Ahogy az várható volt, a GVH egyáltalán nem volt elégedett a Kúria minapi döntésével, amelyben kimondták, hogy a versenyhivatal korábbi bírsága a Facebookot illetően semmis, mivel nincs jogalapja.
Mint többször beszámoltunk róla, A GVH a 2016-ban megindított versenyfelügyeleti eljárásában azt vizsgálta, hogy a Facebook üzleti modelljében az ingyenességre vonatkozó állítások megtévesztik-e a fogyasztókat arra tekintettel, hogy bár a fogyasztók valóban nem fizetnek pénzbeli ellenértéket a portál szolgáltatásaiért, azonban adataikat átadják és pénzben kifejezhető hasznot hoznak a platformnak. A vizsgálat során arra jutottak, hogy az ingyenesség kockázatmentességet, kötelezettség nélküliséget sugall, miközben a Facebook által nyújtott szolgáltatás egyértelmű ellenértéke a fogyasztó részéről átadott személyes adat, illetve a fogyasztók felhasználói aktivitása is, ugyanis fontos piaci szempontból, hogy a fogyasztó mit kedvel, mit követ, mit és hogyan fogyaszt a felhasználó platformján keresztül. A Facebook részére akkor válnak pénzzé a megadott adatok, amikor a hirdetők kereskedelmi gyakorlatot tesznek közzé a weboldalon, tehát a fogyasztók adatai a Facebook számára közvetlen hasznot jelentenek. A GVH szerint ezért a szolgáltatást nem lehet ingyenesként hirdetni. A hatóság a jogsértés megállapítása mellett 1,2 milliárd forint bírságot is kiszabott.
A Kúria viszont megerősítette a Fővárosi Törvényszék azon döntését, hogy a Facebook gyakorlata nem volt megtévesztő, ezzel pontot is tettek a hosszúra nyúlt ügy végére.
Erre reagált most közvetetten a GVH, amikor honlapjukon Csak annak ingyenes a Facebook, aki nem használja címmel közzétettek egy panelbeszélgetésről szóló beszámolót. Ezek szerint itt Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke a Mathias Corvinus Collegium jogi iskolájának Közjogi Műhelye által rendezett „Emberek, adatok, platformok és technológiák – A közeljövő jogi kihívásai” kerekasztal-beszélgetés keretében a Facebook versenyhatósági ügye kapcsán kifejtette: nem az a kérdés, hogy a felhasználók tudják, hogy a platform használatáért cserébe reklámokat kell elviselniük, vagy hogy a célzott reklámok nem hátrányosak, hanem az, hogy tisztában vannak-e a szolgáltatásért cserébe átadott adataik valós értékével, illetve hogy az adatátadással kapcsolatos felhasználói körültekintést elaltatja-e az ingyenesség hamis látszata.
