Az internetszolgáltatókat, hálózatüzemeltetőket és egyéb technológiai vállalatokat tömörítő Üzenetvisszaélés-ellenes Munkacsoport (Messaging Anti-Abuse Working Group) által megkérdezett 800 felhasználó egyharmada vallotta be, hogy válaszol a nyilvánvalóan kéretlen levélként beazonosított üzenetekre. Igaz, közülük 17 százalék nyilatkozta azt, hogy pusztán merő véletlenségből foglalkozott érdemben a spamekkel, ellenben 13 százalékuk panaszüzenetet írt a feladónak a kéretlen levél elküldése miatt, míg 12 százalékuk érdeklődött a reklámozott termék vagy szolgáltatás iránt, 6 százalékuk pedig nemes egyszerűséggel kíváncsi volt arra, mint történik a válasz elküldése után.

A felmérésben részt vevő amerikai és kanadai felhasználóknál alapkritérium volt, hogy ne tekintsék magukat biztonságtechnikailag képzettnek, és e-mail fiókjukat ne informatikai szakemberek tartsák karban; de így is a megkérdezettek kétharmada saját magát „nagyon” vagy „valamennyire” járatosnak tartotta az internetes biztonság témakörében. Habár szinte az összes válaszadó feltelepített valamiféle vírusirtó szoftvert a számítógépére, és többségük soha nem kattint a spamnek azonosított üzenet testébe, 21 százalékuk mégis semmiféle megelőző lépést nem tesz (nem tett) annak érdekében, hogy a kéretlen levelek beérkezzenek a fiókjukba. A munkacsoport kutatásából az is került, hogy a felhasználók 80 százaléka szerint kétséges, hogy számítógépükre nézve valaha is kockázatot jelentett volna egy bot feltelepülése – arról a robotprogramról van szó, mely a felhasználók tudta nélkül képes a spameket továbbítani.