szerintem erre historikusan kell tekinteni.

  Ugye a cső született előbb.
  Utána jött a félvezető.
  A félvezetőnek sok-sok jó tulajdonsága volt a cső mellett: alacsony fesz, stabilitás, kicsi méret, kisebb zaj, stb.

  De ők is kezdték valahol.. és érkeztek valahova végül.
  Amikor berobbantak, a kezdeti "hű ez igen" után jött a "listening fatigue" és társai, amit a csövik nem hoztak valahogy (azaz többnyire nem). De a tranyó hódított, a cső meg eltolódott a kuriózum kategóriába az évtizedek múlásával..

  A cső maradt az, ami.. van aki NOS-t szeret, pedig vannak modern születésű csövek is, újragyártások, szidják őket, mert divat szidni, pedig vannak pokoli jól sikerültek is és nagyon merészek is (KT150), szóval már kategórián belül is lehetne sokat értekezni a csőről, nemhogy tranyóval összevetve.

  Meg ugye, milyen tranyó ? Volt a sima BJT, aztán FET-ek, JFET inputon, MC/MM stage-ben, MOSFET-ek output stage-ben és az osztályokat még nem is említettük, bejött a D osztály is, ami eleinte szélessávra brrr, ma meg nyamnyam.

  Szóval elmondható, hogy ma már önmagához képest (!) mindkét (tranyó és cső) technológia elérte a maximum közeli fejlettségi szintet, a tranyó megy még de már csak marginálisat, lásd csíkszélesség, de amúgy ökör nagy megváltás nincs és nem is kell, a Hypex-Purifi letudta a dolgot kb. de AB osztályban is gyakorlatilag ami műszakilag (frekimenet stb) olyan, bőven meghaladja észlelésünk képességeit, különben nem mondanánk egy 0.05% THD-s tranyósra, hogy "de szépen szól".

  Cső dettó, új, régi, tökmindegy, leméred, kapsz valamit, ejj, nem túl szép. Beteszed a szobába, megszólal - wow, mi történik ? Ez állat.

  Most mindkét ligában a top-of-the-line közelieket nézzük, ne az alját.. mindkettőben van alja is a ligának nyilván..

  És akkor az osztályról nem is beszéltünk, a körülötte lévő alkatrészekről, áramköri megoldásokról, satöbbi, ami oly nagyon ki tud hatni a hangra...

  BJT - MOSFET ? Kb. trióda - pentóda ügy.
  Feedback vagy anélkül ? Van mindkettőre példa, mindkét ligában.

  Szóval, elérkeztünk ma oda, hogy csúcson a csöves tech fejlettsége is, a félvezetősé is (hívjuk így őket inkább és akkor az IC-seket is belevettük, ami lényegében sok pici tranyó összetokozva).

  Hogy melyik a jobb ?

  Se ma, se tegnap, se holnap nem fogjuk tudni eldönteni egyértelműen, mert a piros vonalat, azaz hallásunk-ítélőképességünk határát mindegyikkel meg tudjuk haladni.

  Ha ez nem így lenne, menne az öldöklés a 120dB-s DAC-ok irányába, de nem megy, csak a számháború.

  Persze, csodás dolog nézni, mikkel rukkolnak elő sokan mostanság, meg tök jó a poti nélküli, max teljesítményre állított végfok, ami a preampból érkező input jeltől függ, hogy mit kezd a hangfalaiddal, de amíg nem kezd semmit, síri csendben tud lenni. De ez sem a mindennapi rendszereken jön ki, hanem nagy hatékonyságú tölcséres megoldásoknál, vagy amikor a füled rátapasztod a dómra, ami nem életszerű.

  Egyszóval, nappaliba, "kommersz" (beleértve milliós modelleket is) hangfalakon úgy gondolom, nincs új a nap alatt, nem fog az ember egy 85dB dinamikatartományú csöves és egy 120dB dinamikatartományú Hypex között olyan téren különbséget hallani, hogy most akkor a 85-ös csövi "údeszar", mert konkrétan az ember nyála el tud csöppenni egy kis extra felharmonikustól , ha meg nincs, ugyanúgy csöppen, mint a Hypex hangjára. Szóval, hogy a fülnek már teljesen mindegy, 85 vagy 120, nem oszt nem szoroz...

  Olyan ez a számháború ma hifiben, hogy vagy Te, aki lemész az uszodába és 1.20 az úszóvíz. Ha lassan mellúszol, vagy már vénember vagy, akinek "lóg" a lába és törzse 45 fokban a vízben a padló fele, gond lehet még, ha be-be vered a lábujjad az aljába a csempébe egy mellúszó lábtempónál.

