A múlt héten már lapunk is beszámolt róla, hogy a spanyol rendőrök 166 dél-spanyolországi (Malaga, Benalmádena, Mijas, Torremolinos és Marbella) helyszínen rajtaütöttek egy rendkívül kiterjedt e-mailes lottózást szervező nigériai scammer-hálózaton (scammer – csaló, szélhámos), és több mint 300 személyt őrizetbe vettek. A rajtaütés során – amely egy közös művelet volt az FBI-jal - lefoglaltak 2000 mobiltelefont, 327 számítógépet, 165 faxkészüléket és 217 000 eurónyi készpénzt. Az első hírek szerint az áldozatok száma – 45 országot érintően – meghaladhatja akár a húszezret is, a kárérték pedig a 100 millió eurót. A károsultak főleg amerikaiak, britek, franciák, németek, ausztrálok és japánok. Magyar érintettről egyelőre nem tudunk. A 2003 óta tartó nyomozásban nem kevesebb mint 400-an vettek részt a spanyol rendőrségtől, az FBI-tól és a gyaníthatóan a pénzmozgásban szerepet játszó amerikai postától.
Bárki, akinek van e-mail-hozzáférése, biztosan ismeri azokat a levéltípusokat, melyek mesés gazdagságot ígérnek, illetve kiemelkedő részesedést kínálnak abból a haszonból, amit távoli országokban elért befektetésekből lehet elérni. "A szomorú igazságot bevallva: ezek a bűncselekmények még mindig hatásosak tudnak lenni, a bűnözőkből álló szervezett bandák jó eséllyel számíthatnak sikerre az internet-felhasználók naivságára építve" – állítja Szabó Áron, a BME IK ITSec csoport tudományos munkatársa. "Nigéria világszinten az egyik legnagyobb spamküldő, egy felmérés szerint évente több mint 5 milliárd eurót csalnak ki a világ számos országában élő emberektől spamek szétküldésével. Ismert az a történet, hogy három ausztrál személy megpróbálta visszaszerezni a befektetési célra könnyelműen kiadott pénzét, el is utaztak érte Nigériába. Odaérkezésük után mindhárman emberrablás áldozatai lettek, egyiküket megölték. Szomorú történet. Sok károsultról lehet hallani, ezért a mostani letartóztatásokat jelentős győzelemnek tekinthetik a számítógépes bűnözéssel foglalkozó hatóságok, de a háború még messze nem ért véget" – véli az it-biztonsággal foglalkozó szakember.
A jelek szerint a nyomozók is osztják ezt a véleményt. Azt mondják, még közel sem értek a nigériai csalások végére, most a bankszámlákat fogják megkeresni az átverésekkel szerzett pénzek felderítése céljából. Összegezve tehát elmondható: nagy erőkkel kutatnak a rend őrei a csalók után.
A nigériai törvénykönyv vonatkozó paragrafusáról „419-es csalásnak” is nevezett bűnügyeknek azonban még mindig mindig van táptalaja: az emberek hiszékenysége. Már régóta működnek olyan weboldalak, mint például a http://www.419eater.com, ahol komoly gyűjtemények találhatók a különböző email-csalásokról, elképesztő történeteket lehet itt és máshol is olvasni az emberi gyarlóságot kihasználó internetes bűncselekményekről. Sokan elhiszik, hogy a jobb anyagi körülmények megteremtése egy kis merészséggel, némi befektetéssel könnyen elérhető. A média folyamatosan figyelmeztet a veszélyekre, mégis vannak, akik megpróbálják. Talán elfelejtették már, vagy nem is ismerik annak a debreceni egyetemistának a történetét, aki pár éve több mint tízmillió forintot bukott, hogy belement egy e-mailben ajánlott üzletbe. A károsult feljelentést sem tett, mivel ügyvédre már nem maradt pénze, de mindent elmesélt a Magyar Narancsnak, hogy más ne a saját kárán okuljon. Történetét három év után is érdemes elolvasni.
