A gOS a mérsékleten szerény Good OS rövidítése, és ahogy elnézzük a dolgot, lehet benne valami. A gOS – mi más? – a gOS LLC, egy Los Angeles-i cég fejlesztése, és egy olyan operációs rendszer, amelyre jellemző, hogy „out-of-box”, azaz hegesztgetések nélkül is teljesen használatra kész, mélyen „átérzi” a webkettőt, és mindezek tetejébe még szép is. Ezt, ahogy az open source fejlesztéseknél megszokhattuk, ingyen teszi, és mivel a Wal-Mart bevállalta az olcsó PC-kre (ők gOS Enlightenmentet használnak, de erről majd később), nagyon gyorsan el is terjedt. Hogy mennyire gyorsan, jól mutatja, hogy a november elsején kijött gPC (ver. 1.0.1) két héten belül hiánycikk lett.

Apropó cikk: a cikk apropója, hogy éppen most jelentkeznek a 2.0 verzióval.

Ahogy a www.thinkgos.com/- on olvashatjuk, ma, január 7-én érkezik a Rocket névre keresztelt folytatás, amely a Consumer Electronics Show színpadán debütál. Addig nézzük meg, miért olyan nagy durranás ez a gOS. A gOS alapja (és ez igaz a 2.0-ra is) az Ubuntu 7.10 Gutsy Gibbon operációs rendszer, az egyik, ha nem „a” legelterjedtebb Linux-disztribúció, amióta a Linux már nem csak a kockafejű megszállottak játszótere. Az Ubuntu alapja pedig a Debian. A Debian egyik nagyszerűsége pedig a csomagkezelés. Hogy is néz ki ez a dolog nagy vonalakban? Tegyük fel, hogy kell a felhasználónak egy program, valamilyen (teljesen mindegy, milyen) célból. A Windows alatt itt következik a google-fu, aztán letöltés, „Next”-ek nyomkodása és reménykedés, hogy működik és jó lesz. A Debian fejlesztése ezt úgy oldja meg, hogy maga az operációs rendszer keresi meg, ami kell (persze lehet választani, olyan nincs Linux alatt, hogy egy feladatra csak egy alkalmazás lenne megfelelő), és ha akarod, amit felajánl, szólsz, hogy kell. Innen már csak az admin (root) jelszót kell megadni, a rendszer ellenőrzi a függőségeket (kell-e még valami, hogy működjön), a rendszer tölti le, a rendszer telepíti és állítja be, amit akarunk. Mint a zsírozott villám. És ez csak egy a Debian-Ubuntu alap előnyeiből.

Debian alatt azonban csak az Elive-on tapasztalható Enlightenment: utóbbi egy felhasználói környezet, kimondottan arra fejlesztve, hogy szép, könnyen használható és kis teljesítményű gépeken is futtatható legyen, de legyen elég ennyi, itt annyi mindent megtudhat az olvasó, amennyit nem is akart. Előlegnek talán azt mondanánk el, hogy a Rocket 1 GHz-es Pentium III-mal és 256 MB RAM-mal elvileg nagyszerűen szalad, sőt az operációs rendszer nem foglal többet 2 gigabájtnál. Miért is van ez utóbbi?

Említettük, hogy a gOS nagyon webérzékeny. Ez elsősorban a Mozilla Prism nevű csodájának integrálását jelentette: ez az okos jószág azt teszi, hogy a webes alkalmazásokat nem böngészőben nyitja meg, hanem magában; ezeket egy kattintással el lehet indítani, és azok asztali alkalmazásként működnek, ezáltal szebbek, gyorsabbak, testreszabhatóak. Nagyrészt ezekre támaszkodik hát a gOS, azonban, hogy net nélkül se legyünk elveszve, kapunk alapból egy halom olyan programot (OpenOffice, Pidgin, Firefox, Gimp, etc.). Egyébként a 2.0-tól porondon lesz a Google Gears is, a 0.2 verzió, amely a Google online/offline szinkronizációs technológiája és amellyel az első netezés alkalmával már szinkronizálhatjuk webes alkalmazásainkat. (Ez egy helyi használatú webszervert hoz létre a gépen egy adatbázissal és egy WorkerPool nevű szinkronizációs motorral, így akár korlátozottan bár, de offline is lehet például webfejleszteni.) És hogy a kérdésre is válaszoljunk: nem muszáj a saját tárterületünket használni, hiszen a nagymértékű PC-web összefonódás miatt dokumentumainkat például közvetlenül a Google szervereire is menthetjük. A Gmail, Facebook, Wikipedia, Google News, Docs, Spreadsheet, Calendar, Maps stb. is ugyanígy egy kattintással elérhető.

Mindezek mellett egy teljes körűen használható operációs rendszerről beszélünk, bármire szükség lenne pluszban, a synaptic csomagkezelővel egyszerűen, kattintgatva letölthető-telepíthető (amennyiben valaki nem értője a terminálnak), olyan arculatra szabhatjuk gépünket, amilyenre csak akarjuk. Mindent összegezve, ha a kezdeti lendületet a 2.0-val is tartja a gOS, nem egyszerűen számolni kell ezzel a disztribúcióval, de komoly esélye van arra, hogy – kis képzavarral élve – rövid idő alatt stabilan odabetonozza magát a közkedvelt linuxok élbolyába. Azt állítani, hogy a gOS-t csak kisgépekre és régi konfigurációkra kellene használni, égbekiáltó ökörség. A 2.0 mától a fenti webcímről letölthető.