Az már senkinek sem lehet újdonság, hogy Magyarországon van elektronikus ügyintézés, méghozzá Európa élvonalába tartozó színvonalon. Arról viszont ritkán értesül az átlagember, hogy ehhez milyen fejlesztések járultak hozzá, milyen jövőképet lehet elképzelni, és milyen jó vagy rossz kompromisszumokat kellett meghozni. Erről beszélgettek két napon keresztül a terület szakértői az E-ügyintézés 2009 konferencián, melynek apropóját az október 1-jén életbe lépő e-ügyintézéssel kapcsolatos törvények adták.

A magyar internetezők jelentős része már használja az internetes ügyintézést, például adóbevallásra, felvételi jelentkezésre. Ehhez azonban egy sajátos magyar utat kellett bejárni, melyben meg kellett, illetve folyamatosan meg kell küzdeni a köztisztviselők sokszor érthető ellenállásával, a széttagolt közigazgatással, az erőforráshiánnyal, és – ahogy ez a konferencián el is hangzott – egyes vélemények szerint a sajtóval is. A sok akadály ellenére sikerült elérni, hogy az új jogszabályok szerint az elektronikus ügyintézést csak törvényi szinten lehet kizárni, kivételes esetekben. A nem túl távoli jövőben tehát minden állampolgárnak lehetősége lesz az Ügyfélkapun keresztül ügyet indítania akár a saját önkormányzatánál is. Példának bizonyos egyéni vállalkozások engedélyeztetési eljárását hozták fel, mely ezentúl bejelentési kötelezettséggé szelídül, amit elektronikusan is meg lehet tenni.

Szó esett arról is, hogy jelenleg milliárdos nagyságrendű informatikai fejlesztések folynak, melyek célja a modern e-közigazgatás megteremtése. Ennek segítésére hozták létre az E-közigazgatási Követelménytárat, melynek használata, ha nem is kötelező, de elkerülhetetlen minden fejlesztésben. Ez a gyűjtemény az informatikai fejlesztések minden aspektusával foglalkozik, így akár az üzleti életben is hasznos segítség lehet. A remények szerint ez vethet véget a szigetszerű fejlesztések korának.

A két napot végigkísérte az a vita, hogy mennyire lehet központosítani az e-közigazgatást. A jelenlegi szándékok szerint az Ügyfélkapu (és az újonnan létrejövő Hivatali Kapu, Civil Kapu és Cégkapu) lesz az egyetlen internetes belépési pont a közigazgatás és az állampolgárok, cégek között a hivatalos eljárások esetén. Emellett egy erős informatikai centralizáció is szerepel a tervek között, az ún. ASP-központok létrehozásával, melyek az 5500 közigazgatási intézmény minden informatikai igényét hivatottak kielégíteni, a szerverek elhelyezésétől a gazdálkodási rendszerek üzemeltetéséig. A tervek szerint jövő évben minden régióban egy ASP-központ kezdi meg működését, melyek 3 év leteltével versenyt folytatnak majd az intézmények megbízásáért. A modell szükségességében egyetértettek a szakemberek, életképességében azonban nem. Mivel az Európai Unió forrásaiból összesen 10,5 milliárd forint áll rendelkezésre az ASP-központok felállítására, a kormány kiemelt figyelemmel és eddig nem látott szigorú ellenőrzéssel kíséri megvalósulásukat.