Hirdetés

Széttrollkodták a nagy IT-cégek meghallgatását

Az amerikai szenátus kereskedelmi bizottságának szerdai meghallgatásán a republikánus törvényhozók élesen bírálták a Google, a Twitter és a Facebook vezetőit.

A nagy tech vállalatok vezetői, Sundai Pichai, a Google, Mark Zuckerberg, a Facebook és Jack Dorsey, a Twitter vezetője videokonferencián tájékoztatták tegnap a kereskedelmi bizottság tagjait a cégük tevékenységéről, hangsúlyozva, a kommunikációra vonatkozó törvény szerint ők nem vonhatók felelősségre jogi úton harmadik félhez köthető tartalmak publikációja miatt.

A meghallgatás eredeti célja épp ez lett volna, ám az elnökválasztási kampány hatására (is) a republikánus képviselők elvitték az eseményt egy nagyon erős politikai irányba, melynek lényege az volt, hogy cenzúrával vádolták meg a platformok üzemeltetőit.

Hirdetés

Forgás a 230. körül

Ez némileg paradox helyzetet eredményezett, ugyanis a vita középpontjában a vonatkozó törvény (Communications Decency Act) híres 230. cikkelye áll. Ezt a jogszabályt annak idején, a nagy internetrobbanás előtt, 1996-ban fogadták el. Fő célja az volt, hogy az épp megerősödni kezdő internetes, felhasználói tartalmakat közzétevő platformokat támogassa, ugyanis kimondja, hogy e platformok üzemeltetői (bizonyos megkötésekkel) nem felelősek a felhasználóik által generált tartalomért. A nyilvánvaló bűncselekmények természetesen nem számítanak ide – itt fel kell lépnie a platformszolgáltatónak –, illetve vitatott esetben akkor mentesülnek, ha hatósági vagy más jogi megkeresésre „jóhiszeműen” járnak el – pl. egy szerzőijogsértés után kérésre a lehető leghamarabb eltávolítják a tartalmat.

A törvény szándéka láthatóan pozitív volt a maga idejében, egyrészt támogatta az akkoriban felfutni kezdő közösségi oldalakat, illetve védte a szólásszabadságot, ugyanis pl. egy vállalat vagy egy politikus ezek után nem perelhette be a platformszolgáltatót egy neki nem tetsző vélemény miatt – legfeljebb azt tehette meg, hogy a tartalmat közzétevő felhasználó ellen indított eljárást, amennyiben megalapozottnak vélte a panaszát.

Fordulat

Ám azóta évtizedek teltek el, és nagy változások következtek be. Egyrészt a közösségi platformok felfoghatatlan méretűre nőttek, véleménybefolyásoló szerepük óriásira duzzadt – és ezzel párhuzamosan a politikai klíma is megváltozott. Ebből egyenesen következik, hogy a politikai erők számára támadási felületté váltak: adott esetben bárki találhat alapot arra, hogy a 230. cikkely védelme alatt álló tech vállalatok úgy működnek, hogy az sérti az ő véleménynyilvánítási szabadságukat: vagyis „cenzúráznak” – ahogy a politika nyelvén meg szokták ezt fogalmazni.

És ennek köszönhető, hogy a 230. cikkely reformjához kapcsolódó tegnapi meghallgatás is elment ebbe az irányba.

Roger Wicker, a szakbizottság republikánus elnöke a szóban forgó törvény mély reformjára szólított fel. A reform a tartalomszolgáltató felelősségét erősítené a tartalmak megjelentetésében és szelektálásában. „Engem az nyugtalanít, hogy ezek a platformok a valóság nagy hatalmú döntőbíráivá váltak” – jegyezte meg. Leszögezte: amikor a tartalmat moderálják, és ezt a felhasználók nem tudják befolyásolni, akkor az amerikaiak széles tábora kevés információhoz jut a politikai és gazdasági döntéshozatal különböző folyamatairól.

A republikánus szenátorok elsősorban a Twitter vezetőjét ostorozták. Wicker például hangsúlyozta, hogy a mikroblog „rendszeresen cenzúrázza az Egyesült Államok elnökét”. Ted Cruz texasi republikánus szenátor pedig azt a kérdést tette fel Jack Dorseynak, hogy „magukat ki az ördög választotta meg?”. Leszögezte, hogy a Twitter „elnyomja”, azaz cenzúrázza a demokrata párti elnökjelölt, Joe Biden fiáról szóló információkat, amelyek Hunter Biden jövedelmező üzleti ügyeinek korrupciós hátterét és Joe Biden esetleges felelősségét is felvetik.

Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója késznek mutatkozott az érvényben lévő törvény módosítására, mint fogalmazott: „úgy gondolom, hogy a Kongresszusnak napirendre kellene vennie a törvény megvitatását annak érdekében, hogy az az eredeti céljainak megfelelően működhessék”. Pichai és Dorsey viszont arra figyelmeztettek, hogy a 230. cikkely meggondolatlan átírása katasztrofális következményekkel járhat mind a véleménynyilvánítás szabadsága, mint az internetes piac e szegmense számára.

Korábban már az IT café is beszámolt arról, hogy Donald Trump feltett szándéka a 230. cikkely előírásainak szigorítása: az elnök és csapata ugyanis úgy látja, hogy a közösségi platformoknak túl nagy szabadságuk van abban, hogy a saját felhasználási szabályzatuk, valamint (feltételezett) ideológiai, politikai állásfoglalásuk alapján milyen tartalmakat preferálnak, illetve törölnek. Ezért a tartalomkezelési gyakorlat nagyobb átláthatóságát szeretnék elérni, illetve egyéb változtatásokra is készülnek – de ezek a javaslatok még kidolgozás alatt vannak, és támogatottságuk is kérdéses, vagyis hogy át lehetne-e vinni őket a törvényhozáson.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények