Hirdetés

2019. május 22., szerda

Gyorskeresés

Augusztustól börtönnel büntethető a spamküldés

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: IT café

A Btk.-módosítás új frontot nyit a spammerek elleni harcban azzal, hogy bűncselekménnyé minősíti az e-mail címek haszonszerzési célú kezelését.

A spamküldőkkel szemben a magyarországi jogi szabályozás éveken át meglehetősen erőtlenül lépett fel. A kéretlen reklámlevelekre vonatkozó hatályos törvények – a 2001. évi CVIII. (Ekertv.), illetve újabban a 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) – szerint az, aki a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulása nélkül elektronikus hirdetést küld, szabálysértést követ el. Ezt egy bejelentés alapján vagy esetleg hivatalból lefolytatott felügyeleti eljárás végén a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) maximálisan félmillió forintos bírság kiszabásával szankcionálhatja.

Hirdetés

E szerény, a nyugat-európai átlagtól messze elmaradó összeg elrettentő ereje több mint kétséges: példák mutatják, hogy a notórius spammereknek még úgy is megéri a törvénybe ütköző reklámtevékenység folytatása, ha évente többször kell kicsengetniük a legnagyobb büntetési tételt. Augusztus 10-től azonban változhat a helyzet.

Nem a bírság összege változik ekkortól, hanem a Büntető Törvénykönyv módosításának köszönhetően a spamküldés jogi megítélése. Amint arról tegnap beszámoltunk, Jóri András adatvédelmi biztos kezdeményezésére került bele a törvénybe az a változtatás, amely a személyes adatok jogosulatlan kezelését és az adatok biztonságát szolgáló intézkedések elmulasztását bűncselekménynek minősíti nemcsak akkor – ahogy az a törvény korábbi szövegében szerepelt –, ha az „jelentős érdeksérelemmel” jár, hanem akkor is, ha haszonszerzési célból történik.

A spammerek azért esnek a paragrafus hatálya alá, mert a tömeges kéretlenlevél-küldés szükségszerű előfeltétele egy lehetőleg sok ezer e-mail címből álló címlista összegyűjtése vagy beszerzése. Az e-mail cím pedig személyes adatnak minősül, és mivel a jogosulatlan kezeléshez kétség nem fér, adott a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések üzleti haszonszerzés célját szolgáló megszegése. Ahogy az adatvédelmi biztos közleménye fogalmaz: mostantól „bűncselekménynek minősül az illegálisan összeállított, direktmarketing-célú adatbázisok, listák készletezése, fejlesztése, kereskedelme, illetve küldése is.”

A vétség egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.