  1.50-es vízben már ez nem történik meg.

  2 méteres medencében már pláne nem, abban fordulhatsz is függőlegesen, mint a versenyúszók.

  És ezután ha valaki odajön Hozzád, hogy a kertedben lévő medencét 4 méteresre vette, mert az még mélyebb, mint a 2 méteres, és milyen jó Neked az úszáshoz, mit mondanál rá ? Hogy aha, igazad van, tényleg jobb ? -> Mélyebb, igen. Több, számokban. De ÉRTÉKET képvisel Neked, bármi plussz ? Érdekel, hogy ha tudsz úszni, mennyi van alattad, 1.5m, 2m vagy 4m, míg csak úszni szeretnél benne és a végén kimászni a korlátnál ?

  Perszehogynem. A medencék így versenyezhetnek egymással, ki megy mélyebbre a másiknál, miközben Neked a lábad nem fog nőni, a törzsed átlagos vízbemerülési mélysége sem változik, semmi sem változik, képességeid maximumán vagy, úszol a felszínen-alatta pár centivel és tök8 Neked, hogy milyen mély a medence.

  Na, ilyen a 120dB SINAD is.

  Normál felhasználásban.

  Aztán van a nemnormál, amikor tölcsér és társai jönnek. De itt is az van, hogy hiába hajol oda az ember egyhez, és jön a "ffffffffff" a magasnál, ha eltávolodik 1 méterre, már alig, ha meg leül tőle 2 méterre, nulla, teljes csend. Akkor most szidjuk le azt az erősítőt, ami pici kis alapzajt termel (vagy az előtte lévő DAC, akármi), egy olyan felhasználás mellett, amiben irreleváns, hogy most milyen a SINAD-ja ?

  Én mérnök apától fogantam, tőle örököltem a precíziós szemléletet. Szeretem, ha a világ alkot valami újat, jobbat, nagyobb képességűt. De azért van fülem és van annyi szubjektivitásom, hogy meghallgassam ezeket az eszközöket is.

  Nincs az az audiofil, aki egy ASR DAC- és erősítő méréseinek listáját végighallgatta volna és egyenként tudná, melyik eszköz mit tud önmagában, pláne nem együtt, ahol egy logikai ÉS van köztük. Ez iszonyú sok hangzásbeliségi kombináció, erre egy ember élet sem elég + nonstop mennek ki és jönnek be új eszközök, tehát ez ha nem is fél év alatt, de amúgy 1-2 évre nézve már mozgó ablak.

  Szóval eljutunk oda, hogy a műszaki megoldást megnéztük, aha, klassz számok, na akkor hogy szól ? Nyilván ezt megtehetnénk fordítva is, fogni a piros mezőnyből kütyüket és behozni a szobába a PS Audio-t meg a mittoménmit, amik viszonylag leszerepeltek mérve, és hallgatni. Tuti lenne olyan, amitől olvadnánk, hogy milyen klassz, milyen jó, ott ülnénk lefőve, hogy "baszki". Ami miatt én a méréseket IS nézem, hogy bárhogy is nézzük, azért
  1. a technológia az alapja mindennek, ezt remélem a hívők sem kérdőjelezik meg, szóval ha nem lenne Volta Ohm Kirchhoff és a többiek, gondban lennénk, de nagyon.
  2. a bosszantó a piros eszközökben nem a hangjuk, hanem az árcédulájuk, az ár/érték arányuk. Persze, a hangjuk is az lehet, de feketén-fehéren nem megítélhető, még review-k által sem, mert érted, milyen szoba, milyen fül, milyen hangfalak, hopp azonnal 3 paraméter, ami vagy kicsit, vagy durván elüthet a Tiedtől otthon, akkor meg hol a közös alap, amihez mérten ki lehetne mondani valamiről, hogy na ez a nulla pont és akkor az A eszköz 10, a B eszköz meg 12-t ment, köszönjük, klassz összehasonlítás volt.

