Új hozzászólás Aktív témák

  • Frawly

    veterán

    válasz Lauda #28715 üzenetére

    Én nem érzem erősnek. Valóban, rosszat, kárt nem csinál vele, ha babonás-kímélő beállításokat használ, de feleslegesen lassítja vele a rendszerét, és nettó időpocsékolás. Erre szoktam azt mondani, ha kímélni akarja az SSD-t, akkor nem szereli be a gépbe, hanem kiteszi a szoba sarkába egy üvegvitrinbe, bársonypárnára helyezve, valami dísznövény mellé, és akkor nem fáradnak a cellák. Persze akkor is csak napszemüvegben szabad, óvatosan nézegetni, meg bedobozolva, mert szemlenyomatos lehet, ami meg a vezérlőnek árthat :DDD

    Hogy egy morbid példával megvilágítsam a kímélési beállítások haszontalanságát: egyik linuxos fórumon írta valaki, hogy ő már pedig feltalálta a spanyolviaszt, mert a swapolást úgy gyorsítja, hogy neki a memóriába swapol a rendszer :W Annak mi értelme van? A swapnak eleve az a célja, hogy fizikai memória szabaduljon fel a nem használt lapok lemezre történő kilapozásával, kiírásával, na már most ha ez a RAM-ba történik, akkor nem szabadul fel RAM, ergo kilapozgatni is felesleges. Akkor már tiltsa le, szüntesse meg a swapot, az pont ugyanaz. Na, kb. ennyi értelme van a SSD-kímélő beállításoknak is.

    Másik oldalról is vannak tévhitek az SSD-kkel kapcsolatban, nem csak a kíméléssel kapcsolatosan.
    1) Az SSD nem melegszik. Nem a lófütyköst nem. Elég visszaolvasni ezt a topikot is. Függ a csatolótól, igénybevételtől. A HDD-khez képest valóban kevésbé (bár az NVMe-re ez sem igaz), és nem mechanikai eredetű hű.
    2) Az SSD-nek nincs hangja. Egyes modelleknek lehet halk, elektromos ciripeléshangja, de csak akkor lehet meghallani, ha a gép néma, és épp olyan modellt fogtunk ki. Az egyik Crucial MX300-asomnál hallom, a másiknál nem, de az hangosabb gépben üzemel. Lehet tápellátástól is függ. A lényeg, hogy mechanikai zaj és rezonancia nincs, mint a mozgó alkatrészt tartalmazó HDD-knél.
    3) Az SSD-n nem töredezik a fájlrendszer, meg mindegy neki a töredezés. Fail. Alapból ugyan az SSD sokkal kevésbé érzékeny a töredezésre (ha most számot kellene írni, akkor úgy lehetne érzékeltetni, hogy 90-95%-kal kevésbé érintett), de ha átlép egy extrém mértéket a töredezettség (ehhez általában az kell, hogy a fájlrendszer extrém mértékig tele legyen állandóan), az SSD is be tud lassulni miatta. Persze a töredezettségnek egyre kisebb a szerepe HDD-knél is, mióta min. 8 mega cache-sel szerelik őket (a maiakat már tipikusan min. 64 megával), akkor volt jobban tetten érhető, mikor 2 mega vagy az alatti cache volt a HDD-kben (IDE korszak, még a SATA1-es HDD-k elterjedése előtt). Akkor is inkább NTFS-nél, FAT-nál játszott, mert pl. a linuxos fájlrendszerek eleve sokkal kevésbé töredeznek, a Mac-et ilyen tekintetben nem ismerem. Mint írtam, szabad helytől is függ, a mai sokszáz gigás, meg pár terás meghajtók korában már nem szoktak csurig telni a háttértárak, min. 20% szabad hely maradni szokott, ez is szerepet játszik benne.

    Igazából úgy lehetne összefoglalni egy mondatban, hogy bár az SSD működési elve más, de lényegében lehet úgy venni, hogy mindenben megegyezik a HDD-kkel, úgy is kell használni, mintha továbbra is HDD lenne a gépben. Sem semmit állítgatni, sem kímélgetni nem kell.

Új hozzászólás Aktív témák