  Semmi, de semmi, ez ugyanúgy, mint a fotózás, egy iszonyú szubjektív világ. Most vettem májusban egy 61 megapixeles gépet és megint locsolok vagy 2M-et a cuccba, aztán mikor otthon megnyitom és megnézem a világ egyik legdurvaélesebb legbrutálabb Zeiss-gyalázó üvegével, hogy mit produkáltunk ennyi megapixelre a világ legfejlettebb autofókusz rendszerével, először leülök, hogy "attyaég", utána meg ki-zoom-olok, mert nem a csaj pupillájában tükröződő saját magam akarom a 27" kicsinek épp nem mondható 4K monitoromon nézni, hanem őt magát egészében, hiszen ezért fotózok vagy mi.. és produkálok fogyasztható anyagot a szememnek. Nos, elmondom, hogy a 4K is sok, nüansznyi részlet és hajszál látszik egy profi, levilágításos technológiás A4-es fotókidolgozás után a papíron egy fullhd kép után is, ami 2.07 megapixel, a 4K pedig 8.29 megapixel, tehát falra posztert tudnék 4K-s képből nyomtattatni iszonyú részletességgel, és én 61 megapixelen lőttem meg a kiscsajt.

  Értitek ?

  ÉRTÉK = valós felhasználási körülmények, satöbbi.

  Persze, amikor editálni kell, marha jól jön, hogy brutálul bele tudok zoom-olni, nüansznyi retust csinálni rajta, két összeakadt szempilláját kiegyenesíteni egymás mellé úgy, hogy az az 1-2 pixelnyi gépi hiba, amit otthagyok esetleg (de már ez sem) .. az egyszerűen észrevehetetlen lesz mire fogyasztható állapotba (monitorra) kerül az anyag.

  Ugyanúgy, ahogy stúdióban is felkonvertálják 32-64 bitre a cumót, mókolnak rajta, majd a végén amit fogyasztasz, vakteszt-bukós általában, hogy most 16/44.1 vagy 24/96 lett belőle.

  Tehát, a nagy filóban eljutottunk oda, hogy fülünk képességeit úgy általában meghaladtuk mindegyik technikával. Ez nem jelenti azt, hogy nem hallunk különbséget köztük, ugyanúgy, ahogy objektívnél sem jelenti egy profi üveg azt, hogy nem vennénk észre színi hibát vagy ilyesmit a leképezésében, de amikor a Gellérten letámasztja az ember a 600 milit este és átnéz szembe a Marriott egyik random ablakán, konkrétan mindent lát ott, mi történik, tv-t nézni lehet élesen, kivehetően, jól, miközben szabad szemmel átnézve csak egy barna épület derengene a sötétben, rajta egy rakás sárga kocka ablakkal és viszlát.

  Szóval: a technológia meghaladott minket, úgy gondolom. Ettől még észlelünk köztük különbséget, nüansznyit, vagy technológiából adódót, és/vagy direkt létrehozottat, aztán választhat mindenki, milyen árnyalatú és árnyékoló-képességű szemüvegen szeretné szemlélni a világot, amit magába fogad, de ettől még meghaladtuk azt, amire szerveink képesek.

  Ha pedig meghaladtuk, miért megyünk ölre azon, és jön fel újra és újra, hogy cső vagy tranyó ? Nem teeeeeljesen mindegy, 2 méter vagy 4 méter a víz alattam ?

  Vannak speciális igények mindig, igen. Mindig lesz, amikor egyik már nem elég, zajos, akármi. Mint nekem gyerekkoromban a debreceni úszómedence, a 4 méteres. Annak az aljára le tudtam úgy menni, hogy mire felértem vissza, azt hittem, meghalok + fájt a fülem, úgy nyomott, de mégis lementem, mert buli volt, hogy felnéztem és mindenki felettem úszik, de úgy felettem, hogy 2-3 méterre volt a lábtempóinak az alja. Jó távol.

  Vagy ugrott egy gyerek egy bombát a vízbe felettem, én lent gubbasztottam és egy jó merülős ugrás esetén is bőven felettem 2 méterre ért véget a dolog és tök fura volt mindent és mindenkit így majdnem 90 fokból lentről egy sarokból nézni. Na, ez speciális felhasználás. Ezért nem a 2 méteresben lubickoltam, ahol nem tudtam volna ilyet eljátszani, ott még az indián fejessel is vigyázni kellett, ha valaki nagyon nagy szögben tartotta magát a becsapódás után, a 4-esben ilyentől nem kellett félni A 2-esben rendszeresen ugrottam olyanokat, hogy kezemmel a padlót már simítottam, 4-esnél soha. No, ez spéci. Az átlag ember úszik, élvezi, akár lassan, akár gyorsan, nem hülyegyereket játszik vagy extrém búvárkodik és merülget.

  A hifi valami ilyesmi számomra. Teljesen mindegy, mi a kütyü, mi a közepe (cső, félvezető, DAC chip), ami köré épül egy áramköri megoldás, ami a végén szól valahogy, aztán vagy jó vagy nemjó.

  Amíg a lánc egészét tekintve (hangmérnök <-> szoba) megvan az a szintű koherencia, "egyben vannak a dolgok" élmény, amire vágyom, amit várok tőle szubjektíven jómagam is, addig én boldog vagyok és élvezem az eszközt.

  Amiben eltérünk, az az, hogy van, aki kizárólag ezen szubjektivitás mentén ítél, és nem háborítja az fel, hogy egy 85dB SINAD-os piros zónás torzítós tranyós megoldásért elkérnek 4-ezer dodót és hozzá olyan maszlagot adnak a honlapon, meg mindenhol a neten, hogy bokalefos, ha én főzni tudnék így, az 10 Michelin csillag lenne.

  Szóval számomra először a műszaki paraméterek. Tudja a mérnök, mit csinált, vagy csak bemákolgatott ezt-azt ? Magas, nagyon szép értékekhez a buták már nem érnek fel, és a mákolók se nagyon, oda kőkemény szakértelem kell. Ez engem megnyugtat. Apám is precízen forrasztott és tanított engem is erre, precízen mért, állított be munkapontot, magyarázta a hiszterézist, a hipersilt, a légrést, a feedback-et, a triódát-pentódát, a harmonikusokat, a minden atyaistent is és kis zöldfülű tök voltam.

  Nekem ez értéket képvisel, nem tudom és nem is akarom elengedni és erre rájön a Toppingok optikája, ami szerintem tök jó, pláne az új modelleké, szóval ott vagyunk, hogy Toppingot szajkózok, hogy az milyen jó, és az is. Mert az SMSL meg még 1-2 ott van, de ők már csinálnak glitch-eket, a Topping meg nem, ott 10-ből 10 találat nagyjából. Ha ezt a színvonalat tudná egy PS Audio hozni, adnám érte a fél vesét, de amikor megmérődnek 1-1 padon és TUDOM, hogy tudnának jobbat is, csak ne maszlagoljanak már köré annyit, amennyit... nem kell a porhintés.. szóval akkor azt is látom azért, hogy ők megálltak ott szakértelemben. Mert egy PS Audio iszonyú presztízsű cég bármikor reagálhatna egy olyat a mai ChiFi Toppingra, hogy oké, kiadunk mi is egy DURVÁN JÓ DAC-ot, ami 130 SINAD meg minden kutyafüle - teszi ? Próbálkozik ? Közelében sincs. -> Ebből nekem a logika kiadja, hogy nem tudnának. Ha pedig nem tudnak, hanem csak annyit tudnak, aminél már lassan én is jobbra mérődőt forrasztgatok össze itthon, pedig ők FPGA-znak meg minden trükközés már, és ezért a tudásért kérnek el súlyos ezreket, tízezreket, akkor valahogy nincs szívem odaadni nekik. Odaadom a Topping kínainak, hogy "köszi Urak, eeeez igen, zseniális, szuper". Mert nem buták ülnek a tervezőasztal előtt és CAD-eznek meg szimulálnak észnélkül, hogy milyen a legjobb áramkör, nyák, elhelyezés, alkatrészek, stb, hanem okos emberek.

  Az apám okos ember. Így én az okos emberek kezei közül kikerülő okos cuccokat szeretem. Nekem kell, hogy látszódjon valamiről, hogy okos emberek készítették, nem pedig sales-esek és marketingesek, akik már fogtak életükben ugyan pákát, meg tudják, merre megy az áram, de azért valahogy mégsem ugyanazt futják.

  Hangra szubjektíven futhatnak köröket a Topping körül (ez sem igaz de tekintsük annak), de ha nem látom a munkájuk gyümölcsén azt, hogy mérnöki szemmel is egy remekmű az adott dolog azért a többezer dodoóért, engem hagyjanak békén a bullshittel.

  És a Jadis DA-88S teljesen más, ő azért olyan, mert kézműves az utolsó csavarig és azért mérődik úgy, mert csöves.

  Szóval nem kell ölre menni, akinek van kicsengetnivaló sokezre mindenféle misztikus kütyüre, mert a pszichéjét az nyugtatja, éljen vele és legyen boldog, az én pszichémet egy ASR review nyugtatja, ha jóra jön ki, de ettől még van fülem és a végítélet nála van.

  Uff, amúgy nem ezért néztem be, csak szeretek filózni

  Hoztam Nektek négyet, hátha tetszik.

  francia barokk (ahh .. ezek a dobok, és az egész...)
  Caro (magáért beszél)
  francia pop
  ez meg nemtom.. (a címe egy japán művészfilmé is egyben, ajánlom, de csak erős idegzetűeknek)

  [ Szerkesztve ]

  POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Új hozzászólás Aktív témák